Lege Artis Medicinae - 2003;13(02)

Lege Artis Medicinae

2003. FEBRUÁR 20.

Megvalósul-e az egészségügy reformja?

FRENKL Róbert

Lassan egy esztendõvel a kormányváltás után a legkevésbé sem minõsíthetõ ellenzékiségnek vagy akár csak a megértés hiányának, ha úgy vélekedünk, hogy a választási csatározásokban és programokban nagy hangsúlyt kapott egészségügyi reform esetleg ebben a kormányzati ciklusban sem valósul meg.

Lege Artis Medicinae

2003. FEBRUÁR 20.

A Humán genom projekt

SASVÁRI-SZÉKELY Mária

A Humán genom projekt fő célja a teljes emberi DNS-állomány szerkezetének feltárása, ami hozzávetőlegesen hárommilliárd bázispár szekvenciájának meghatározását jelenti. A program 1990-ben indult el, több ország állami támogatású kutatóintézeteiben, az eredményeket mindenki számára hozzáférhetően tették közre a világhálón. 1998-ban indult el a Celera privát szektor hasonló célú programja. A két projekt 2001-ben, összehangoltan jelentette be a humán genom első, nyers példányának elkészítését, és... tovább »

Lege Artis Medicinae

2003. FEBRUÁR 20.

Krónikus, obstruktív tüdőbetegségben szenvedők tiotropium- és salmeterolkezelésének összehasonlítása a tüdőfunkció és az egészségi állapot változása szempontjából

SZILASI Mária

Mindkét vegyület hatékonyságának és biztonságosságának vizsgálata többszörös eredménymérésekkel, beleértve a tüdõfunkciót, a dyspnoe fokát és az egészséggel kapcsolatos életminõséget a krónikus, obstruktív tüdõbetegségben (COPD) szenvedõ betegek körében.

Lege Artis Medicinae

2003. FEBRUÁR 20.

Új molekuláris módszerek a leukaemiák diagnosztizálására, osztályozására és a betegség prognosztizálására

ZVARA Ágnes, HACKLER László ifj., PUSKÁS László G.

A sejtek normális működése különböző gének szigorú szabályozottságának a következménye. Ha egy hiba folytán felborul ez a szigorú szabályozottság és a gének közti hierarchikus rendszer, az a sejtek hibás működését, rossz esetben rákos elfajulását okozhatja. A daganatos betegségek - ezen belül a leukaemiák - modern molekuláris módszereken alapuló osztályozásának két alapvető kihívása az új betegségcsoportok felderítése, valamint a már diagnosztizált vagy új esetek egy már meglévő csoportba való... tovább »

Lege Artis Medicinae

2003. FEBRUÁR 20.

A diuretikus kezelés

RADÓ János

A diuretikumokat az orvosi gyakorlat úgyszólván minden ágában használják a különböző, oedemával járó és oedemamentes állapotok kezelésében. Hatásukat a szervezet folyadék- és ionháztartásának, valamint ozmoregulációjának mélyreható változtatásaival fejtik ki. Elsősorban a vesére hatnak, de másodlagosan számos más szerv, főként a szív és az erek, a tüdő, a máj és az agy működését is befolyásolják. A diuretikumokra vonatkozó ismeretek összefoglalását e gyógyszerek széles körű alkalmazhatósága,... tovább »

Lege Artis Medicinae

2003. FEBRUÁR 20.

Vizeletelterelés - hólyagpótlás

RÉPÁSSY Dénes

A hólyagpótlási módszerek az utóbbi években Magyarországon is elterjedtek, illetve a jövőben egyre szélesebb körben fogják alkalmazni. A szerző vázlatosan ismerteti a vizeletelterelési és hólyagpótlási módszerek műtéti technikáját, előnyeit, hátrányait. Elsősorban az orthotopicus hólyagpótlás kérdéseivel foglalkozik. Részletesebben tárgyalja azokat a kérdéseket, amelyek a legfontosabbak a társszakmák képviselői és a családorvosok számára, hogy minél jobban megismerjék a várható szövődményeket,... tovább »

Lege Artis Medicinae

2003. FEBRUÁR 20.

Remény a reménytelenségben

TARISKA Péter

Az Alzheimer-kór okát pontosan még ma sem ismerjük, annak ellenére, hogy az Agy évtizedében - a múlt század végén - nagyon sok új ismeret birtokába jutottunk. Miként az ok ismeretlen, a radikális gyógyításra sincs mód, már csak azért sem, mert a kórszövettani elváltozások akár évtizedekkel megelõzhetik az elsõ klinikai tünet jelentkezését.

