Ideggyógyászati Szemle

Hydrocephalus okozta agykamra-diverticulum a cisterna ambiensben

KAJTOR Ferenc1, HABERLAND Katalin1

1950. MÁRCIUS 23.

Ideggyógyászati Szemle - 1950;3(01)

Szerzők elzáródásos hydrocephalus következményeként kifejlődött agykamradiverticulum 5 esetét közlik, amelyek közül 3 az egyik vagy mindkét oldalkamrával, 2 pedig a III. kamrával közlekedett. A klinikai, pneumographiás, makroszkópos és mikroszkópos bonctani leleteket és a diverticulum képződésének valószínű mechanizmusát ismertetik. Megállapítják, hogy jelentékeny nagyságú diverticulum kimutatása pneumographiával jól értékesíthető diagnosztikai és prognosztikai élettanilag igen kedvező, bár nem könnyű sebészeti megoldásra ad lehetőséget.

AFFILIÁCIÓK

  1. Debreceni ideg- és elmeklinika

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Indulás elé...

Z. I.

Most indul meg az első elme- és ideggyógyászati folyóirat Magyarországon. A Tudományos Akadémia és az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet támogatása tette lehetővé, hogy helyrehozzuk azt a mulasztást, amit a reakciós korszak áltudományos kultúrpolitikája követett el. A multban előfordult már, hogy a magyar orvostudomány virágzásnak indult. Az idegélettan, neurologia és pszichiátria területén a mult század második felében indult meg a fejlődés, amelynek során a magyar kutatók világviszonylatban is az akkori idők élenjáró orvosi felfedezéseihez kapcsolódtak.

Ideggyógyászati Szemle

Az ujabb májfunctiós próbák értéke alcoholismus chronicus eseteiben

CSORBA Antal , LÁNG Sándor

Chron. alkoholismus enyhe eseteiben az újabb májfunctióspróbákkal kb. 50%-ban lehet kimutatni májkárosodást, súlyosabb klinikai esetekben 90%-ban. Könnyű esetekben nincsen globulinszaporulat, súlyosabb esetekben legtöbbször van.

Ideggyógyászati Szemle

A vércukorháztartás befolyásolása ergotamintartarattal (Gynergen)

ZÁDOR Imre, KOVÁCS M. Erzsébet

Az utóbbi évek szakirodalmát átnézve az ergotamin (Gynergen) hatásáról a vércukorháztartásra vonatkozó közleményt nem találtunk, 20 évvel ezelőtt Hetényi azonban két betegen végzett vizsgálatok alapján lényegében hasonló eredményekről számolt be. Ő kihangsúlyozta, hogy minden valószínűség szerint az Ergotamin nem a bélből való felszívódást késlelteti.

Ideggyógyászati Szemle

Újabb szempontok a Friedreich-féle betegségben

LEHOCZKY Tibor, NÉMETH Jenő

Friedreich-féle betegség 4 klinikai észlelése. 3 férfi, 1 nő: három "tiszta", egy amyotrophiás lat. sklerosissal szövődött forma. Heredofamiliáris vonás 3 esetben: két beteg fivérének pes excavatusa, a második betegnek Dupuytren-féle kisujj-kontakturája volt. A 3. esetben kifejezett myocardiális laesio; ez a többiben hiányzott. Ez tehát nem erősíti meg azt a felvetést, hogy a myocarditist és az idegrendszer elváltozását közös toxicus agens okozná.

