PharmaPraxis

Gyógyszerészek fertőző betegségekkel kapcsolatos attitűdje Magyarországon

2020. MÁRCIUS 31.

A 20. század vége óta ismert, hogy részben a helytelen antibiotikum-használat következtében is gyorsuló ütemben alakulnak ki antibiotikum-rezisztens baktériumok; a humán gyógyászatban az antibiotikum-használat 90%-a ambuláns keretek között történik, ezért óriási a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek szerepe a helytelen antibiotikum-használat megelőzésében. Bár Magyarországon az európai országokkal összehasonlítva viszonylag alacsony az antibiotikum-fogyasztás mennyisége, a széles spektrumú antibiotikumok használatának aránya az EU-ban nálunk az egyik legnagyobb.

A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai, illetve Közegészségügyi Intézetének kutatói keresztmetszeti vizsgálat keretében mérték fel a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek antibiotikum-használattal és fertőző betegségekkel kapcsolatos tudását, attitűdjét és gyakorlati hozzáállását. A Magyarországon alkalmazásban lévő közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó 5575 gyógyszerész (4566 teljes állás, 1027 részmunkaidős állás) közül 339-et kerestek meg az anonim, strukturált és pilóta-vizsgálatban tesztelt kérdőívvel 2016 januárja és 2018 januárja között, akik közül 192 fő válaszolt a kérdésekre (70% nő, 41% 35 évesnél idősebb: az életkor mediánja: 30,5 év).

A kérdőívet a kutatók a szakirodalom széles körű áttekintése után állították össze; a kérdések a demográfiai adatokon kívül a gyógyszerészek saját maguk által vélt tudásszintjével és antibiotikum-diszpenzálási szokásaikkal voltak kapcsolatosak, és rákérdeztek arra is, hogy a patikusok mennyire érzik magukat felelősnek az antibiotikum-rezisztencia fokozódásában. Bár elméletben a gyógyszerészek 100%-a értett egyet azzal, hogy a nem megfelelő antibiotikum-használat fontos közegészségügyi probléma, 22%-uk a megelőző egy évben már legalább egyszer adott ki a beteg kérésére recept nélkül antibiotikumot (Spanyolországban ez az arány 65%). A gyógyszerészek gyakorlati kompetenciája mindemellett magasnak bizonyult: 92%-uk mondta, hogy probiotikumot is ajánlott az antibiotikum mellé, és 98%-uk magyarázta el a megfelelő antibiotikum-használat módját a receptet kiváltók számára (azonban az Európai Betegségmegelőzési Központ/ECDC felmérése szerint a magyar gyógyszerészek kevesebb mint 50%-a válaszolt valamennyi kérdésre helyesen az antibiotikum-használattal és -rezisztenciával kapcsolatos kérdésekre).

A gyógyszerészek 79%-a vélte úgy, hogy a lakosság antibiotikum-használata jobb lenne akkor, ha a gyógyszerészeknek lenne idejük a gyógyszerészi gondozás feladataival foglalkozni (az Állami Egészségügyi Ellátó Központ számítása szerint 7500-8000 közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészre lenne szükség Magyarországon). A magyar gyógyszerészek 19%-a gondolta, hogy a helytelen antibiotikum-használat nem növeli az egészségügyi kiadást (az albán gyógyszerészek között ez az arány 30%).

A kutatók a szerep-kiterjesztéssel kapcsolatos attitűdökre is rákérdeztek, így kiderült, hogy a gyógyszerészek 46%-a nem támogatja, hogy egyszerű fertőzésekkel kapcsolatosan (pl. húgyúti infekció, bakteriális tonsillitis) terápiás döntéseket kelljen/lehessen hoznia, és 60%-uk a vakcinációk menedzsmentjében, adminisztrációjában sem szeretne részt venni. Mindazonáltal, 95%-uk vélte úgy, hogy gyógyszerekkel kapcsolatban a gyógyszerész tanácsadó szerepe ugyanolyan fontos, mint az orvosé, ugyanakkor hasonlóan nagy százalékuk hibáztatta az orvosokat a nem megfelelő betegedukáció miatt.

A 35 éven aluli gyógyszerészek antibiotikum-használattal és fertőző betegségekkel kapcsolatos bevallott tudása szignifikánsan magasabb volt, mint az idősebbeké, és a fiatalabbak kevésbé voltak hajlamosak recept nélkül antibiotikumot diszpenzálni. Az elméleti tudás azonban nem akadályozta meg a patikusokat abban, hogy engedjenek a betegek viselkedésének/személyiségének, és recept nélkül antibiotikumot adjanak ki. Ennek az oka saját bevallásuk szerint a beteg követelőzése és a vásárló elvesztésétől való félelem (Magyarországon az elmúlt 12 hónapban a lakosság 33%-a fogyasztott antibiotikumot).