Lege Artis Medicinae

2003. FEBRUÁR 20.

A csont ásványianyag-tartalmának vizsgálata primer hyperparathyreosis renalis formájában

CSUPOR EMŐKE, SZŰCS János, MÉSZÁROS SZILVIA, LAKATOS Péter, TÓTH EDIT, HORVÁTH CSABA

BEVEZETÉS - A primer hyperparathyreosis legtöbbször vesekő vagy calcipeniás osteopathia formájában jelentkezik. A szerzők megvizsgálták a csont érintettségét (az ásványianyag-tartalom változását és a törések gyakoriságát) a primer hyperparathyreosis renalis formájában. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - A vizsgált 37 beteg (4 férfi, 33 nő) átlagéletkora 57 év (26-81 év) volt. A szerzők denzitométerrel mérték a csont ásványianyag-tartalmát a radius alsó harmadában, a combnyakon és a lumbalis csigolyákon.... tovább »

Lege Artis Medicinae

2003. FEBRUÁR 20.

Másodlagos prevenciós gyakorlat ischaemiás stroke után

TÖRÖK Miklós, MIHÁLKA László, RÁCZ Sándor, FEKETE István, CSIBA László, BERECZKI Dániel

BEVEZETÉS - Mivel a stroke fontos rizikófaktora a korábban lezajlott stroke vagy átmeneti agyi vérkeringési zavar, igen fontos a megfelelő másodlagos prevenciós gyakorlat. Az elmúlt évek során lezárult nemzetközi kontrollált klinikai vizsgálatok eredményeként kialakultak a másodlagos prevenció nemzetközileg általánosan elfogadott sebészi és gyógyszeres irányelvei. Vizsgálatunkkal - amely dokumentációs folyamatauditnak tekinthető - azt elemeztük, hogy az elmúlt öt év során változott-e egy... tovább »

Lege Artis Medicinae

2003. FEBRUÁR 20.

Az emlő-hengerbiopsziák kódolása: B1-B5

KULKA Janina, CSERNI Gábor, PÉNTEK Zoltán

Az európai protokollokhoz igazodva a magyar emlőszűrésben is elengedhetetlen a hengerbiopsziák (core-biopsziák) helyes kódolása a kórszövettani leletekben. A fizikális vizsgálat, a mammográfiás és ultrahanglelet, valamint a citológiai lelet ötkategóriás kódolásához hasonlóan indokolt a hengerbiopsziás leletek ilyenfajta kódolása, mert ez teremti meg annak a lehetőségét, hogy teljesen pontos összehasonlításokat tehessünk az egyes képalkotó vagy morfológiai vizsgálatok eredményei között.

Lege Artis Medicinae

2003. FEBRUÁR 20.

Előrehaladás a coronariabetegségre való fokozott hajlam és a súlyosabb lefolyás veszélyének kimutatásában

RUGONFALVY-KISS Szabolcs, ENDRÉSZ Valéria, MADSEN Hans Ole, BURIÁN Katalin, DUBA Jenő, PROCHÁSZKA Zoltán, KARÁDI István, ROMICS László, GÖNCZÖL Éva, FÜST György, GARRED Péter

Az utóbbi néhány évben nagy figyelmet keltettek azok a közlemények, amelyek megalapozottnak látszó módon a Chlamydia pneumoniae szerepét vetették fel a coronariabetegség kiváltásában. A késõbbi vizsgálatok azonban ellentmondásos eredményekhez vezettek.