A változó társadalmi igényeknek megfelelő gyógyszerészi munka és a gyógyszeripar valamint a technika robbanásszerű fejlődése indokolttá teszik a hazai gyógyszerészképzés átalakítását is. A reformot elsietni nem kell, azonban az elkövetkező tíz évben a szakmának ki kell alakítania álláspontját a képzés megújítását illetően – mondta a PharmaPraxisnak dr. Marosi Attila, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Ifjúsági Bizottságának (MGYT IB) elnöke. Míg korábban az orvosegyetemek gyógyszerész karára a gyógyszerészcsaládokból származó hallgatók mellett a legtöbben azok közül kerültek be, akik a jóval magasabb pontszámok miatt „lecsúsztak” az orvosképzésről, ez a menekülési pálya ma már egyre kevésbé jellemző. Nincs drasztikus különbség a felvételi pontszámokban, emellett Marosi Attila úgy tapasztalja, egyre céltudatosabban választják a gyógyszerészképzést a hallgatók. Közülük sokan még mindig azért jelentkeznek ide, mert tovább szeretnék vinni a családi patikát, de mind többen vannak jelen olyanok is, akiknél nincs gyógyszerész a felmenők között. A képzési idő alatti nem túl jelentős lemorzsolódás sokkal inkább tanulmányi okokra vezethető vissza, semmint a tanulóévek alatti kiábrándulásra, vagy csalódottságra. Megfigyelhető viszont, hogy a gyógyszerészcsaládból érkezők itt látják meg, hogy szép lehetőségek vannak a gyógyszerkutatásban vagy a klinikai gyógyszerészetben is, és váltanak, vagy kitérőt tesznek, mielőtt átvennék a vállalkozást. Ez utóbbi esetben egyébként is érdemes szakgyógyszerészi képzettséget szerezni, bár ez egyelőre még nem követelmény, viszont az öt éves szakmai gyakorlat feltétele a személyi jogos gyógyszerészi cím megszerzésének.

forrás: MGYT IB országos, reprezentatív felmérés

Megfizetik a fiatalokat A frissen végzett gyógyszerészek több területen is el tudnak helyezkedni, viszonylag könnyen találnak munkát. A kezdő fizetések beosztott gyógyszerészként is jónak tekinthetők, a 250 ezer forintos bruttó fizetés sem elképzelhetetlen, ez azonban attól is nagymértékben függ, hol van a patika. Budapesten és az agglomerációban nagyobb a verseny a pozíciókért, de vidéken – különösen ahol nincs a térségben gyógyszerész képzőhely – a fizetés mellett béren kívüli juttatásokat, akár lakhatási lehetőséget is kaphat a fiatal gyógyszerész – folytatja az IB elnöke, hozzátéve, hogy a kezdő bér a gyógyszeriparban sem magasabb, viszont jobbak a lehetőségek a karrierépítésre, és jóval nagyobb lehet a bérnövekedés üteme és mértéke. A legjobb kezdő fizetést az orvos- és patikalátogató állásokban kínálják, itt egy picivel nehezebb is elhelyezkedni, ahogyan a kutatási és fejlesztési területekre sem könnyű bekerülni. Mostohább helyzetben vannak azok, akik a hatósági, klinikai területeken helyezkednének el, a közfinanszírozott szektort a klinikai területen dolgozó szakgyógyszerész-jelöltek számára kiírt Than Károly ösztöndíjjal igyekszik vonzóbbá tenni az állam, az idei pályázat benyújtásának határideje február 26-án zárul. A viszonylag jó bérek mellett a gyógyszerészet minden területén szívesen fogadják a fiatalokat, talán ez az oka annak is, hogy a migráció jelentősen kisebb mértékű, mint más egészségügyben dolgozó csoportoknál. Bár az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) statisztikái azt mutatják, hogy a hatósági bizonyítványt kikérők száma évről évre emelkedik a gyógyszerészek körében is, és leginkább a 25-34 év közöttiek terveznek külföldi munkavállalást, de tömeges elvándorlásról esetükben nem beszélhetünk – foglalja össze Marosi Attila.