Összefoglalójukban a kutatók hangsúlyozzák: bár a magyar patikusok megfelelő tudással rendelkeznek az antimikrobiális terápia területén, a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek elképzelése saját antibiotikum-használattal és fertőző betegségekkel kapcsolatos tudásukkal kapcsolatban nem jelzi előre megfelelő attitűdjüket és gyakorlati/preventív hozzáállásukat.


Eredeti közlemény:
Gajdács M, Paulik E2, Szabó A.: Knowledge, Attitude and Practice of Community Pharmacists Regarding Antibiotic Use and Infectious Diseases: A Cross-Sectional Survey in Hungary (KAPPhA-HU study). Antibiotics (Basel). 2020 Jan 21;9(2). pii: E41. doi: 10.3390/antibiotics9020041.


Szemlézte:
dr. Kovács Bence

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.

PharmaPraxis

Antimikrobás szerek a patikai gyakorlatban

TÓSAKI Árpád

A baktériumfertőzés esetén alkalmazható készítmények széles tárháza áll a gyógyítók rendelkezésére. Egyes csoportjaik eltérő hatásmechanizmussal pusztítják el a kórokozókat. Jelen cikkben a baktériumok sejtfalszintézisére ható gyógyszerekkel ismerkedünk meg részletesebben.

PharmaPraxis

D vitamin és kálcium pótlás polycisztás ovárium szindrómában szenvedők betegek esetében

D-vitamin és kálcium pótlással kiegészített kezelés hatékonyan csökkenti a hyperandrogenizmus tüneteit, jótékonyan hat a menstruációs ciklus zavarait és eredményesen csökkenti testtömegindexet.

PharmaPraxis

Elavult a gyógyszertári asszisztensek oktatása

A szakmai szervezet több ízben jelezte a mindenkori kormányzat és szaktárca felé, hogy a képzést meghaladta a kor gyógyszergyártási és gyógyszertári gyakorlata, és javasolták, hogy ehhez igazítva szervezzék át az oktatást, ám a döntéshozóknál egyelőre nem sikerült eredményt elérniük.

PharmaPraxis

Gyógyszerészi szolgáltatások idősotthonokban

Az összesített eredmények szerint a gyógyszerészi szolgáltatás nagyon hatékonyan javította az egyik legfontosabb ápolási otthoni kimenetet: szignifikánsan csökkentette az esések számát. A gyógyszerészi szolgáltatás eredményeképpen kifejezetten javult a gyógyszerelés (a MAI-pontszám 2,2-del csökkent), és csökkent az egy beteg által átlagosan szedett gyógyszerek száma (7,2-ről 5,3-re).

Kapcsolódó anyagok

PharmaPraxis

A betegek otthon tartott gyógyszereinek gyógyszerész általi áttekintése

A betegek otthon tartott gyógyszereinek gyógyszerész általi áttekintése (home medication review/home medicines review: HMR) egy olyan strukturált, betegközpontú és a beteg orvosával együttműködve végzett szolgáltatás, ami elősegíti a gyógyszerek optimális alkalmazását. A HMR során a gyógyszerész a körzeti orvossal való konzultáció után, a beteg egészségügyi információinak ismeretében, a beteg otthonában szisztematikusan áttekinti a beteg gyógyszereit, és azonosítja a gyógyszerekkel, illetve az alkalmazásukkal kapcsolatos esetleges problémákat, majd közreműködik azok megoldásában.

PharmaPraxis

Gyógyszerész-orvos kollaboratív modellben végzett hypertonia-menedzsment értékelése

Napjainkban a körzeti orvosi praxisok munkaerőhiánnyal küzdenek, és egyre fontosabbá válik egy új gondozási modell kialakítása: a nem-orvos szolgáltatók, többek között a gyógyszerészek bevonása és integrált betegellátó csapatok kialakítása.

PharmaPraxis

A gyógyszerész mint menedzser

Mint minden munkahelyen, ahol emberek dolgoznak együtt, a gyógyszertárban is szükség van arra, hogy valaki ellássa a vezetői szerepkört. De mi tesz egy gyógyszerészt egyben sikeres vezetővé, mai szóval: menedzserré, aki jól koordinálja a vele dolgozó technikusok munkáját, megszervezi, irányítja és kontrollálja a gyógyszertár vagy a klinikai munkacsoport működését?

PharmaPraxis

A klinikai gyógyszerészek oktatása Kínában

A kínai klinikai gyógyszerészi programok tantervszerkezetét és tartalmát javítani kellene annak érdekében, hogy gyakorlatiasabb és szisztematikusabb legyenek.

PharmaPraxis

Klinikai gyógyszerész a hollandiai alapellátásban: négy lehetséges modell

A gyógyszert nem kiadó gyógyszerész szerepköre, felelőssége egyelőre bizonytalan. Négy eltérő modellel tipizálható megítélése ellenére jelentős szakmai konszenzus uralkodik az új típusú gyógyszerész szerepének egyes jellemzőit, valamint az alapellátási gyakorlatba való integráció pénzügyi, szervezeti és együttműködési aspektusait illetően.