Ideggyógyászati Szemle

Familiaris myasthenia

CSORBA Antal

A kórkép nők közötti lényegesen gyakoribb előfordulása, a menstruatio, természetes vagy mesterséges klimax, a terhesség kétségtelen befolyása, thymus persistens stb. endocrin tényezők aetiologiai jelentőségét bizonyítják. Valószínű, hogy az ú. n. constitutionalis factor nem egyéb, mint az endocrin systema közelebbről még nem ismert rendellenessége s ez képezi a chemiai mediator-zavar bázisát.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A Covid-19-kardiológiáról – 2020 tavaszán

VÁLYI Péter

A 2019 decemberében kitört, a SARS-CoV-2 (Se­vere Acute Respiratory Syndrome Co­ro­navirus-2) vírus okozta világjárványban 2020. áp­rilis 30-ig 3 247 648 ember betegedett meg, akik közül 230 615 halt meg (1). Ma­gyar­or­szágon az igazoltan új koronavírussal fertőzöttek száma 2775, az új koronavírus okozta betegségben (Co­ronavirus Disease 2019 – Covid-19) 312 személy halt meg (2). A Covid-19 kardiológiai vonatkozásairól egyre nagyobb számban jelennek meg közlemények. Pél­dául a renin-angiotenzin rendszer gátlóinak és a Covid-19-nek az összefüggéseit Kékes és szerzőtársai tárgyalják (3). A LAM jelenlegi számában pedig Hepp és szerzőtársai foglalják össze azokat az ismereteket a Covid-19 kapcsán, amelyekről nemcsak a kardiológusoknak kell tudniuk (4).

Ideggyógyászati Szemle

[A transforaminalis epiduralis szteroidbefecskendezés hatékonyságának értékelése távoli lateralis ágyéki sérv esetén]

EVRAN Sevket, KATAR Salim

[Az összes ágyéksérv körülbelül 0,7–12%-a távoli lateralis ágyéksérv (FLDH). Az FLDH a gyakoribb centrális és paramedialis ágyéksérvekhez képest súlyosabb és tartósabb radicularis fájdalmat okoz az ideggyök és a dorsalis gyöki ganglion közvetlen összenyomódása miatt. Azoknál a betegeknél, akik nem reagálnak a konzervatív kezelésre, így például a gyógyszeres kezelésre vagy a fizikoterápiára, és akiknél még nem alakultak ki neurológiai hiánytünetek, az ideggyök sérülése és a synovialis ízületek károsodása miatti gerincinstabilitás kockázata miatt nehéz dönteni a műtét szükségességéről. Vizsgálatunkban a transforaminalis epiduralis szteroidinjekció (TFESI) hatását kívántuk értékelni mind a fájdalomkontroll, mind a funkcionális kapacitás javulására FLDH-ban szenvedő betegeknél. Összesen 37 olyan, konzervatív kezelésre nem reagáló, neurológiai hiánytünetmentes beteget vontunk be a vizsgálatba, akinek radicularis fájdalmát az ágyéki MR-felvételen látható távoli lateralis ágyéksérv okozta. A betegeknél praeganglionos irányból TFESI alkal­mazására került sor. A betegek kezelés előtt felvett vizuális analóg skála (VAS) és Oswestry Disability Index (ODI) pontszámait a beavatkozás utáni 3. hét, továbbá 3. és 6. hónap VAS- és ODI-pontszámaival hasonlítottuk össze. Az átlagos kezdeti VAS-pontszám 8,63 ± 0,55 volt, míg a 3. hét és a 3., 6. hónap VAS-pontszámainak átlagos értéke 3,84 ± 1,66; 5,09 ± 0,85; 4,56 ± 1,66 volt. A VAS-pontszám csökkenése statisztikailag szignifikánsnak bizonyult (p = 0,001). Az átlagos kezdeti ODI-pontszám 52,38 ± 6,84 volt, míg a 3. hét és a 3., 6. hónap ODI-pontszámainak átlagos értéke 18,56 ± 4,95; 37,41 ± 14,1; 34,88 ± 14,33 volt. Az ODI-pontszám csökkenése statisztikailag szignifikánsnak bizonyult (p = 0,001). Ez a tanulmány kimutatta, hogy a TFESI hatékonyan javítja a funkcionális kapacitást és a fájdalom­kontrollt olyan betegek esetén, akik távoli lateralis ágyéksérv miatti radicularis tüneteit nem lehet műtéti úton ke­zelni. ]

Hypertonia és Nephrologia

Táplálkozási javaslatok Covid-19-járvány idején

VÁLYI Péter

Az új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta, 2019 késő őszén Kínában kirobbant, 2020. márciusban már világjárványnyá vált betegség (Coronavirus disease 2019 – Covid-19) alapvetően megváltoztatta az emberek életét.

