Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Lege Artis Medicinae - 2001;11(06-07)
Tartalom
Lege Artis Medicinae
2001. JÚLIUS 10.
A Hodgkin-kór kezelése
A Hodgkin-kór klonális B-sejt-betegség. Kóreredete még ma sem egyértelműen ismert, sok adat utal az Epstein-Barr-vírus kórokozó szerepére. A Hodgkinkór az esetek 70-80%-ában gyógyítható. Korai Hodgkin-kórban ma a kombinált modalitású terápiát részesítik előnyben. Klinikai vizsgálatok tárgyát képezi a szükséges ciklusszám, valamint a radioterápia dózisa és kiterjesztésének mértéke. Előrehaladott esetekben nagyobb (hat-nyolc) ciklusszámú, kombinált kemoterápia és szükség szerint érintett mezős radioterápia a választandó kezelés. Rossz prognózisú, előrehaladott esetekben nagyobb dózisintenzitás és több hatásos kemoterápiás szer kombinációjának alkalmazását vizsgálják, figyelembe véve a késői toxicitást is (BEACOPP, Stanford V protokoll). A korai (egy éven belüli), kemoszenzitív relapszusok kezelésében jelentősen javítja a terápiás eredményeket a nagy dózisú, kombinált kemoterápia és autológ perifériás őssejttranszplantáció. A rossz prognózisú előrehaladott betegség, a primer progresszív és rezisztens betegség, a relabáló Hodgkin-kór, illetve az időskorú betegek kezelési eredményei ma sem megfelelőek. Az újabb kutatások fő irányai: új, hatásos kemoterápiás kombinációk kifejlesztése, az allogén, úgynevezett minitranszplantáció (graft versus Hodgkinkór hatás) és mono-, illetve bispecifikus monoklonális antitestek alkalmazása. Kívánatos, hogy a Hodgkin-kór elsődleges és másodlagos, illetve további kezelését olyan onkológiai, illetve hematológiai centrumokban végezzék, ahol megfelelő gyakorlattal rendelkeznek a betegség komplex kezelésében, az agresszív kezelési formák alkalmazásában, ahol rendelkezésre állnak a modern radioterápia személyi és tárgyi feltételei, és mód nyílik az agresszív kezelési módszerekkel járó szövődmények megfelelő ellátására is.
Lege Artis Medicinae
2001. JÚLIUS 10.
A serdülőkori hypertonia diagnosztikájának és terápiájának aktuális kérdései
A 14-18 éves fiataloknál a hypertonia prevalenciája 1-1,5%. A nemzetközi társaságok évenkénti, szűrés jelleggel elvégzett vérnyomásmérést javasolnak a serdülőkorban is. A diagnózis felállításához ismételt vérnyomásmérés, illetve korra, nemre és testmagasságra jellemző normálértékek megállapítása szükséges. Konzekvensen emelkedett eseti vérnyomás észlelésekor a 24 órás vérnyomás-monitorozás elvégzése rutinszerűen javasolható, mivel számos információt szolgáltat: a fehérköpeny-hypertonia kiszűrésén túl, adatokat nyerhetünk a vérnyomás napszaki ingadozásáról, valamint a célszerveket ért többlet-vérnyomásterhelés mértékéről is. A serdülőkori hypertonia diagnózisának felállítását követően a kiváltó ok tisztázása szükséges. A kórkép leggyakrabban esszenciális, de a felnőttkorinál gyakrabban észlelhető szekunder hypertonia, amelynek hátterében elsősorban renalis elváltozás áll. Az esszenciális hypertonia kezelésében mindenképpen a nem gyógyszeres kezelésre kell helyezni a hangsúlyt. Gyógyszeres kezelés csak speciális állapotokban javasolt: jelentősen emelkedett tenzió, szekunder eredet (definitív megoldás hiányában), szignifikánsan emelkedett diasztolés vérnyomásérték, célszervkárosodások, illetve az emelkedett vérnyomással összefüggésben álló panaszok. Valamennyi, felnőttkorban elsőként választandó készítménnyel kezdhetjük a gyógyszeres kezelést, de leggyakrabban a β-receptor-blokkolók és az angiotenzinkonvertáz enzim gátlóinak alkalmazása javasolt.
