A Széll Kálmán Terv és annak második változata után mára konszolidálódni látszik a kapcsolat a gyógyszeripar és a kormányzat között, központi és uniós forrásoknak köszönhetően nem maradnak forrás nélkül az egészségipar szereplői. Többek között ez is elhangzott a XXXII. Medicina Konferencián csütörtökön, ahol a kutatás-fejlesztés, az innováció, valamint a klinikai vizsgálatok mellett arról is szó esett, hogyan kapcsolódhat be a hazai tudástőke nemzetközi tudományos világába. A hazai gyógyszeripari vállalatok évről-évre bevételeik 14,5 százalékát költik kutatásfejlesztésre, még akkor is, amikor jövedelmeik csökkennek – derült ki a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tudományos munkatársának előadásából. Sipos Júlia elmondta, a hazai, termelő kapacitással rendelkező cégek K+ F tevékenységének vizsgálatából származó, valamint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kutatás-fejlesztési adatainak összevetéséből kitűnik, a munkatermelékenység és a hozzáadott érték a gyógyszergyártásban a legmagasabb, ez utóbbihoz egy dolgozó évente 55 millió forinttal járul hozzá a hazai gyógyszeripari szegmensben, ahol 14 ezer munkavállalót foglalkoztatnak. A kutatásfejlesztés 19 százalékát világszerte a gyógyszeripar adta 2013-ban, a hazai gyógyszercégek annak ellenére költöttek 6,5 százalékkal többet kutatásfejlesztésre 2012-13 között, hogy bevételeik ugyanebben az időszakban 2,7 százalékkal csökkentek. Késik, de nem marad el a reguláció A klinikai gyógyszervizsgálatokból a gyógyszeripari vállalatok hozzájárulásával 90 milliárd forintnyi nemzetgazdasági érték képződik, amelynek negyven százaléka adóként folyik be a költségvetésbe – mondta Némethi Erika, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója. Miközben a gyógyszerkipróbálások a nem csak az intézményeknek jelentenek többletbevételt, a bérkiegészítés mellett folyamatos továbbképzést biztosítanak az orvosoknak, szakdolgozóknak, és évente 15-20 ezer betegnek nyújtják a legmodernebb terápiát a szűkös gyógyszerkassza ellenére. Háromszáznál több új vizsgálat indul egy-egy évben, a lakosságarányos betegszám tekintetében a negyedik, míg a klinikai vizsgálatok számát nézve a 10. helyen áll Magyarország Európában. A most meglévő magyar versenyelőny megőrzése azonban nem lesz egyszerű, 2017-ben – a tervezettnél egy évvel később – életbe lép egy két évvel ezelőtt hozott, valamennyi uniós tagállamra vonatkozó rendelet, amely a klinikai gyógyszerkipróbálásokat szabályozza. Mint azt Pozsgay Csilla, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) főigazgatója elmondta, a reguláció új, egységes keretrendszert teremt a vizsgálatoknak, ugyanazokat az eljárási időket kell betartania valamennyi tagországban, az eddig elvárt hatvan napos procedúra jelentősen lerövidül. A benyújtott kérelmek értékelése is azonos szempontok mentén zajlik majd, ám ez nem jelenti azt, hogy az egyes tagállamoknak ne lehetnének saját kritériumai. Új elemként jelenik meg a hallgatólagos beleegyezés, eszerint a beadványokat elfogadottnak tekintik, ha arra a hatóság nem reflektál. A gyógyszer kipróbálási engedélykérelmeket 2017 tavaszától egy egységes weboldalon lehet benyújtani az Unió országaiban, azonban az adott tagállam elvárásainak megfelelő dokumentációt külön kell beadni az illetékes hatósághoz. Az eljárási díjak meghatározása tagállami hatáskörben marad, a főigazgató itt megjegyezte, hogy hazánkban az értékelési díj tíz éve változatlan, miközben az OGYÉI az egyetlen olyan háttérintézmény, amely saját bevételeiből tartja fenn magát, a többletbevételei az államkasszát gazdagítják. Központosított kutatástámogatás Az egészségipar részesedési arányának növekedését prognosztizálta Némethi Erika a K+F-ben, hiszen a jövőben az olyan nem egészségügyi fejlesztések is befolyásolhatják az ágazati innovációt, mint a robotika, a nanotechnológia vagy az informatika. Újítások nélkül nincs gyógyszeripar, azonban a költségek növekedése, és a szűk gyógyszerkassza miatt az utóbbi években megtorpant a szabadalmak száma. Azonban új szabályozási és finanszírozási környezet teremthet a 3,3 milliárd eurós költségvetésű IMI 2 (Inovative Medicines Iniative) program, amely a hazai orvosoknak, kutatóknak, egyetemeknek és a KKV szektornak segítene abban, hogy csatlakozzanak a nemzetközi gyógyszeripari kutatásfejlesztéshez. A pénzt az Európai Bizottság és a Gyógyszeripari Egyesületek Európai Szövetsége (EFPIA) együttesen biztosítja a pályázathoz. A cégek egyre inkább együttműködnek a tudománnyal, ezt a gyógyszerkutatások és a személyre szabott orvoslás fejlődése is ösztönzi – fogalmazta meg dr. Richard Bergström, a EFPIA vezérigazgatója. Az IMI program lehetővé teszi a tudomány átültetését a gyakorlatba, ugyanakkor az újítások fogadására fel kell készíteni az egészségügyi ellátórendszert is. Miközben az ipari szereplők gyakorta sürgetik a felsőoktatás, a kutatás és az ipar közötti átjárhatóság megteremtését az ütőképes innováció érdekében, Pálinkás József, a tavaly létrehozott Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke azt emelte ki, versenyképes tudományos háttér nélkül nincs innováció. Ezt szolgálja a hivatal, ahol a szakma legjobbjai döntenek arról, mely kutatási programok finanszírozhatóak a hazai és az uniós forrásokból. A pénzt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operációs Programból (GINOP, 257 milliárd forint), a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programból (13 milliárd forint), valamint a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Innovációs Alapból (28 milliárd forint) nyerhetik el a műhelyek. A forráselosztás mellett a szakpolitikai stratégia kidolgozása, az alapkutatások támogatása, és az innováció ösztönzése is a NKFIH feladata, az elnök hangsúlyozta: egyensúlyba kívánják hozni az akadémiai, egyetemi és vállalati kutatásokat, ugyanakkor a területi egyenlőtlenségek felszámolására is figyelmet fordítanak. Fenntartható és működőképes kutatóközpontok támogatására törekszenek, ennek érdekében erős központi irányítású rendszert építettek ki. Azonban Pálinkás József hangsúlyozta: így biztosítható, hogy a nemzetközi mércével mérve is versenyképes hazai pályázók pénzhez jussanak. Végül hozzátette: az egészségipar szereplői is kiemelt figyelmet kapnak, és nem maradnak forrás nélkül.