Lege Artis Medicinae - 2003;13(01)

Lege Artis Medicinae

2003. JANUÁR 20.

A hibák és tévedések okai a laboratóriumi diagnosztikában

ENDRŐCZI Elemér

A laboratóriumi vizsgálatok téves eredménye preanalitikai, analitikai és posztanalitikai hibákra vezethetők vissza. A helytelen diagnosztikai stratégia növeli a nem a beteg állapotának megfelelően igényelt vizsgálatok számát, s a szükséges vizsgálatok hiánya veszélyezteti a beteg egészségi állapotát. Napjainkban a vizsgálatok eredményének korrektségét elsősorban nem analitikai hiba befolyásolja, hanem döntően a preanalitikai feltételek minőségbiztosításának a hiányával kapcsolatos (a beteg... tovább »

Lege Artis Medicinae

2003. JANUÁR 20.

Újdonságok az alvásdiagnosztikában

HORVÁTH Róbert

Az alvásdiagnosztikával foglalkozó laboratóriumok és az oda beutalt betegek száma örvendetesen növekszik annak ellenére, hogy a vizsgálat alulfinanszírozott. Az obstruktív alvási apnoe (OSAS) kezelésében döntő szerepet játszó CPAP (continuous positive airway pressure) készüléket jelenleg csak három neurológiai centrum (Budapest, Debrecen és Pécs) írhatja fel 85%-os tbtámogatással, „modellkísérlet” keretében. A jövőben a felíróhelyek bővülése várható, feltétel a poliszomnográfiás háttér.... tovább »

Lege Artis Medicinae

2003. JANUÁR 20.

Az evészavarok prevenciója

SZUMSKA Irena, TÚRY Ferenc, JAKABFI Péter

Az evészavarok (obesitas, anorexia nervosa, bulimia nervosa) növekvő egészségügyi feladatot jelentenek. A prevenciójukkal kapcsolatos eddigi vizsgálatok ellentmondó eredményeket hoztak. Egyes megfigyelések szerint a fiatalok körében végzett prevenciós programok hatékonyak, mások viszont paradox hatásra is utalnak. A szerzők áttekintik a prevenciós stratégiákat, bemutatják a Norvégiában alkalmazott komplex programot és a Nagy-Britanniában kidolgozott ajánlásokat. A primer prevencióban reaktív és... tovább »

Lege Artis Medicinae

2003. JANUÁR 20.

Az akut infarktusban végzett budapesti PCI-programról

ZÁMOLYI Károly

Köztudott, hogy hazánkban a megbetegedések és halálozások leggyakoribb oka szív- és érrendszeri betegség. Évi 25 000 az akut myocardialis infarktusos betegek száma, és ennek 2-3-szorosa azoké, akik instabil coronariaszindróma miatt kerülnek kórházi kezelésre.

Lege Artis Medicinae

2003. JANUÁR 20.

Magyarországi magasvérnyomás-vizsgálat - EMMA

NAGY Viktor, HORVÁTH J. Attila, MOLNÁR Katalin, BLASKÓ György, DE Châtel Rudolf

BEVEZETÉS - Az iparilag fejlett országokban az ischaemiás szívbetegség és a stroke gyorsan növekvő incidenciát mutat, és vezetik a halálozási statisztikát. A hypertonia mindkét betegség legfőbb rizikótényezője. A Magyar Hipertónia Társaság támogatásával 2001. október-december között közvélemény-kutatást végeztünk a magyar felnőtt lakosság körében a hypertoniával, a hypertonia kezelését szolgáló gyógyszerekkel, a gyógyszerszedési szokásokkal kapcsolatban. A 35 év feletti lakosság körében... tovább »

Lege Artis Medicinae

2003. JANUÁR 20.

A celecoxib hatékonysága, tolerabilitása és gastrointestinalis biztonságossága osteoarthritisben és rheumatoid arthritisben

SZEKANECZ Zoltán

A celecoxib - szelektív ciklooxigenáz-2- (COX-2-) inhibitor, nem szteroid gyulladásgátló (NSAID) - kifejlesztésével egy olyan, más, a klasszikus NSAIDkészítményekkel egyenértékű molekulát kívántak létrehozni, amelynek kedvezõbb a gastrointestinalis mellékhatásprofilja.

