Lege Artis Medicinae

Wesselényi nádor orvosa

BUBRYÁK Orsolya

2001. JÚLIUS 10.

Lege Artis Medicinae - 2001;11(06-07)

Weber János (1612-1684), Eperjes egykori fõbírája korának egyik legtehetségesebb politikusa volt, aki ügyesen irányította többségében lutheránus vallású városát a katolikus Habsburg Birodalom árnyékában. Pártfogolta az iskolaügyet, nemzetközi hírű gyógyszerészképzõ iskolát alapított Eperjesen, s fõbírósága idején - és hathatós közreműködésével - jött létre a híres eperjesi líceum.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Egyszerűen végezhető statisztikai eljárások II.

HAJTMAN Béla

Az adatokkal kapcsolatban föltett leggyakoribb kérdések egyike, hogy az általuk képviselt változók milyen szoros kapcsolatban állnak egymással. A kapcsolat mérésére a korrelációs együttható alkalmas, ez azonban meglehetősen sok és kényelmetlen számolással jár. Nem sokkal egyszerűbb a rangszámokból készült Spearman- féle együttható kiszámítása sem.

Lege Artis Medicinae

A bizonyítékok és a végpontok hierarchiája

SORONCZ-SZABÓ Tamás

„Az orvoslás legfőbb kötelessége a veszélyeztetett emberi élet megmentése, s a nőgyógyászat pedig az orvoslásnak azon ága, melyben ez a kötelesség igen nyilvánvaló módon teljesíttetik” - kezdi Semmelweis Ignác a febris puerperalis kóroktanáról és megelőzéséről írt tanulmányát. Ebben számol be arról, hogy a hatalmas forgalmú, bécsi „Ingyenes Szülőotthon” orvosokat képző, 1. részlegében megfigyelt, 10% körüli perinatalis mortalitást a kontrollként szolgáló 2. részlegben tapasztalható 3% körüli szintre sikerült csökkentenie.

Lege Artis Medicinae

A magyar fürdőprogram felkarolása

JOBST Ágnes

A víz szimbolikus, gyógyító és megújító természetére utaló hiedelmek minden kultúrában megtalálhatók. A vízben való fürdés előbb a vallásos kultuszhoz tartozott, majd a gyógyításban is nélkülözhetetlen szerepet kapott. A fürdő a testi-lelki megújulást szolgálta, a beteg léleknek bűnbocsánatot, a beteg testnek felüdülést adott. Már a történelem előtti időkből ismeretesek a vizek gyógyhatásáról szóló híradások, amelyek egyikét maga a Biblia őrizte meg számunkra.

Lege Artis Medicinae

TUDOMÁNYOS TALLÓZÓ

Lege Artis Medicinae

CRISP

MATOS Lajos

Kezelés: Lipidcsökkentõ étrend (az összenergiabevitelnek maximum 30%-a zsír, ennek 10%-a telített zsír, naponta legfeljebb 300 mg koleszterin) és napi 20 vagy 40 mg lovastatin. Kísérõ kezelés: A betegeknek csaknem a fele szedett rendszeresen acetilszalicilsavat vagy vérnyomáscsökkentõt.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ca&Csont

Dr. Holló István professzor 1926-2007

SZŰCS János

Elment... Türelemmel viselt hosszú betegség után eltávozott közülünk Holló István professzor, az utóbbi idők egyik (az én szememben a) legnagyobb magyar orvosa, belgyógyásza, endokrinológusa, oszteológusa, a Semmelweis Egyetem I. számú Belgyógyászati Klinikájának volt igazgatója, emeritus professzora, rektor- és dékánhelyettese, a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrologiai Társaság megalapítója és első, majd örökös tiszteletbeli elnöke, az orvostudomány doktora, számos tudományos társaság tagja, számos kitüntetés tulajdonosa.

