Lege Artis Medicinae

Roskó Gábor grafikái

2001. JÚLIUS 10.

Lege Artis Medicinae - 2001;11(06-07)

Látvány

1958-ban, Budapesten született. A Magyar Képzõművészeti Fõiskolán végzett. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Ápolók és medikusok halállal és haldoklással kapcsolatos attitűdje

HEGEDÛS Katalin, PILLING János, KOLOSAI Nedda, BOGNÁR Tamás

Az ápolók és medikusok halállal és haldoklással kapcsolatos attitűdjét Magyarországon és Kelet-Európában eddig még nem vizsgálták. Kutatásunk célja kettõs volt: - megvizsgálni, milyen mértékben készítik fel az ápolókat és a leendõ orvosokat képzéseik során ezeknek a problémáknak a kezelésére; - amennyiben képzésük során nem készítik fel õket a haldokló betegek speciális szükségleteire, a velük való kommunikációra, felmérni, hogy mindez hogyan hat a haldoklókkal való kapcsolatukra.

Lege Artis Medicinae

A bizonyítékok és a végpontok hierarchiája

SORONCZ-SZABÓ Tamás

„Az orvoslás legfőbb kötelessége a veszélyeztetett emberi élet megmentése, s a nőgyógyászat pedig az orvoslásnak azon ága, melyben ez a kötelesség igen nyilvánvaló módon teljesíttetik” - kezdi Semmelweis Ignác a febris puerperalis kóroktanáról és megelőzéséről írt tanulmányát. Ebben számol be arról, hogy a hatalmas forgalmú, bécsi „Ingyenes Szülőotthon” orvosokat képző, 1. részlegében megfigyelt, 10% körüli perinatalis mortalitást a kontrollként szolgáló 2. részlegben tapasztalható 3% körüli szintre sikerült csökkentenie.

Lege Artis Medicinae

A cardiatáji adenocarcinomák intramuralis nyelőcsőmetasztázisainak endoszkópos diagnosztikája

SZÁNTÓ Imre, VÖRÖS Attila, NAGY Pál, GONDA Gábor, ALTORJAY Áron, BANAI János, GAMAL E. Mohamed, KISS János

BEVEZETÉS - Hat beteg esetét ismertetjük, akiknél a cardiatáji adenocarcinoma intramuralis metasztázist okozott a nyelőcsőben. A tumorokat és az áttéteket endoszkópos vizsgálattal diagnosztizáltuk. Beszámolunk a ritka metasztázist okozó cardiatáji tumorok diagnosztikájának fontosságáról és a terápiában játszott szerepéről. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Endoszkópos laboratóriumunkban 1994. január 1.-2000. december 31. között 143, cardiatáji tumoros beteget vizsgáltunk. Az endoszkópos vizsgálat során hat betegnél (4,19%) találtunk a nyelőcső falában elhelyezkedő intramuralis metasztázist. A diagnózist minden esetben szövettani vizsgálattal is alátámasztottuk. A tumorok TNM-besorolását az endoszkópos ultrahangvizsgálat eredménye, a műtéti lelet és a reszekált esetekben a patológiai lelet alapján végeztük el. A tumorokat - elhelyezkedésük alapján - Siewert-Stein szerint osztályoztuk. EREDMÉNYEK - Hat betegnél találtunk cardiatáji adenocarcinomából származó intramuralis nyelőcső-metasztázist. A tumorok és áttéteik szöveti típusa minden esetben megegyezett. Négy betegnél végeztünk endoszkópos ultrahangvizsgálatot, ezzel három betegnél mutattunk ki áttéteket, amelyeket submucosus szövetszaporulatként láttunk. A daganatos betegség mindegyik esetben előrehaladott állapotban volt. Az endoszkópos ultrahangvizsgálat alapján készült TNM-besorolás szerint négy tumort T4N1-stádiumúnak véleményeztünk. Intramuralis metasztázisok mindhárom Siewert-Stein-csoportban előfordultak. KÖVETKEZTETÉS - Az endoszkópos vizsgálat kulcsfontosságú a cardiatáji adenocarcinomák, valamint submucosus metasztázisaik diagnosztikájában. A primer tumor endoszkópos kimutatása mellett nagyon gondosan át kell vizsgálni a nyelőcső proximális részét is. Az intramuralis áttéteket eseteinkben a daganatos betegség előrehaladott stádiumában figyeltük meg. Az endoszkópos ultrahangvizsgálat nagy segítséget nyújt annak eldöntésében, hogy a nyelőcső lumenébe domborodó képlet a nyelőcső falán kívül vagy a falon belül, a fal melyik rétegében helyezkedik el. Az endoszkópos ultrahangvizsgálat lehetővé teszi a cardiatáji adenocarcinomák stádiumának meghatározását is.

Lege Artis Medicinae

Az orvos és a közhatalom

BALÁZS Péter

Az egészségkultúra olyan általános fogalom, amely minden részletében lefedi a közösség és az egyén egészségével kapcsolatos társadalmi intézmények és emberi magatartások összességét. Meghatározó szereplõi mindig is az orvosláshoz értõ szakemberek voltak. Szolgálataikat a közvetlenül hozzájuk forduló betegeken kívül az egészségügyi hatóságok is igénybe vették.