forrás: MGYT IB országos, reprezentatív felmérés

A szakma változik, a képzés még nem A legutóbbi átfogó gyógyszerészi képzésreform, azaz az ötéves képzés bevezetése a nyolcvanas évek végén történt, a MGYT IB tavaly publikált felmérése viszont arra utal, hogy a gyógyszerészek többsége újfent szükségesnek tartaná az átalakítást. Bár Marosi Attila véleménye az, hogy jelenleg még jól felkészítik a hallgatókat az egyetemen, de a gyógyszerészet dinamikus fejlődését követnie kell az oktatásnak is, ezért középtávon, mintegy tíz éven belül itt is változtatni kell. Betegorientált, a megelőzésre fókuszáló gyógyszerészekre lesz szükség a patikákban, legalábbis erre utalnak a közforgalmú gyógyszerellátás nemzetközi trendjei. Jellemző a gyógyszerészi gondozás térnyerése, változnak a betegek elvárásai is, kisebb problémákkal már nem is a háziorvoshoz, hanem a patikushoz fordulnak, egyre nagyobb az igény az OTC gyógyszerekkel kapcsolatos tanácsadásra. A tavalyi felmérésből kiderült, a hazai gyógyszerészek is ezeket a betegorientált kompetenciákat szeretnék erősíteni, ezért új, vagy önállóvá váló tantárgyak beépítését szorgalmazzák a képzésbe. Ezek között szerepelt a gyógyszerészi gondozás, a dietetika, a kommunikáció, és a vállalkozás vitelét segítő pénzügyi, számviteli és jogi ismeretek kiemelt oktatása. Bár a gyógyszerészhallgatók nagy része a tára mögé készül, ugyanakkor Marosi Attila arra is figyelmeztet, az oktatás átalakításakor ügyelni kell arra, hogy ne kerüljenek versenyhátrányba a más szakterületre készülők, akiknek ismerniük kell a legmodernebb műszeres technikákat, nano- és biotechnológiai eljárásokat, vagy éppen anatómiai, klinikai monitoring, vagy minőségbiztosítási ismeretekkel kell rendelkezniük. Reform tehát kell, a hogyanokban azonban vannak véleménykülönbségek. Míg egyesek a képzés hosszát növelnék fél-egy évvel, vagy egyes jelenlegi tárgyakat száműzve teremtenének helyet a képzésben az új ismereteknek, mások inkább megteremtenék a szakosodás lehetőségét. Közéjük tartozik Marosi Attila is, akinek személyes véleménye az, hogy a gyógyszerészképzés osztatlan jellegét meg kell őrizni, azonban ezen belül a kötelezően és szabadon választott tárgyak jobb strukturálása, vagy bizonyos tárgyak alap és emelt szintű oktatása lehetne a megoldás. Sok szakmai konzultációra és együttgondolkodásra lenne szükség ahhoz, hogy egy megfelelően kimunkált új gyógyszerészképzés alakulhasson ki, amely a jövőben is képes lesz a szakmai, az egyéni és a társadalmi igényeknek is megfelelő képzettséget biztosítani. Ha egyezség van, siker lehet Sürgetőbb a változás a szakmai gyakorlatok terén, de erről már folynak is egyeztetések, amelyeket a MGYT oktatási szakosztálya koordinál a négy gyógyszerészkar dékánjainak részvételével. Az IB elnöke a tavaly megjelent felmérés adataira hivatkozva összegzi, hogy válaszadóik fele vélte úgy, hogy a hallgatók egyáltalán nem töltenek elegendő időt a gyógyszeriparban szakmai gyakorlaton, és hasonlóan alulreprezentáltnak tartják a gyakorlati képzést a klinikai, kórházi területen is. Arra a kérdésre, hogy a következő tíz évben lát-e esélyt a curriculum megújítására, Marosi Attila úgy reagált, hogy a MGYT szívügyének tekinti az oktatás fejlesztését, és a Magyar Gyógyszerészi Kamara is megfogalmazott már ajánlásokat a gyógyszerészi képzés átalakításával kapcsolatban. Ha a szakma ki tud egyezni az átalakítás irányában, jók a kilátások arra, hogy a fiatalok a jövőben is a nemzetközi elvárásoknak megfelelő, korszerű oktatásban részesüljenek az egyetemen. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2015-02-16