Lege Artis Medicinae

Szerencsés pénzforrás

1992. OKTÓBER 28.

Lege Artis Medicinae - 1992;2(10)

Tudósítás

Szerencsejáték Törvény megalkotása során a parlament úgy döntött, hogy a totóból, lottóból, kaszinókból, bingókból, bongókból és a többi, egyre szaporodó szerencsejátékból befolyó adó egy tizedét a központi költségvetés állandó veszteseinek - az egészségügynek, a szociálpolitikának, a kultúrának, az oktatásnak és a sportnak – juttatja. Az összeg nem csekélyke, hiszen csupán az idén mintegy 1,2 milliárd forint áll a Szerencsejáték Rt. által létrehozott Szerencse játék Alap rendelkezésére.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

A modern orvostudomány etikai alapelvei

Az etikai kérdések elemzése és tárgyalása egyre nagyobb szerepet játszik a modern orvosi gondolkodásban és gyakorlatban. Bár etikai problémák igen régen felmerültek az orvostudományban, és hatást gyakoroltak annak fejlődésére, vizsgálatuk ezidáig nem történt szervezett, intézményes keretek között. Napjaink orvosi technológiája és ennek következményei rákényszerítettek bennünket arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk az etikai kérdéseknek, különös képpen a csecsemőgyógyászat, a geriátria és a szervátültetések, valamint az egészségügyi ellátás területén. Tanulmányozásukra új tudományág született: a bioorvosi etika vagy bioetika. Ezen gondolkozás legfontosabb fejleményének azt tekinthetjük, hogy a modern orvostudományban a hangsúly áthelyeződött az orvos kötelezettségeiről a beteg jogaira. Változásokon megy át azonban maga a társadalom is, melynek keretein belül az orvostudomány működik. Az egészségügyi szervek növekvő érdeklődést mutatnak az etikai kérdések iránt, számos esetben azonban az érintettek nem rendelkeznek kellő elméleti felkészültséggel és ismeretekkel az ilyen irányú kérdések tárgyalására. Jelen írásunkban megkíséreljük megvilágítani az idevágó két fő etikai elméletet, különös tekintettel az orvosetikai szempontokra.

Lege Artis Medicinae

Az akut szülészeti DIC diagnózisa és kezelése

RÁKÓCZI István

A szerző összefoglalja az akut szülészti DIC diagnózisát és kezelését. Számos szülészeti patológiás állapothoz kapcsolódhat akut DIC, így magzatvíz emboliához, korai lepényleváláshoz, intrauterin fertőzéshez (septicus abortus), halott magzat szindrómához és különböző eredetű prolongált shockhoz. Az akut DIC előterében a vérzés (főleg hüvelyből) és shock áll. A teljes véralvadási idő, a trombocytaszám és a fibrinogen szint meghatározás klinikailag a leghasználhatóbb laboratóriumi paraméterek az akut DIC diagnózisában. A kezelés elsődlegesen magába foglalja a precipitáló faktorok, vagyis az alapbetegség meg szüntetését (így a korai lepényleválás esetén a magzat megszületését, septicus abortusban a méh kiürítését és antibiotikum adását, halott magzat szindróma esetén szülésindukciót). Rendkívül fontos a shock-ellenes kezelés, a megfelelő volumenpótlás (crystalloid, kolloid, vér). A véralvadási zavar kezelésének célja, hogy a lecsökkent alvadási faktorokat pótoljuk, amelyre a legalkalmasabb a friss-fagyasztott plazma vagy a cryoprecipitatum. Akut, vérző szülészeti DIC-ben heparint nem szabad használni, ugyanis fokozza a vérzést. Újabban kedvező eredményekről számoltak be antithrombin III (AT III) koncentrátumokkal végzett kezelésről akut szülészeti DIC-ben.

Lege Artis Medicinae

Disszeminált intravascularis coagulatio az újszülöttkorban

GOLDSCHMIDT Béla

A szerző a disszeminált intravascularis coagulatio újszülöttkori sajátosságait foglalja össze. Ismerteti azokat a felnőttől eltérő fiziológiai és patofiziológiai állapotokat, melyek ebben az életkorban különösen hajlamosítanak e véralvadási zavar kialakulására. Foglalkozik továbbá a DIC klinikumával, a laboratóriumi diagnosztika és differenciáldiagnosztika új szülöttkori kérdéseivel, végül részletesen tárgyalja a terápia lehetőségeit.

Lege Artis Medicinae

Ischaemiás cerebrovascularis betegségben szenvedők cardialis veszélyeztetettsége

HORVÁTH Sándor

Számos vizsgálat igazolja az ichaemiás cerebrovascularis megbetegedések és az ischaemiás szívbetegség gyakori együttes előfordulását. Tünetmentes carotis szűkület, amaurosis fugax, tranziens ischaemiás attack vagy ichaemiás agyi infarctus miatt kezelt betegek vezető haláloka nem agyi eredetű, hanem szívizom infarctus. Ischaemiás cerebrovascularis megbetegedés tünetei, vagy a nyaki nagy artériák még tünetmentes atherosclerosisa éppolyan figyelmeztető jel myocardialis in farctus veszélyére, mint ichaemiás agyi infarctuséra. Az ichaemiás cerebrovascularis betegségben szenvedők coronariabetegség irányában történő rutinszerű kivizsgálása, kezelése és gondozása rendkívül fontos teendő élettartamuk megnyújtása érdekében.

Lege Artis Medicinae

A génterápia eredményei és perspektívái a primer immundefektusok kezelésében

SÓFI Gyula, MARÓDI László

Az elmúlt évtizedben intenzív kutatómunka irányult a genetikai megbetegedések, ezen belül a primer immundeficienciák génterápiájának kidolgozására. Technikailag kivitelezhetővé vált a gén-transzfer lehetséges mód szereit adenozin dezamináz deficienciában, leukocita adhezív protein defektusban és krónikus granulomatózisban. Két évvel ezelőtt megtörtént az első génterápiás beavatkozás ADA deficienciában szenvedő betegen. Közleményünkben összefoglaljuk a génterápia lehetséges módszereit, gyakorlati kivitelezését, és perspektíváit primer immunhiányos állapotok kezelésében.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Medicus imperitus. Az orvosi felelősség kezdetei a klasszikus római jogban

PÉTER Orsolya Márta

A Magyarországon is egyre szaporodó „orvosperek” korában tanulságos és elgondolkodtató lehet végiggondolni, hogy e jogi felelősségnek milyen előképei léteznek az európai joggyakorlatban. Az európai közös jog alapját képező klasszikus római jogban egységes és általános orvosi felelősséget megállapító normákkal nem találkozhatunk. Ennek okait részben a római jog esetjogi szemléletében kereshetjük, hiszen a jogtudósok egy-egy adott problematikus ügy megoldására, és nem elvont magatartási normák megalkotására koncentráltak. Emellett kihatott a szabályokra az orvosok, valamint a betegek jogállásának heterogén mivolta is. Az orvosok legtöbbször idegen származású gyógyítók voltak, akik rendszerint rabszolgaként kerültek Rómába, majd szerencsés esetben elnyerték a szabadságot és a római polgárjogot, vagy esetleg szabad idegenként telepedtek le a város területén. Szakmai felelősségüket meghatározta a kezelendő beteg jogállása is, hiszen ha az orvos egy, jogilag lényegében dolognak minősülő rabszolgát próbált sikertelenül gyógyítani, a rabszolga tulajdonosa őt dologrongálásért perelhette be. A szabad jogállású betegeken elköve­tett műhibákra vonatkozóan egyértelmű és részletes megállapításokat nem tehetünk, a források azonban azt világosan alátámasztják, hogy a szabad jogállású embert szándékosan megölő orvost a régi Rómában súlyosan büntették.

Magyar Radiológia

Öntáguló fémstentek a májátültetés után kialakult intrahepaticus epeúti szűkületek kezelésében

DOROS Attila, NÉMETH Andrea, HARTMANN Erika, DEÁK Pál Ákos, JUHAROSI Gyöngyi, LÉNÁRD Zsuzsa, KOZMA Veronika, GÖRÖG Dénes, GERLEI Zsuzsa, FEHÉRVÁRI Imre, NEMES Balázs, KÓBORI László

BEVEZETÉS - Az epeúti szövődmények ma is gyakoriak májátültetés után. Fő megjelenési formájuk anastomoticus és intrahepaticus. Míg az anastomoticus típus jobban kezelhető, sebészi vagy minimálisan invazív módszerekkel, addig a májon belüli megjelenési forma gyakran retranszplantációt igényel. Az utóbbiak kezelését kíséreltük meg percutan bevezetett fémstentekkel. BETEGEK ÉS MÓDSZER - Az 1995 óta Budapesten májátültetésen átesett betegek közül 20 esetben kíséreltük meg intrahepaticus szűkületek kezelését. Harmincnégy percutan transhepaticus kolangiográfiát, ebből 33 sikeres drenázst végeztünk. A szűkületeket 58 esetben tágítottuk ballonkatéterekkel, illetve 13 betegbe 20 öntáguló fémstentet implantáltunk. Egy vérzéses szövődményt okoztunk, amelyet szelektív embolizációval tudtunk kezelni. EREDMÉNYEK - Az átlagos követési idő 35 hónap. Tizennégy beteg tünetmentes, közülük 12 esett át fémstentbeültetésen, illetve négyen retranszplantáción (kettő fémstentbeültetés után). Egy beteg fémstentbeültetés után tartós külső drenázst is visel a retranszplantációra várva. Összesen hét retranszplantáció történt, közülük három beteget veszítettünk el: két beteg a várakozás ideje alatt hunyt el, egy betegnek külső drenázsa volt, illetve egy betegünkbe nem sikerült drenázskatétert bevezetnünk. Fémstentbeültetés után beteget nem vesztettünk el. KÖVETKEZTETÉS - A fémstent-implantáció megfelelő előkészítés után biztonságos kezelési stratégiát jelent az intrahepaticus epeútszűkületek kezelésében. A betegek tünetmentessége a retranszplantációig fenntartható, szerencsés esetben a retranszplantáció elkerülhető.