Lege Artis Medicinae
2001. JÚLIUS 10.
Lege Artis Medicinae
2001. JÚLIUS 10.
A cardiatáji adenocarcinomák intramuralis nyelőcsőmetasztázisainak endoszkópos diagnosztikája
BEVEZETÉS - Hat beteg esetét ismertetjük, akiknél a cardiatáji adenocarcinoma intramuralis metasztázist okozott a nyelőcsőben. A tumorokat és az áttéteket endoszkópos vizsgálattal diagnosztizáltuk. Beszámolunk a ritka metasztázist okozó cardiatáji tumorok diagnosztikájának fontosságáról és a terápiában játszott szerepéről. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Endoszkópos laboratóriumunkban 1994. január 1.-2000. december 31. között 143, cardiatáji tumoros beteget vizsgáltunk. Az endoszkópos vizsgálat során hat betegnél (4,19%) találtunk a nyelőcső falában elhelyezkedő intramuralis metasztázist. A diagnózist minden esetben szövettani vizsgálattal is alátámasztottuk. A tumorok TNM-besorolását az endoszkópos ultrahangvizsgálat eredménye, a műtéti lelet és a reszekált esetekben a patológiai lelet alapján végeztük el. A tumorokat - elhelyezkedésük alapján - Siewert-Stein szerint osztályoztuk. EREDMÉNYEK - Hat betegnél találtunk cardiatáji adenocarcinomából származó intramuralis nyelőcső-metasztázist. A tumorok és áttéteik szöveti típusa minden esetben megegyezett. Négy betegnél végeztünk endoszkópos ultrahangvizsgálatot, ezzel három betegnél mutattunk ki áttéteket, amelyeket submucosus szövetszaporulatként láttunk. A daganatos betegség mindegyik esetben előrehaladott állapotban volt. Az endoszkópos ultrahangvizsgálat alapján készült TNM-besorolás szerint négy tumort T4N1-stádiumúnak véleményeztünk. Intramuralis metasztázisok mindhárom Siewert-Stein-csoportban előfordultak. KÖVETKEZTETÉS - Az endoszkópos vizsgálat kulcsfontosságú a cardiatáji adenocarcinomák, valamint submucosus metasztázisaik diagnosztikájában. A primer tumor endoszkópos kimutatása mellett nagyon gondosan át kell vizsgálni a nyelőcső proximális részét is. Az intramuralis áttéteket eseteinkben a daganatos betegség előrehaladott stádiumában figyeltük meg. Az endoszkópos ultrahangvizsgálat nagy segítséget nyújt annak eldöntésében, hogy a nyelőcső lumenébe domborodó képlet a nyelőcső falán kívül vagy a falon belül, a fal melyik rétegében helyezkedik el. Az endoszkópos ultrahangvizsgálat lehetővé teszi a cardiatáji adenocarcinomák stádiumának meghatározását is.
Lege Artis Medicinae
2001. JÚLIUS 10.
DAAF
Kezelés: Intravénásan 0,25 mg digoxin (50 ttkg alatt), illetve 0,50 mg (50 ttkg felett), majd két óra, illetve hat óra múlva ismét intravénás digoxin (0,25 mg 40-75 ttkg esetén, illetve 0,50 mg 75 ttkg felett). Ha a kezelõorvos szükségesnek látta, a vizsgálati idõszak alatt még 0,25-0,50 mg digoxint bármikor adhatott.
Lege Artis Medicinae
2001. JÚLIUS 10.
Thrombocytaaggregációgátló kezelés a koszorúér-betegség prevenciójában „Fontolva haladás?”
