Lege Artis Medicinae

A colorectalis carcinoma multidiszciplináris szemléletű belgyógyászati-onkológiai kezelése

LÁNG István

2001. FEBRUÁR 20.

Lege Artis Medicinae - 2001;11(02)

A colorectalis carcinoma belgyógyászationkológiai kezelését a III. és részben a II. stádiumú betegek adjuváns kemoterápiája, a IV. stádiumú betegek palliatív kemoterápiája, valamint a szupportív kezelés képezi. A III. stádiumban és a nagy kockázatú, II. stádiumban lévő betegek adjuváns 5-fluorouracilfolinsav boluskezelésben részesülnek. Végbélrákban a szokásos kezelés a radiokemoterápia, szükség szerint neoadjuváns formában is, lehetőleg tartós infúzióban adva. A IV. stádiumban lévő betegeknél a palliatív kemoterápia lehetőségei az 5-fluorouracil-folinsavon kívül az irinotecan és a raltitrexed, különböző kombinációkban adva. A colorectalis carcinomás betegeket lehetőleg multidiszciplináris onkológiai központokban kell kezelni, minél nagyobb számban ellenőrzött klinikai gyógyszervizsgálatok keretében.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

„Kellene, aki megfogná a haldokló kezét!”

BOGNÁR Tamás, KOLOSAI Nedda, HEGEDÛS Katalin, PILLING János

Az orvoslás mostoha területe a haldoklógondozás. Elsősorban a gyakorlatban az, de Magyarországon szisztematikus kutatások sem foglalkoztak ezzel a területtel. Ezt a hiányt szeretnénk részben betölteni másfél éve folyó munkánkkal, amelynek fontos állomásaként mélyinterjúkat készítettünk orvosokkal arról, hogyan látják gyakorlati munkájuk során a haldoklógondozást, milyennek ítélik azt ma Magyarországon.

Lege Artis Medicinae

A Fekete Angyal

FRENKL Róbert

Ahogy mondani szokták, amikor e sorokat írom, még messze a végkifejlet. Nem lehet tudni, hogyan végződik a történet, mi lesz Faludi Tímea - mert azt már tudjuk, hogy így hívják - sorsa. De eddig is töprengésre okot adó, sokféle az esemény és a tanulság. Magunkról, a betegekről, a nővérekről, az orvosokról, az egészségügyről, a társadalomról, a médiáról, a politikáról, az etikáról, a jogról, az igazságról, a bizalomról, a kollegialitásról, a hatóságokról… szól egyfajta sajátos sűrítéssel a Fekete Angyal néven elhíresült fiatal ápolónő históriája.

Lege Artis Medicinae

Egy rejtélyes élet Johannes Brahms

MALINA János

Az ifjú Brahms itt következõ lelkendezõ jellemzése nem akárkitõl származik. Clara Schumann írta a következõ mondatokat naplójába, az ifjú komponista elsõ düsseldorfi látogatásakor. „Ez a hónap (1853 szeptembere) csodálatos jelenséget hozott el nekünk a húszéves hamburgi komponista, Brahms személyében. Megint valaki, aki úgy jön, mint Isten küldöttje!"