Ideggyógyászati Szemle

Covid-19-encephalitis-esetünk és a betegség egyéb neurológiai szövődményei

SZÔTS Mónika, PÉTERFI Anna, GERÖLY Júlia, NAGY Ferenc

A SARS-CoV-2-betegség klinikuma egyre inkább megismerhetővé vált az elmúlt időszakban. A gyakori tünetek, mint láz, köhögés, nehézlégzés, tüdőgyulladás, íz- és szagérzésvesztés mellett ritkább szövődmények, köztük számos neurológiai betegség is azonosítható. Jelen közleményben három, Covid-19 okozta vagy ahhoz társuló neurológiai kórképet tárgyalunk (1. eset: Covid-19-encephalitis, 2. eset: Covid-19 okozta organikus fejfájás, 3. eset: SARS-CoV-2-fertőzés és ischaemiás stroke). Hangsúlyozzuk eseteink kapcsán, hogy e pandémiás időszakban különösen fontosa neurológusok számára a vírus idegrendszeri szövődményeinek ismerete és azonosítása. Így felesleges vizsgálatokat és egészség­ügyi személyzet–beteg kontaktusokat tudunk megelőzni.

Lege Artis Medicinae

A Covid-19-fertőzés neuropszichiátriai szövődményei

FRECSKA Ede, BALLA Petra

A Covid-19-fertőzés vizsgálata kezdetben – amely leginkább az akut és viszonylag behatárolható időtartamú szomatikus tüneteket jelentette – a pandémia terjedése folyamán kiterjedt az elhúzódó, szövődményként értelmezhető tünetekre is. Gyűlnek az adatok a keringést, légzést, véralvadást érintő, valamint a reumatológiai, a bőrgyógyászati, a szemészeti következményekre vonatkoztatva csakúgy, mint a központi idegrendszeri elváltozások okozta akut és elhúzódó tünetekkel kapcsolatban. Eleinte szórványos esetközlések, majd populációs vizsgálatok, állatmodellek eredményei voltak olvashatók, a közlemény írásakor pedig már rendszerezést ígérő, áttekintő írások is megjelentek. A központi idegrendszerben okozott elváltozások megnyilvánulhatnak neurológiai tünetekben, megbetegedésekben, és pszichiátriai panaszokban, szindrómákban egyaránt. A tüneti skála széles, a patomechanizmust még nem térképezték fel tökéletesen; ebből fakadóan a terápiás próbálkozások még gyerekcipőben járnak. A neu­ropszichiátriai szövődmények epidemiológiai adatai egyelőre hiányosak, de gyors ütemben pontosodnak. Mértéktartó becslések szerint is több tízmillió személy érintettségét feltételezik világszerte. Az elhúzódó tünetek gyógyulásának vagy perzisztálásának megítéléséhez még nem telt el elég idő. Mindezek miatt jelenleg a legfontosabb feladat a vírusterjedés minél hatékonyabb megakadályozásán túl a vírus okozta központi idegrendszeri kórfolyamatok mind pontosabb megismerése és hatékony terápiájuk kidolgozása. Jelenlegi ismereteink szerint a neuropszichiátriai szö­vődmények patomechanizmusa multifaktoriális. A vírus közvetlen neuron- és gliaműködést károsító hatásán túlmenően sokkal inkább számolnunk kell az agyi keringészavar, a hiányos oxigenizáció ká­ros következményeivel, valamint kiterjedt szisztémás, elhúzódó immunfolyamatokkal, amelyek kimutatható módon károsítják az agyszövetet, beleértve a neuronokat, axonokat, szinapszisokat és a gliasejteket is. Az említett mechanizmusokat részletezi a cikk nem szisztematikus irodalmi áttekintés formájában, ugyanakkor kitér a terápiás lehetőségekre is.