Lege Artis Medicinae

Egy háziorvos és naplóíró Lev Tolsztoj környezetében

MOLNÁR László

Előre szeretnénk bocsátani, hogy Makovický Dušan nem az első és bizonyára nem a legjelentősebb „hungarus” medikus, aki a történeti Magyarországról az Orosz Birodalomba távozott. Ezt bizonyítja, hogy már Borisz Godunov (1598-1605) cár udvari orvosa, Rietlinger Kristóf is magyar származású volt.

Lege Artis Medicinae

Orvosi szemlélet és vélekedés a Budai Irgalmasrendi Kórházban 2001-ben

BALÁZS Péter

BEVEZETÉS - Magyarországon az 1989-es rendszerváltozás után kialakult új társadalmi-gazdasági és ideológiai környezetben nem készült olyan szociológiai felmérés, amely az orvosok vallásos hitével, és az ehhez kapcsolódó szakmai- társadalmi értékítéletével foglalkozott volna. Kedvező háttérfeltételeket teremtett egy ilyen vizsgálat tervbevételéhez, hogy a társadalmi köztudat megértéssel fogadta a 2001. évi népszámlálás úgynevezett szenzitív kérdéseit, amelyek a többi között a népesség felekezeti kötődésére is irányultak. MÓDSZEREK - A vallásos légkör természetes jelenléte miatt, a tervezett vizsgálat elvégzéséhez a legkedvezőbb feltételeket a Budai Irgalmasrendi Kórház 2000. július 1-jén újrakezdett működése nyújtotta. Itt történt az adatgyűjtés 2000 novembere és 2001 decembere között. A kórház 98, főfoglalkozású, gyógyítómunkát végző orvosa 51 kérdéscsoportra válaszolva, külön-külön folytatott személyes beszélgetés keretében mondta el a véleményét. A kutatás arra irányult, hogy több mint fél évszázados szünet után, első alkalommal betekintést nyerhessünk az orvosok vallásos hithez való viszonyulásába, illetve ennek szakmai és etikai hatásaiba. EREDMÉNYEK - Az orvosok teljeskörűen és készségesen együttműködtek az adatszolgáltatásban. Magas arányban (83 a 98-ból) számoltak be vallásos kötődésről, szakmai felfogásuk azonban távol állt a miszticizmus bármilyen formájától. Ugyanakkor kimutatható volt, hogy a túlzottan szomatikus-materialista gondolkodás helyett a lelki folyamatoknak kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a gyógyítómunkában. Ezt a szemléletet a vallásos orvosok a más hivatásokkal történő összehasonlításban is következetesen képviselték. KÖVETKEZTETÉS - Munkájuk során az orvosok vallásos hite nem került összeütközésbe szakmai tevékenységükkel. Az orvosi munka társadalmi értékelésében a hívő orvos sem véli úgy, hogy az erkölcsi elismerés korlátlanul helyettesíthetné a szakma anyagi megbecsülését.

Lege Artis Medicinae

A lángot óvni kell! Donáth Tibor anatómusprofesszorral Nemesánszky Elemér beszélget

NEMESÁNSZKY Elemér

„Az ország majd minden fogorvosa és nagyon sok általános orvosa nálam vizsgázott” - nyilatkozta nemrég a Pro Universitate díjjal kitüntetett dr. Donáth Tibor, a Semmelweis Egyetem professor emeritusa. Legendás egyetemi oktató ő, akit sok ezer tanítvány emlékezete őriz, 16 könyve csaknem hétszázezer(!) példányban fogyott el.

Lege Artis Medicinae

A jövő orvosa

GAÁL Csaba

Az idők folyamán megváltozott az orvosokról, így a sebészekről kialakult kép, és ezzel összefüggésben az utóbbiak szerepe is. Ennek első állomása, hogy a korábbi századokat követően megszűnt a seborvost övező mítosz, majd a múlt század második felében a megszaporodott ismeretanyag és az óriási mértékben felduzzadt tudományos információ kibővítette a lehetőségeket.