Lege Artis Medicinae

A vitrectomia szerepe a retinopathia diabetica kezelésében

BERECZKI Árpád

A vitrectomia olyan mikrosebészeti technika, amelynek segítségével a pars plana területén ejtett sclerotomiás sebeken keresztül az üvegtest anyagát, az üvegtesti térbe törő vért, többletszövetet, idegen testet távolíthatunk el az intraocularis térből egy szívó-vágó (vitrectom) eszköz segítségével, normális vagy kissé emelkedett szemnyomás mellett. A műtéti technika a vitrectomon kívül sok más műszert is igényel (operációs mikroszkóp, száloptikás endofény, intraocularis kézi műszerek, endolézer). A vitrectomia legjelentősebb felhasználási területe a diabetes súlyos szemészeti szövődményének, a proliferatív stádiumú diabeteses retinopathiának a kezelése. Diabeteses retinopathiában szenvedő betegnél vitrectomiát elsősorban üvegtesti bevérzés eltávolítására, illetve a proliferatív diabeteses vitreoretinopathia szövődményeinek (recidiváló vérzések, trakciós és rhegmatogen retinaleválás) megoldása céljából végezhetünk. Üvegtesti vérzés esetén a korai vitrectomia előnyösebb a halasztottal szemben: irodalmi adatok szerint a betegek mintegy negyedénél sikerült jó látásélességet (V: 0,5) elérni. Trakciós retinaleválás után a műtét a betegek kétharmadánál eredményezett az önellátáshoz elegendő visust.

Lege Artis Medicinae

Expedíció az õshaza tájaira

MOHOS Márta

Írásunk a Zichy-expedíció egészségügyi vonatkozásait tárja fel Szádeczky-Kardoss Lajos útinaplója alapján, amely 1895-ben íródott a Kaukázust, Közép-Ázsiát járva. Az expedíció megtervezője, szervezője, vezetője és finanszírozója gróf Zichy Jenő (1837-1906), aki Németországban végzett jogász, jómódú földbirtokos, majd Fejér vármegyében főszolgabíró volt.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Klinikai Onkológia

Fémek és daganatok

VETLÉNYI Enikő, RÁCZ Gergely

A betegségek eredetének felkutatása során gyakran hajlamosak vagyunk megfeledkezni a környezetünkről. A belélegzett levegő, az elfogyasztott ivóvíz és élelmiszer, a bőrrel érintkező anyagok mindmind hatást gyakorolnak az emberi szervezetre. A fémek mindennapjaink nélkülözhetetlen részét képezik. Bányászatuk, feldolgozásuk és felhasználásuk folyamatos fémterhelést okoz és sokféleképpen fejtik ki hatásukat a szervezetre. Számos fém nélkülözhetetlen a homeosztázis fenntartásához, azonban a túlzott, illetve a káros fémek bevitele egészségkárosodáshoz, többek között daganat kialakulásához is vezethet. A fémek tumorkeltő hatásaikat több támadásponton keresztül fejtik ki. Helyettesítik egymást például a különböző transzportfolyamatok során és a fehérjék szerkezetében, oxidatív stresszt alakítanak ki, továbbá hajlamosak kötődni a DNS-hez, károsítva azt. Megfelelő alkalmazásuk esetén a fémvegyületek proapoptotikus hatása kerül előtérbe, így a daganatterápia eszközévé váltak. Napjainkban is széles körben alkalmazzák a platina(II)- vegyületeket kemoterápiás szerként, valamint számos kutatás irányul újabb, ideális terápiás és mellékhatásprofi llal rendelkező fémvegyületek felderítésére. Az összefoglaló közlemény célja felhívni a figyelmet a fémekben rejlő veszélyforrásokra, továbbá bemutatni változatos felhasználási lehetőségeiket a daganatterápia és a diagnosztika területén napjainkban és a jövőben.