Lege Artis Medicinae

2003. JANUÁR 20.

IV. Nemzetközi Kórélettani Kongresszus

ROSIVALL László, MONOS Emil

Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem új, Duna-parti épületében rendezték meg a IV. Nemzetközi Kórélettani Kongresszust, az International Society for Pathophysiology (ISP) négyévenkénti soros világkongresszusaként. A 700 absztrakt 48 országból érkezett, mintegy kétezer kutató munkáját foglalta össze; hét plenáris elõadáson, 42 szimpóziumon és 12 poszterszekción mutatták be az elért eredményeket.

Lege Artis Medicinae

2003. JANUÁR 20.

ALLHAT (Antihypertensive and Lipid Lowering treatment to prevent Heart Attack Trial)

MATOS Lajos

Chlorthalidon (12,5-25 mg/nap) vagy amlodipin (2,5-10 mg/nap), illetve lisinopril (10-40 mg/nap). Ha a célvérnyomást nem sikerült elérni, második lépésként atenolol (25-100 mg/nap), clonidin (2×0,1-0,3 mg/ nap) vagy reserpin (0,05-0,2 mg/nap) volt adható. Szükség esetén harmadik lépésként a terápiát 2×25- 100 mg hydralazinnal egészíthették ki.

Lege Artis Medicinae

2003. JANUÁR 20.

Többszörös hátránytól sújtva

NEMÉNYI Mária

Most, hogy az úgynevezett romakérdés megkerülhetetlen részévé vált a társadalmi diskurzusnak, a politikai, mindennapi, tudományos és médiabeli nyilvánosságnak, a romákra vonatkozó, már megszokott és igencsak sztereotip megállapítások mellett egy új, gyakran elhangzó állítás is hangot kapott: a cigányok várható élettartama akár tíz évvel is rövidebb, mint a többségi lakosságé.

Lege Artis Medicinae

2003. JANUÁR 20.

A stroke-betegek ápolásának és rehabilitációjának egységes ápolási irányelvei

BALOGH Zoltán

Magyarországon - a fejlett államokhoz hasonlóan - a koszorúér-elzáródás, valamint a daganatos megbetegedések után a stroke és közvetlen szövődményei képezik a harmadik leggyakoribb halálokot. Évente 30-40 ezer új stroke (szélütés) fellépésére számíthatunk. A hazai stroke-betegek ápolásában eddig nem voltak egységesen kidolgozott, tudományos bizonyítékokon alapuló és elfogadott irányelvek. A Magyar Ápolási Egyesület mint az ápolók legnagyobb szakmai szervezete az országos Tudor hálózat tagja. Az... tovább »

Lege Artis Medicinae

2003. JANUÁR 20.

A gyógyszerellátás mint örök egészségügyi és társadalmi probléma

KERPEL-FRONIUS Sándor

A gyógyszerellátás kérdése a világon mindenütt a társadalom egyik vezetõ problémájává vált. Hazánkban például 2001-ben 295,4 milliárd forintot költöttek gyógyszerre. Az egészségügyi kiadások 19,6%-át fordították a gyógyszerek tb-támogatására, ami az összes gyógyszerkiadás 60,6%-át fedezte.

Lege Artis Medicinae

2003. JANUÁR 20.

A cardiovascularis betegségek és a vese

PRÉDA István

Élettani értelemben a vese a keringési rendszer integráns része. A vese betegségei kedvezőtlenül érintik a szív funkcióit, és viszont: a szív és a keringési szervek betegségei visszahatnak a vesefunkcióra, ami a balkamra-funkció csökkenéséhez vagy idült szívelégtelenség kialakulásához vezethet. A vesebetegségek szívmanifesztációi közül jellegzetes a bal kamra volumen- és nyomásterhelése, az uraemiás toxinhatás, a gyakori dialízis és az immunkomprimált állapot okozta fertőzéses szövődmények, a... tovább »

Lege Artis Medicinae

2003. JANUÁR 20.

Gembcitabin+cisplatin és etoposid+cisplatin hatásának összehasonlító vizsgálata, lokálisan előrehaladott, nem kissejtes tüdőrákos betegeken, randomizált, fázis III vizsgálat során

REINDL Ildikó

Az elsõdleges végpont a válaszolási ráta összevetése, a másodlagos végpont a toxicitás, a progresszióig eltelt idõ, a túlélési idõ és az életminõség összehasonlítása volt.