A thrombocyták meghatározó szerepet játszanak az instabil angina pectoris, az akut szívinfarktus és a percutan coronariaintervenciókat követő szövődmények patofiziológiájában. Jelen ismereteink szerint a thrombocytaműködést három gyógyszercsoport gátolja megfelelő mértékben: acetilszalicilsav, tienopiridinek, thrombocytaglükoprotein (GP) IIb/IIIa-receptor-gátlók. E szerek széles körben használatosak a coronariák thrombosisának prevenciójára. Az elmúlt évtizedekben egyedül az acetilszalicilsavat használhatták a klinikusok a cardiovascularis betegségek kialakulásának meggátlására. Mára a tienopiridinekkel (ticlopidin és clopidogrel) és a thrombocyta GP IIb/IIIa-receptor-bénítókkal kibővült a thrombocytagátló kezelés. A dolgozat ismerteti e gyógyszereket és azokat a tudományos eredményeket, amelyek lehetővé tették alkalmazásukat a primer és szekunder prevencióban, instabil anginában, szívinfarktusban és a percutan coronariaintervenciókban.
Lege Artis Medicinae
2001. JÚLIUS 10.
Primer haemostasis az atherothromboticus folyamatokban
A koszorúér occlusiv eseményeinek 90%-a plakkruptura és thromboticus folyamat következtében lép fel, a stroke esetében ez az arány, illetve a thromboticus esemény mintegy 75%-nyit tesz ki. Az artériás occlusiv thromboticus események patogenezisében minden kétséget kizáróan fontos szerepet játszanak a koagulációs rendszer prothromboticus eltérései, a klasszikus értelemben vett primer haemostasis, a vérlemezke-érfal integrált működése, illetve annak zavara. A komplex genetikus és szerzett eltérések jobb megismerése és megértése javíthatja a primer haemostasis befolyásolására irányuló törekvéseket, amely tudatosabb és eredményesebb antithromboticus gyógyszeres kezelést és profilaxist tesz lehetővé az atherothromboticus folyamatokban.
Lege Artis Medicinae
2001. JÚLIUS 10.
CRISP
Kezelés: Lipidcsökkentõ étrend (az összenergiabevitelnek maximum 30%-a zsír, ennek 10%-a telített zsír, naponta legfeljebb 300 mg koleszterin) és napi 20 vagy 40 mg lovastatin. Kísérõ kezelés: A betegeknek csaknem a fele szedett rendszeresen acetilszalicilsavat vagy vérnyomáscsökkentõt.
Lege Artis Medicinae
2001. JÚLIUS 10.
Lege Artis Medicinae
2001. JÚLIUS 10.
Egyszerűen végezhető statisztikai eljárások II.
Az adatokkal kapcsolatban föltett leggyakoribb kérdések egyike, hogy az általuk képviselt változók milyen szoros kapcsolatban állnak egymással. A kapcsolat mérésére a korrelációs együttható alkalmas, ez azonban meglehetősen sok és kényelmetlen számolással jár. Nem sokkal egyszerűbb a rangszámokból készült Spearman- féle együttható kiszámítása sem.
Lege Artis Medicinae
2001. JÚLIUS 10.
A bizonyítékok és a végpontok hierarchiája
„Az orvoslás legfőbb kötelessége a veszélyeztetett emberi élet megmentése, s a nőgyógyászat pedig az orvoslásnak azon ága, melyben ez a kötelesség igen nyilvánvaló módon teljesíttetik” - kezdi Semmelweis Ignác a febris puerperalis kóroktanáról és megelőzéséről írt tanulmányát. Ebben számol be arról, hogy a hatalmas forgalmú, bécsi „Ingyenes Szülőotthon” orvosokat képző, 1. részlegében megfigyelt, 10% körüli perinatalis mortalitást a kontrollként szolgáló 2. részlegben tapasztalható 3% körüli szintre sikerült csökkentenie.