Ideggyógyászati Szemle

Katona Ferenc 80 éves

KLAUBER András

Megtisztelve érzem magam, hogy abban a szerencsés helyzetben lehetek, hogy én köszönthetem Katona professzort 80. születésnapja alkalmából. Engedjék meg, hogy egy hagyományos életrajz-ismertetés, az oktatói, szakírói munkásságának, szakmai és társadalmi kitüntetéseinek száraz felsorolása helyett Katona profeszszorral kapcsolatos személyes élményeimet oszthassam meg önökkel.

Ideggyógyászati Szemle

Fiatal neurológusok XII. országos fórumának összefoglalói

A sarcoglycanopathiák szerepe a végtag-öv típusú izomdystrophiák differenciáldiagnosztikájában. Epilepsziás ikrek vizsgálata: hazai többközpontú vizsgálat. Traumás kétoldali carotis interna-dissectio. Carotis interna-szűkületi eseteink retrospektív vizsgálata . Gerinccsatorna-szűkületet okozó extraspinalis tumor. A cirkadián és ultradián biológiai ritmusok jelentése a tüskehullám-paroxizmusok időbeli eloszlásában, idiopathiás generalizált epilepsziában. Cardiovascularis vegetatív neuropathia szerepe az időskori szédüléses panaszok kialakulásában. Hyperemesis gravidarum okozta Wernicke encephalopathia. Hipertenzív encephalopathia: az állapot EEG követése. Vegetatív neuropathiák elektromiográfiás vizsgálata. Neurológiai betegek gondozása Skóciában és Floridában. Hyperexplexia (esetismertetés). Az önértékelés alakulása a betegség fennállási időtartamának függvényében migrénes és tenziós fejfájásban szenvedő betegeknél. Video-EEG-monitorozás fotoszenzitív epilepsziás jelenségek gyanújában. Az öregedő agy – klinikai, neurofiziológiai és neuroradiológiai vonatkozások. Akut myocardialis infarctus thrombolysisét követő cervicalis epiduralis haematoma. Intramedullaris metasztatikus gerinctumor. Depresszió és Parkinson-kór: összefüggések osztályunk betegeinél. A női nemi hormonok emelkedett szintjének szerepe a cerebralis vénás betegségek kialakulásában (esetismertetés) . Nyomásos paresisekkel járó neuropathia. Szemcsukásra jelentkező fázisos epilepsziás jelenségek. Óriásaneurysma (esetismertetés). 553 carotisrekonstrukciós műtét elemzése. Kearns-Sayre-szindrómás eseteink elemzése. Az ischaemiás stroke akut kezelésének eredményei osztályunkon. Peduncularis hallucinosis megjelenése mesencephalont elérő hídvérzés és kétoldali thalmustumor esetében (esetismertetés). Cardialis eredetű cerebralis infarctus heparin terápiájával szerzett tapasztalataink. Térfoglaló arachnoidealis cysta okozta fejfájás (esetismertetés). Funkcionális vizsgálatok jelentősége a carotisrekonstrukciós műtétek előkészítésében. Adatok a Guillain-Barré-szindrómához. Kórházunk Ideggyógyászati Osztálya betegforgalmi adatainak elemzése. Gyulladásos polyneuropathiák immunfenotipizálása. Jobb-bal sönt detektálása transcranialis dopplermódszerrel ischaemiás cerebrovascularis betegségben szenvedőknél. Szerencsés kimenetelű agyi sinusthrombosis. Az orthostaticus hipotenzió kezelésének követése TCD-monitorozással.

Hivatásunk

Mozgásban gátol a lúdtalpasság

HIDEGKÚTI Alexa

Az emberek többsége, különösen az álló, vagy sok járkálást igénylő szakmák művelői, valamilyen lábpanasszal kénytelenek együtt élni. Szerencsés esetben ezek csupán átmeneti, esetleg időnként visszatérő kellemetlenségek, de vannak, akiknél állandósulnak a panaszok és azok alaposan megnehezítik a munkavégzésüket. Az ortopéd szakorvosok szerint ilyen például a lúdtalpasság, amely napjainkban már szinte népbetegségnek számít.