Ideggyógyászati Szemle - 1988;41(08)

Ideggyógyászati Szemle

1988. AUGUSZTUS 01.

Sclerosis multiplex: A periphlebitis retinae marker jellege a betegség aktivitásában

DR SZOBOR Albert

A szerző nagy, sclerosis multiplexben szenvedő beteganyagán vizsgálta a „vénás behüvelyezettség” néven ismert jelenség, a periphlebitis retinae előfordulásának arányát. E pathologiai elváltozást a beteganyag jelentős részén — 31,7 %-ban — megtalálta, különösen az acut exacerbatiókkal járó remissiós-intermissiós formában, míg kontrollanyagon nem. Az irodalom és saját vizsgálata alapján a retinalis periphlebitist a sclerosis multiplex aktivitása egyik jellemző és fontos markerének tekinti.

HUN 1988;41(08)

Ideggyógyászati Szemle

1988. AUGUSZTUS 01.

Műtéttel eltávolított hypophysis adenoma szövet NMR spektroszkópos vizsgálata

PÁSZTOR Emil, KEMÉNY András, TOMPA Károly, FURÓ István, PÓCSIK István, FEDINA László, KENYERES Miklós

A szerzők proton magmágneses relaxációs időket (TI és T2, azaz spin-rács és spin—spin relaxációs idő) és kötött víztartalmat mértek műtéttel eltávolított hypophisis adenoma szöveten, 90 MHz-es rádiófrekvenciás gerjesztéssel. Az in vitro mérések eredményeit összehasonlították normális agyalapi mirigyekből kapott adatokkal, melyeket négy macskából és két sectiós anyagból nyertek. A TI és T2 relaxációs idők 24 °C-on mért értékei daganatokba signifikánsan magasabbak voltak a cadaver és macska agyalapi mirigyek értékeinél. A +4 °C hőmérsékleten is megismételt mérések a fentiekhez hasonló eredményre vezettek. Ezzel igazolták, hogy a hypophysis adenoma in vitro MR méréssel elkülöníthető a normál agyalapi mirigytől. Ez alapot szolgáltat arra, hogy az MRI technika fejlesztésével a microadenomákat is in vivo pontosabban diagnosztizáljuk.

HUN 1988;41(08)

Ideggyógyászati Szemle

1988. AUGUSZTUS 01.

Indomethacin alkalmazása a neurogén hyperthermia csillapítására

DR TÓTH-DARU Péter, DR BENEDEK György, DR JANÁKA Judit, DR HORTOBÁGYI Annamária, IFJ DR OBÁL Ferenc, DR CZOLLNER-SASI Katalin

A szerzők agysérülés vagy agyi műtét után fellépő algopyrinre nem reagáló neurogén hyperthermiában indomethacin végbélkúpot (1 mg/kg) használtak lázcsillapításra. Tizenegy betegnél a láz a sérülést vagy műtétet követő első 24 órában lépett fel, ezek közül 10 esetben hatékonynak bizonyult az indomethacin. Azokban az esetekben viszont, amikor az agyi sérülést vagy műtétet követően több mint 72 óra múlva lépett fel láz, az indomethacin hatástalannak bizonyult. In vitro tanulmányban összehasonlították az indomethacin és a pirazolon származék lázcsillapítók (antipyrin, aminopyrin és dioyrin) hatását az arachidonsav anyagcserére. Megállapították, hogy az indomethacin kis koncentrációban gátolja a cyclooxigenáz enzimet, a pirazolon származék lázcsillapítók hatástalannak bizonyultak. Egyetlen vizsgált anyag sem befolyásolta a lipoxigenáz enzim működését. Ezek alapján a szerzők javasolják az indomethacin használatát neurogén hyperthermia csillapítására.

HUN 1988;41(08)

Ideggyógyászati Szemle

1988. AUGUSZTUS 01.

Több emberen elkövetett emberölés különleges esetének elmeszakértői és szemléleti vonatkozásai

DR SZILÁRD János, DR KÓSA Ferenc

A szerzők több emberen elkövetett emberölés bűntettével vádolt és emiatt jogerősen halálra ítélt személy igazságügyi elmeorvosszakértői véleményezésének tanúságait ismertetik. Az emberölés kísérlete miatt 7 év szabadságvesztésre ítélt, többszörösen büntetett 29 éves férfi cselekményét az robbantotta ki, hogy a börtönőr őt szokásos gyakori fegyelmezetlenségei miatt felelősségre akarta vonni. Ezt elkerülendő „menekülni” próbált, és egy illegálisan készített késsel három művezetőt megölt, hármat súlyosan, egyet könnyebben megsebesített. Az elmeszakértői vizsgálat során a beszámíthatóságot kizáró, vagy korlátozó tényezőt megállapítani nem lehetett. Elemzésre kerül a gyermekkori, életvezetési és egyéb adatok esetleges relevanciája, valamint a személyiség és a szituáció kölcsönhatása is.

HUN 1988;41(08)

Ideggyógyászati Szemle

1988. AUGUSZTUS 01.

Lézerimpulzusokkal kiváltott emberi neuronogram

DR CZOPF József, SÁNTA Imre, DR RÉDEI Tibor, DR KELLÉNYI Lóránd, DR KOZMA László

11 önként jelentkező személyen a n. medianus rutin disztális neuronographiás vizsgálatát végezték el. Ezt követően az elektromos inger helyett a n. medianus területén lágy lézerimpulzusokat adtak. A n. medianus mellől a csukló magasságából vezették el az akciós potenciálokat. Valamennyi vizsgált személyből alacsony feszültségű polifázisos választ nyertek. Ennek pozitív csúcsaiból számított vezetési sebesség értékek 5—90 m/s közöttiek. A tenyér bőrén bizonyos pontok sajátosan „érzékenyek” a lézer impulzusokkal szemben, 11 közül 5 vizsgált a lézerimpulzusokat szubjektiven nem észlelte.

HUN 1988;41(08)