Klinikai Onkológia

Epeúti és epehólyagrákban szenvedő betegek nem sebészi kezelése

PIKÓ Béla, LACZÓ Ibolya

Az epeúti rákok ritkák, ezért ellátásukra kevés magas szintű evidenciát találunk. A sikeres kezelés alapja, a tartós túlélés egyetlen esélye a radikális műtét. A kemoterápia a fl uorouracil alapú protokollok után egyre inkább a gemcitabinbázisú citosztatikus kombinációkat (cisplatinnal, oxaliplatinnal, kapecitabinnal), vagy a FOLFIRINOX sémát részesíti előnyben, természetesen a beteg állapotát messzemenően figyelembe véve. Egyetlen biológiailag célzott kezelés sem törzskönyvezett ebben a javallatban, a legtöbb tapasztalatot az erlotinibbel szerezték; jelenleg a molekuláris genetikai profil, és nem klinikai vizsgálatok eredménye alapján választhatunk a lehetőségek közül. A sugárkezelést - és a radiokemoterápiát - neoadjuváns, adjuváns és palliatív javallatban alkalmazhatjuk, a konvencionális perkután besugárzás mellett a brachyterápia, intenzitásmodulált kezelés, intraoperatív irradiáció, radioembolizáció formájában végezhetjük a műszerezettség függvényében. A palliációban a fotodinámiás terápia és a különféle ablációk mellett az intervencionális radiológiai módszereknek is nagy jelentősége lehet.

Klinikai Onkológia

Az áttétes colorectalis rák molekuláris altípusai és a terápiás döntések fejlődése

RODRIGO Dienstmann, RAMON Salazar, JOSEP Tabernero

A colorectalis ráknak (CRC) klinikailag igen jelentős molekuláris heterogenitása van, amely különböző szinteken jelentkezik: a genomikában, az epigenomikában, a transzkripcióban és a mikrokörnyezetben. A karcinogenezis során szerzett genomikus történések hajtják („drive”) áttétes helyzetben a rák progresszióját. Például a KRAS- és az NRAS-mutációk jelzik azokat a daganatsejt-populációkat, amelyek refrakterek az EGFR monoklonális antitestekre, a BRAFV600E-mutációt hordozók viszont rosszabb kimenetelre számíthatnak a standard kezelések és a kombinált célzott kezelések mellett, míg a HER2-amplifi káció arra utal, hogy a daganat különlegesen érzékeny egy kettős HER2-blokáddal szemben. A többszörös, ritka géneltérések által hajtott EGFR monoklonális antitestek elleni rezisztencia jelentős átfedésben van a primer, valamint a szerzett rezisztencia mechanizmusában a klónszelekciós folyamat során. Ebben a tekintetben refrakter esetekben a keringő tumor-DNS szekvenciális vizsgálata vezethet gyógyszerek kifejlesztéséhez. A ritka kinázfúziós események és a DNS-károsodás utáni repair-ben részt vevő gének komplex eltéréseit is leírták, amelyek a célzott kezelések targetjei lehetnek. Másrészt a transzkripció szubtípusai és a jelátviteli utak aktivációs jelei szintén prognosztikai és potenciálisan prediktív értékkel bírnak áttétes colorectalis rákban. Ezek a jelek a stromalis sejtek és az immunkörnyezeti sejtek, valamint a daganatsejtek közötti interakciókat jelzik. Például a mikroszatellita-instabilitást mutató (MSI) vagy a POLE ultramutáns CRC-daganatsejtek különlegesen érzékenyek az immunellenőrzőpont-gátlókra, míg az olyan mesenchymalis fenotípusú daganatok, amelyeket az immunszuppresszív molekulák aktivációja jellemez, jó tárgyai lehetnek egy új immunterápiás kombináció kialakítására. Ebben a cikkben átnézzük az áttétes CRC-ben kimutatott, célzott terápiára alkalmas onkogéneltéréseket és -szignatúrákat, valamint tárgyaljuk az új molekuláris diagnosztikus próbák klinikai alkalmazásának lehetőségeit.

