APSIM
MATOS Lajos1
1992. OKTÓBER 28.
Lege Artis Medicinae - 1992;2(10)
Kigyógyít
MATOS Lajos1
1992. OKTÓBER 28.
Lege Artis Medicinae - 1992;2(10)
Kigyógyít
Az infarctushoz vezető artéria nyitvamaradási rátája az APSAC kezelést követően 77%, heparin alkalmazása után 36% volt (p < 0,001). A bal kamrai ejekciós frakció szignifikánsan magasabb volt az APSAC csoportban (0,53 + 0,13), mint heparin után (0,47 + 0,12, p<0,002) és ez mind mellsőfali-, mind hátsófali infarctus esetén érvényesült. Az APSAC kezelés ugyancsak szignifikánsan, 31%-kal csökkentette az infarctus nagyságát. Szoros, fordított korreláció volt a bal kamrai ejekciós frakció és az infarctus nagysága között (p < 0.01). A három hetes követés során az APSAC csoportból heten, a heparinnal kezeltek közül hatan haltak meg. Mellékhatásként vérzés APSAC adása után nyolc, heparin után egy esetben fordult elő (p < 0.01), átmeneti vérnyomásesés az APSAC csoportban 12, a heparin csoportban egy esetben következett be (p < 0.01).
Lege Artis Medicinae
Az etikai kérdések elemzése és tárgyalása egyre nagyobb szerepet játszik a modern orvosi gondolkodásban és gyakorlatban. Bár etikai problémák igen régen felmerültek az orvostudományban, és hatást gyakoroltak annak fejlődésére, vizsgálatuk ezidáig nem történt szervezett, intézményes keretek között. Napjaink orvosi technológiája és ennek következményei rákényszerítettek bennünket arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk az etikai kérdéseknek, különös képpen a csecsemőgyógyászat, a geriátria és a szervátültetések, valamint az egészségügyi ellátás területén. Tanulmányozásukra új tudományág született: a bioorvosi etika vagy bioetika. Ezen gondolkozás legfontosabb fejleményének azt tekinthetjük, hogy a modern orvostudományban a hangsúly áthelyeződött az orvos kötelezettségeiről a beteg jogaira. Változásokon megy át azonban maga a társadalom is, melynek keretein belül az orvostudomány működik. Az egészségügyi szervek növekvő érdeklődést mutatnak az etikai kérdések iránt, számos esetben azonban az érintettek nem rendelkeznek kellő elméleti felkészültséggel és ismeretekkel az ilyen irányú kérdések tárgyalására. Jelen írásunkban megkíséreljük megvilágítani az idevágó két fő etikai elméletet, különös tekintettel az orvosetikai szempontokra.
Lege Artis Medicinae
A szerző összefoglalja az akut szülészti DIC diagnózisát és kezelését. Számos szülészeti patológiás állapothoz kapcsolódhat akut DIC, így magzatvíz emboliához, korai lepényleváláshoz, intrauterin fertőzéshez (septicus abortus), halott magzat szindrómához és különböző eredetű prolongált shockhoz. Az akut DIC előterében a vérzés (főleg hüvelyből) és shock áll. A teljes véralvadási idő, a trombocytaszám és a fibrinogen szint meghatározás klinikailag a leghasználhatóbb laboratóriumi paraméterek az akut DIC diagnózisában. A kezelés elsődlegesen magába foglalja a precipitáló faktorok, vagyis az alapbetegség meg szüntetését (így a korai lepényleválás esetén a magzat megszületését, septicus abortusban a méh kiürítését és antibiotikum adását, halott magzat szindróma esetén szülésindukciót). Rendkívül fontos a shock-ellenes kezelés, a megfelelő volumenpótlás (crystalloid, kolloid, vér). A véralvadási zavar kezelésének célja, hogy a lecsökkent alvadási faktorokat pótoljuk, amelyre a legalkalmasabb a friss-fagyasztott plazma vagy a cryoprecipitatum. Akut, vérző szülészeti DIC-ben heparint nem szabad használni, ugyanis fokozza a vérzést. Újabban kedvező eredményekről számoltak be antithrombin III (AT III) koncentrátumokkal végzett kezelésről akut szülészeti DIC-ben.
Lege Artis Medicinae
A szerző a disszeminált intravascularis coagulatio újszülöttkori sajátosságait foglalja össze. Ismerteti azokat a felnőttől eltérő fiziológiai és patofiziológiai állapotokat, melyek ebben az életkorban különösen hajlamosítanak e véralvadási zavar kialakulására. Foglalkozik továbbá a DIC klinikumával, a laboratóriumi diagnosztika és differenciáldiagnosztika új szülöttkori kérdéseivel, végül részletesen tárgyalja a terápia lehetőségeit.
Lege Artis Medicinae
Számos vizsgálat igazolja az ichaemiás cerebrovascularis megbetegedések és az ischaemiás szívbetegség gyakori együttes előfordulását. Tünetmentes carotis szűkület, amaurosis fugax, tranziens ischaemiás attack vagy ichaemiás agyi infarctus miatt kezelt betegek vezető haláloka nem agyi eredetű, hanem szívizom infarctus. Ischaemiás cerebrovascularis megbetegedés tünetei, vagy a nyaki nagy artériák még tünetmentes atherosclerosisa éppolyan figyelmeztető jel myocardialis in farctus veszélyére, mint ichaemiás agyi infarctuséra. Az ichaemiás cerebrovascularis betegségben szenvedők coronariabetegség irányában történő rutinszerű kivizsgálása, kezelése és gondozása rendkívül fontos teendő élettartamuk megnyújtása érdekében.
Lege Artis Medicinae
Az elmúlt évtizedben intenzív kutatómunka irányult a genetikai megbetegedések, ezen belül a primer immundeficienciák génterápiájának kidolgozására. Technikailag kivitelezhetővé vált a gén-transzfer lehetséges mód szereit adenozin dezamináz deficienciában, leukocita adhezív protein defektusban és krónikus granulomatózisban. Két évvel ezelőtt megtörtént az első génterápiás beavatkozás ADA deficienciában szenvedő betegen. Közleményünkben összefoglaljuk a génterápia lehetséges módszereit, gyakorlati kivitelezését, és perspektíváit primer immunhiányos állapotok kezelésében.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
Ideggyógyászati Szemle
Modern serologiai próbák jelentősége a neurolueses kórképek diagnosisában és therapiájában2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle
Diazepam (Valium és Seduxen) hatása a generalizált tüske-hullám EEG mechanizmusra5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás