Lege Artis Medicinae

Jobst Ágnes: Gyógyító csillagok

MAGYAR László András

2001. FEBRUÁR 20.

Lege Artis Medicinae - 2001;11(02)

Az asztrológia manapság reneszánszát éli. Hazánkban is garmadával jelennek meg a különféle csillagjóstani kézikönyvek, horoszkopológiai útmutatók, gyakorlati és elméleti tanácsadók. Sokan hajlamosak mind a jelenséget, mind pedig az említett munkákat egyetlen kézlegyintéssel elintézni, pedig az asztrológia, részint a művelődés-, sőt tudománytörténetben játszott kiemelkedő szerepe, részint nyelvünket, kultúránkat mindmáig átható szimbolikája miatt valóban megérdemli figyelmünket.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

„Kellene, aki megfogná a haldokló kezét!”

BOGNÁR Tamás, KOLOSAI Nedda, HEGEDÛS Katalin, PILLING János

Az orvoslás mostoha területe a haldoklógondozás. Elsősorban a gyakorlatban az, de Magyarországon szisztematikus kutatások sem foglalkoztak ezzel a területtel. Ezt a hiányt szeretnénk részben betölteni másfél éve folyó munkánkkal, amelynek fontos állomásaként mélyinterjúkat készítettünk orvosokkal arról, hogyan látják gyakorlati munkájuk során a haldoklógondozást, milyennek ítélik azt ma Magyarországon.

Lege Artis Medicinae

A HER2-status klinikai jelentősége emlőrákban

KAHÁN Zsuzsanna

A HER2 (HER2/neu, c-erbB-2) az EGF-receptorcsalád olyan tagja, amely (akár hozzákötődő, „aktiváló” ligand nélkül is) daganatos átalakuláshoz és daganatprogresszióhoz vezet. A humán emlőrákok hozzávetőleg egynegyedében a HER2 fokozott kifejeződése figyelhető meg. A HER2-expresszió, a HER2-status meghatározására a gyakorlatban az immunhisztokémiai és a fluoreszcens in situ hibridizációs (FISH) módszerek tűnnek a legalkalmasabbnak. A „HER2-pozitivitás” kedvezőtlen prognosztikus tényezőnek bizonyult nyirokcsomó-pozitív emlőrákban, és mind több vizsgálat szerint nyirokcsomónegatív esetekben is rossz prognózist jelez. Egyre több adat szól amellett, hogy a HER2-status olyan prediktív tényező, amely különösen nagy segítséget nyújthat a hatékony terápia megtervezéséhez. A HER2-pozitív, korai emlőrákos betegeknél alkalmazott adjuváns ciklofoszfamid-metotrexát-5-fluorouracil kombinációjú (CMF) kemoterápia - ellentétben a HER2-negatív esetekkel - nem javítja a túlélést. Ugyanakkor a HER2-pozitív tumoroknál szignifikánsan jobb terápiás eredményt ad a megfelelő dózisintenzitással végzett doxorubicintartalmú kemoterápia, mint a HER2-negatív daganatoknál. Előrehaladott emlőrákban a taxánok hatékonyabbnak tűnnek HER2-pozitív, mint HER2- negatív tumoroknál. A HER2-meghatározás igen nagy jelentőségű a HER2 gátlására kifejlesztett, humanizált ellenanyag-készítmény terápiás alkalmazása előtt is. A trastuzumab (Herceptin) hatásossága (akár monoterápiában, akár kombinációban adva) arányos a HER2-kifejeződés mértékével. A HER2 fokozott expressziója többnyire ösztrogén- és progeszteronreceptor- negativitással és hormonrezisztenciával jár együtt, így ezeknél a betegeknél a hormonterápia sem adjuváns céllal, sem előrehaladott emlőrákban nem hatásos. Egyes kísérletes és klinikai adatok szerint a ritkán előforduló, egyidejű HER2- és ösztrogénreceptor-pozitivitás esetén a tamoxifen kifejezetten rontja a kezelési eredményeket, ezt a tamoxifennel együtt adott trastuzumab kivédheti. A HER2-vel kapcsolatos új kísérletes és klinikai tapasztalatok az emlőrákos beteg individuális kezelésének új állomásához vezettek. A HER2-status ismeretében molekuláris alapon végzett daganatterápiára nyílik mód. Ehhez elengedhetetlen, hogy a terápiás döntést csakis megbízható HER2- vizsgálati eredményre alapozzuk.