Lege Artis Medicinae

Szakorvosi vélemények a vastagbélrákszűrés bevezetésével kapcsolatban

MAGDA Lilla, TEREBESSY András

BEVEZETÉS - Magyarországon az új vastag- és végbélrákos esetek száma évente átlagosan 10000, az ezzel összefüggő ha­lálesetek száma évente átlagosan 5000. A ked­vezőtlen helyzet javítására 2018-ban országos lefedettségű vastagbélrákszűrési program indult. CÉLKITŰZÉS - Célunk volt megismerni a vastagbélrák szűrésével, kezelésével kapcsolatba hozható orvosszakmák (háziorvostan, gasztroenterológia, sebészet, onkológia, patológia) egyes budapesti és vidéki képviselőinek véleményét, attitűdjét és tájékozottságát a programmal kapcsolatban. MÓDSZER - A program indulása előtt félig strukturált mélyinterjúkat készítettünk 20 szak­orvossal. Kérdéseink a tájékozott­ság­ra (vastagbéldaganat epidemiológia, szűrő­mód­s­zerekkel, illetve az országos prog­ram­mal kapcsolatos ismeretek), szubjektív preferenciákra (népegészségügyi súlyos­ság, pártolt szűrőmódszer és protokoll), il­letve a program saját orvosi gyakorlatra mért hatására irányultak. Az interjúk elemzése szemikvantitatív és kvalitatív módszerekkel történt. EREDMÉNYEK - A válaszadók a vastagbélrák incidenciáját jól ismerték, mortalitását alulbecsülték; 10-es skálán átlagosan 7-re értékelték a betegség hazai népegészségügyi jelentőségét és mindannyian egyetértettek a program bevezetésével. A többség (n = 12) tudta, hogy a szűrés kétlépcsős lesz, egy fő szerint csak egylépcsős, és többen (n = 7) tájékozatlanok voltak a protokollt illetően. Jelentős többség (n = 16) szerint a kolonoszkópia a legjobb szűrő­mód­szer. Szűk többség (n = 11) támogatta a kétlépcsős országos protokollt, öt fő ugyan nem támogatta, de elfogadta, négy fő szerint viszont csak az egylépcsős módszer alkalmazható. Többségi vélemény (n = 13) szerint a feladataik jelentősen meg fognak növekedni. KÖVETKEZTETÉSEK - A vastagbélrák ellátásában érintett szakmák képviselői pár­tolják a magyarországi szűrés bevezetését, azonban a mindennapi orvosi gyakorlatban a feladatok növekedését várják. A je­len­legi endoszkópos kapacitással elkerülhetetlen a túlterhelés. Többségi támogatást élvez a kétlépcsős protokoll azzal együtt, hogy a megkérdezettek a vastag­bél­tük­rö­zést tartják a legjobb szűrőmódszernek. Dön­tésük költséghatékonysági szempontokra és a kolonoszkópiától való általános lakossági idegenkedésre vezethető vissza.

Klinikai Onkológia

A végbélrák neoadjuváns kezelése

PINTÉR Tamás

A végbélrák gyakori helyi terjedése, erős kiújulási és áttétképző hajlama miatt komoly egészségi probléma, életminőség-romláshoz, súlyos panaszokhoz, távoli áttétek következtében gyakran halálhoz vezető betegség. A helyileg előrehaladott, operábilis végbélrák kezelése sokat fejlődött az utóbbi időben. Különböző gyógyszeres protokollok, sugárkezelés és műtét - teljes mesorectalis excisio (TME) - a terápia fő elemei. Preoperatív kombinált kemoradioterápia, majd műtét a javasolt kezelési sorrend. A sugárkezelést fl uoropirimidinnel [infúziós 5-fl uorouracillal (5-FU) vagy orális capecitabinnal] javasolt kombinálni. A klinikai vizsgálatok alapján az oxaliplatin az 5-FU-val összehasonlítva nem javítja a neoadjuváns kemoradioterápia a patológiai komplett remisszió arányát, fokozza a kezelés toxicitását, a helyi kiújulás és túlélési idő szempontjából az eredmények ellentmondásosak. Kemoradioterápia és radikális műtét után az adjuváns kemoterápia értéke, a választandó optimális kezelés nincs meghatározva. Az adjuváns kemoterápia néhány vizsgálatban javította a túlélést, így - a vastagbélrákban mutatott kedvező eredmények alapján - végbélrákban is adjuváns FOLFOX kezelés javasolható.