Lege Artis Medicinae

A serdülőkori hypertonia diagnosztikájának és terápiájának aktuális kérdései

PÁLL Dénes, KATONA Éva, FÜLESDI Béla, JENEI Zoltán, POLGÁR Péter, PARAGH György, KAKUK György

A 14-18 éves fiataloknál a hypertonia prevalenciája 1-1,5%. A nemzetközi társaságok évenkénti, szűrés jelleggel elvégzett vérnyomásmérést javasolnak a serdülőkorban is. A diagnózis felállításához ismételt vérnyomásmérés, illetve korra, nemre és testmagasságra jellemző normálértékek megállapítása szükséges. Konzekvensen emelkedett eseti vérnyomás észlelésekor a 24 órás vérnyomás-monitorozás elvégzése rutinszerűen javasolható, mivel számos információt szolgáltat: a fehérköpeny-hypertonia kiszűrésén túl, adatokat nyerhetünk a vérnyomás napszaki ingadozásáról, valamint a célszerveket ért többlet-vérnyomásterhelés mértékéről is. A serdülőkori hypertonia diagnózisának felállítását követően a kiváltó ok tisztázása szükséges. A kórkép leggyakrabban esszenciális, de a felnőttkorinál gyakrabban észlelhető szekunder hypertonia, amelynek hátterében elsősorban renalis elváltozás áll. Az esszenciális hypertonia kezelésében mindenképpen a nem gyógyszeres kezelésre kell helyezni a hangsúlyt. Gyógyszeres kezelés csak speciális állapotokban javasolt: jelentősen emelkedett tenzió, szekunder eredet (definitív megoldás hiányában), szignifikánsan emelkedett diasztolés vérnyomásérték, célszervkárosodások, illetve az emelkedett vérnyomással összefüggésben álló panaszok. Valamennyi, felnőttkorban elsőként választandó készítménnyel kezdhetjük a gyógyszeres kezelést, de leggyakrabban a β-receptor-blokkolók és az angiotenzinkonvertáz enzim gátlóinak alkalmazása javasolt.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Műtárgyak a boncteremben, avagy egy művészettörténész visszaemlékezései

NÉMETH István

Közel harminc évvel ezelőtt történt, hogy egykori kollégám, Zentai Loránd, a Szépművészeti Múzeum Grafikai osztályának munkatársa feltette nekem a kérdést: Volna kedved időnként írni egy-egy cikket a nemrégiben alapított Lege Artis Medicinae című orvostudományi lap képzőművészeti rovatába? Én szívesen tettem eleget a felkérésnek. Akkor persze még nem is sejtettem, hogy nem csupán alkalmi kalandozásokról lesz majd szó, hanem egy több évtizedes, s lényegében mind a mai napig tartó folyamatos szakmai kapcsolatról, némi túlzással tehát akár azt is mondhatnám, hogy életem és szakmai pályafutásom ettől kezdve szinte elválaszthatatlanul összefonódott a LAM-mal.

Lege Artis Medicinae

Az orvosi Nobel-díjat megalapozó magyar felfedezésekről

VARGA János

Az idei orvostudományi Nobel-díjat az amerikai David Juliusnak és Ardem Patapoutiannak ítélték oda, a hőérzékelés, illetve a tapintás molekuláris biológiai mechanizmusainak felfedezéséért. Julius kutatásaiban központi szerepet játszott a kapszaicin (az erős paprika csípős hatóanyaga), amelyet szegedi kutatók már több mint fél évszázada használnak a fájdalomérzékelés, illetve az ehhez köthető idegi rendszerek kutatására. A tudományterület fejlődéséről Jancsó Gábor egyetemi tanárral, a Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Élettani Intézet kutatójával beszélgettünk.

Lege Artis Medicinae

Kezdőknek, haladóknak, megszállottaknak Winkler Gábor: Barangolás az operák világában I-IV.

SZÉKELY György

Különleges utazásra invitálja a szerző a zenebarátokat. A zenés színpadi műfaj több korszakot átölelő virágkorába lépünk, ahol a muzsika ünnep, szenzáció és semmiképpen sem a mindennapok hordaléka. Nem véletlen, hogy a barokk és korunk nem szerepel az egyébként példátlanul terjedelmes munkában.

Lege Artis Medicinae

Spirituális rokkantak és szenvedélyes józanok - Beszélgetés dr. Kelemen Gábor addiktológussal

NAGY Zsuzsanna

Az úgynevezett szenvedélybetegségek egyszerre betegítik meg az emberi testet, lelket, szellemet és kapcsolatrendszert. Az a kérdés, hogy mit tekintünk betegségnek, történelmileg változik.

Hypertonia és Nephrologia

Beköszöntő

ALFÖLDI Sándor

Kedves Olvasó! Legújabb számunkban Simonyi Gábor és Bedros J. Róbert az elhízás kezelésének főbb irányait foglalja össze a VIII. Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia tükrében. Fontos megállapítás, hogy az elhízás recidíváló krónikus betegség, ezért a hypertoniához hasonlóan élethosszig tartó gondozást igényel. Kiemelik, hogy az életmód-terápia mellett szükség lehet gyógyszeres kezelésre is, ezek közül jelenleg a liraglutid a leghatékonyabb. Az igazán hosszú távon sikeres testtömegcsökkentés a bariátriai műtétekkel érhető el.