Lege Artis Medicinae

Egy rejtélyes élet Johannes Brahms

MALINA János

Az ifjú Brahms itt következõ lelkendezõ jellemzése nem akárkitõl származik. Clara Schumann írta a következõ mondatokat naplójába, az ifjú komponista elsõ düsseldorfi látogatásakor. „Ez a hónap (1853 szeptembere) csodálatos jelenséget hozott el nekünk a húszéves hamburgi komponista, Brahms személyében. Megint valaki, aki úgy jön, mint Isten küldöttje!"

Lege Artis Medicinae

Miniszteri bemutatkozás

NAGY András László

Mikola István elmondta, konkrét programmal még nem tud előállni, de készül a tárca „kríziskezelő, de más oldalról megalapozó, egy hosszabb távú ciklusokon átívelő programja is”. Beszámolt arról, hogy megbízatása elnyerése előtt elmondhatta a miniszterelnöknek, melyek azok a legfontosabb feladatok, amelyeknek megoldása lehetőséget teremtene arra, hogy az egészségügyben is megvalósuljon a kormányprogram, amelyet jó, vállalható programnak minősített.

Lege Artis Medicinae

A szteroidhormonok szerepe az oxidatív stressz elleni védekezésben

BÉKÉSI Gábor, FEHÉR János

Posztmenopauzában lévő nőknél halmozódnak az érrendszeri megbetegedések. E negatív tendencia hormonpótlással megfékezhetőnek látszik. A szerzők saját és mások adatai alapján az atherogenesis szabad gyökös mechanizmusából kiindulva próbálják megtalálni a jelenség okait. A hormonpótlás vasoprotectiv hatásának egyik lényegi elemét abban látják, hogy bizonyos, még nem tisztázott szteroidstruktúrarészletek fokozzák a neutrophyl granulocyták mieloperoxidáz enzimjének aktivitását és mennyiségét, ami a NADPH-oxidáz gátlása révén csökkenti a szuperoxid anion termelődését. A szerzők által elsőként igazolt megfigyelés, miszerint az életkor előrehaladtával mindkét nemben csökken a plazma mieloperoxidáz- szintje (ezáltal mérséklődik a neutrophil granulocyták szuperoxidanion-termelésére kifejtett gátlóhatás), magyarázatul szolgálhat az idős korban halmozódó, szabadgyök-eredetűnek tartott betegségek jelentkezésére. A szerzők egyidejűleg rövid áttekintést is adnak a szteroidok antioxidáns hatásairól általában.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Három évtized rövid krónikája

KAPRONCZAY Katalin

A magyarországi időszaki szaksajtó európai viszonylatban meglehetős késéssel indult meg. A szakfolyóiratok közreadását, szerkesztését, szemléletét egyaránt befolyásolta az adott történelmi, politikai helyzet. Bizonyos történelmi fordulópontok hatására fontos szakfolyóiratok megszűntek (1848–49-es szabadságharc, első és a második világháború), ugyanakkor voltak időszakok, amelyek lendületet adtak a tudományok fejlődésének, így a folyóirat-alapításnak is. Az 1990-es magyarországi rendszerváltoztatás utáni évekre mindkét kijelentés érvényes, megváltozott a könyv- és folyóirat-kiadás struktúrája, amely folyamatnak voltak „áldozatai”, de ígéretes eredményei is. Az utóbbiak sorába tartozik az akkor alakult Literatura Medica Kiadó, és annak saját folyóirata, az 1990-ben alapított Lege Artis Medicinae, a LAM (alcíme szerint: Új magyar orvosi hírmondó) című tudományos folyóirat. Megjelentetésével örvendetesen gyarapodott az orvosi szaksajtó. Tudományos szakközleményei felveszik a versenyt az immár nagy múltú hazai orvosi folyóiratok írásaival, szemléletével azonban új irányt is képvisel. Tudatosan felvállalja és fórumot biztosít az orvostársadalmat érintő kérdéseknek, foglalkozik az egészségügy, a gazdaság, a prevenció kérdésével, szoros összefüggésben a közegészségügyi intézményi rendszerrel, az in­frastruktúrában és a gyógyító munkában résztvevők helyzetével, jellemzően a társadalom-egészségügyi szemléletet követi.