Lege Artis Medicinae
2001. JÚLIUS 10.
Gyógyszerkipróbálás Magyarországon
Az utóbbi évtizedben magyar orvosok, illetve intézmények is közreműködnek nemzetközi klinikai vizsgálatokban. Tulassay Zsolt, a Semmelweis Egyetem II. Számú Belgyógyászati Klinikájának igazgatója, a Gasztroenterológiai Szakmai Kollégium elnöke szerint a magyar orvostudomány elismeréseként kell értékelni azt a tényt, hogy hazánkban nemcsak egész Európát átfogó klinikai kutatások folynak, de olyan kutatási program is létezik, amelynek élén magyar szakember áll.
Lege Artis Medicinae
2001. JÚLIUS 10.
Ápolók és medikusok halállal és haldoklással kapcsolatos attitűdje
Az ápolók és medikusok halállal és haldoklással kapcsolatos attitűdjét Magyarországon és Kelet-Európában eddig még nem vizsgálták. Kutatásunk célja kettõs volt: - megvizsgálni, milyen mértékben készítik fel az ápolókat és a leendõ orvosokat képzéseik során ezeknek a problémáknak a kezelésére; - amennyiben képzésük során nem készítik fel õket a haldokló betegek speciális szükségleteire, a velük való kommunikációra, felmérni, hogy mindez hogyan hat a haldoklókkal való kapcsolatukra.
Lege Artis Medicinae
2001. JÚLIUS 10.
Roskó Gábor grafikái
1958-ban, Budapesten született. A Magyar Képzõművészeti Fõiskolán végzett. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének.
Lege Artis Medicinae
2001. JÚLIUS 10.
Az orvos és a közhatalom
Az egészségkultúra olyan általános fogalom, amely minden részletében lefedi a közösség és az egyén egészségével kapcsolatos társadalmi intézmények és emberi magatartások összességét. Meghatározó szereplõi mindig is az orvosláshoz értõ szakemberek voltak. Szolgálataikat a közvetlenül hozzájuk forduló betegeken kívül az egészségügyi hatóságok is igénybe vették.
Lege Artis Medicinae
2001. JÚLIUS 10.
Hogyan „ragozzuk” pácienseinket?
Visszatérõ - minden szerzõt, lektort, szerkesztõt erõsen õszítõ és bõszítõ - probléma, hogy mikor, milyen raggal „lássuk el” a beteget, a pácienst, a vizsgálatba bevont személyt stb. egy-egy cikkben, tanulmányban. Bátran ígérhetem: magam sem fogom ebben a cikkben a nehézségeket teljességgel megoldani…
Lege Artis Medicinae
2001. JÚLIUS 10.
A magyar fürdőprogram felkarolása
A víz szimbolikus, gyógyító és megújító természetére utaló hiedelmek minden kultúrában megtalálhatók. A vízben való fürdés előbb a vallásos kultuszhoz tartozott, majd a gyógyításban is nélkülözhetetlen szerepet kapott. A fürdő a testi-lelki megújulást szolgálta, a beteg léleknek bűnbocsánatot, a beteg testnek felüdülést adott. Már a történelem előtti időkből ismeretesek a vizek gyógyhatásáról szóló híradások, amelyek egyikét maga a Biblia őrizte meg számunkra.
Lege Artis Medicinae
2001. JÚLIUS 10.
Wesselényi nádor orvosa
Weber János (1612-1684), Eperjes egykori fõbírája korának egyik legtehetségesebb politikusa volt, aki ügyesen irányította többségében lutheránus vallású városát a katolikus Habsburg Birodalom árnyékában. Pártfogolta az iskolaügyet, nemzetközi hírű gyógyszerészképzõ iskolát alapított Eperjesen, s fõbírósága idején - és hathatós közreműködésével - jött létre a híres eperjesi líceum.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.