Lege Artis Medicinae

„Olykor úgy éreztem, én jobban értem még, mit akar a beteg mondani” Orvosi antropológia - orvostanhallgatók terepmunkatapasztalatai

ZANA Ágnes, ZSINKÓ-SZABÓ Zoltán

A tanulmány a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán futó orvosi antropológia tantárgy oktatásában szerzett tapasztalatokról számol be. Az orvosi antropológiát sokan a „Dr. Csont-féle” fizikai antropológiával azonosítják, holott e tudományterület a kulturális antropológia egyik, alkalmazott antropológiával foglalkozó ága. A gyakorlatok során a preklinikai éveiket töltő - tehát már nem laikus, még nem gyógyító - hallgatók többek között antropológiai terepmunkát, részt vevő megfigyelést végeznek az általuk választott egészségügyi intézményben: kórházi osztályon, családorvosi rendelőben vagy alternatív gyógyászati központban/rendelőben. A terepmunka célja a különböző gyógyító rendszerek, és az orvos-beteg viszony vizsgálata, értelmezése. Az utóbbi kilenc év alatt közel ötszáz terepmunka-beszámoló született, ezek alapján a tanulmány kísérletet tesz arra, hogy összegezve a tapasztalatokat, képet alkosson a hazai orvoslás pluralizmusáról, a különböző gyógyítási rendszerek használhatóságáról és esetleges hibáiról, és végső soron az orvosi antropológia tantárgy hatékonyságáról.

Lege Artis Medicinae

Újabb könyv az orvos- beteg jogviszonyok köréből

HÁMORI Antal

Etikai normák és dilemmák az egészségügyben címmel 2019-ben, a Medicina Könyvkiadó Zrt. kiadásában, az Orvos-beteg jogviszonyok az egészségügyben sorozat hatodik köteteként jelent meg Hidvéginé Adorján Lívia (I–II. rész) és Sáriné Simkó Ágnes (III. rész) 282 oldalas, jelentős, komplex (fogyasztóvédelemre is kiterjedő), aktuális témakört érintő munkája. A könyv három nagyobb egységből áll: I. Jog, erkölcs, etikai normák, etikai kódexek (11–58. oldal); II. Eti­kai, bioetikai, orvosetikai, jogi dilemmák (59–135. oldal); III. Üzleti etika, verseny és reklám az egészségügyben (137–240. oldal). Az előszó szerint „a szerzők… kiemelten tárgyalják az etikai dilemmák – sokszor a mai napig is megoldatlan – ellentmondásait” (9. oldal). To­vábbá „a könyv célja a szerzők által bevallottan elsősorban a jogi ismeretterjesztés, a hivatásetikai és bioetikai normák, valamint az egészségügyben folyó gazdasági verseny legfontosabb sza­bályaira történő figyelemfelhívás, útmutatás az orvosok, egészségügyben dolgozó jogászok és a betegek számára” (10. oldal).

Lege Artis Medicinae

Paradigmaváltás a pszichiátriában

HARANGOZÓ Judit, TRINGER László, GORDOS Erika, KRISTÓF Róbert, WERRNIG Róbert, SLEZÁK Adrienne, LŐRINTZ Zsuzsa, VARGA Attila, BULYÁKI Tünde

A fent jelzett paradigmaváltás, úgy is mondhatjuk, rendszerváltás, valójában az egész egészségügyet érinti, különösen mélyreható változásokat hozva a pszichiátriában. Minden egészségügyi dolgozó részese, néha pedig szenvedő alanya annak, hogy az egészségügyi törvény szerint a betegek kompetensen dönthetnek sorsukról, beleszólhatnak kezelésükbe, joguk van a teljes körű tájékozottsághoz, betekinthetnek az orvosi dokumentációba stb. Sokszor úgy érezzük, hogy az egészségügyi dolgozó a paternalisztikus és omnipotens „nagy fehér varázsló”, a szívvel, lélekkel gyógyító, elhivatott és önfeláldozó ember helyett egyre inkább a „cipőt a cipőboltból” típusú szolgáltatóvá silányul.

Ideggyógyászati Szemle

Agyi sinusthrombosis és colitis ulcerosa - két eset ismertetése

ILNICZKY Sándor, DEBRECZENI Róbert, KOVÁCS Tibor, SZIRMAI Imre

A gyulladásos bélbetegségek (colitis ulcerosa és Crohnbetegség) mind az artériás, mind a vénás rendszerben thrombosishajlammal járnak. A képalkotó módszerek elterjedésének köszönhető, hogy az agyi vénás rendszer thrombosisát - a gyulladásos bélbetegségek viszonylag ritka szövődményét - egyre gyakrabban ismerik fel. Az együttesen fennálló veleszületett alvadászavarok (APCrezisztencia, antitrombin III-hiány, protein S-hiány) mellett a szerzett antifoszfolipid-szindróma a gyulladásos bélbetegségekben növelik a thrombosishajlamot. Az alapbetegséget gyógyító kortikoszteroid-kezelés is okozhat mellékhatásként vénás thrombosist. A szerzők két, colitis ulcerosában szenvedő, agyi sinusthrombosis miatt eredményesen kezelt betegük kórtörténetét ismertetik. Tárgyalják a gyulladásos bélbetegségek és a thromboticus állapotok kapcsolatát és a terápia kockázatait.