PharmaPraxis

Gyógyszerészanyukák és a stressz

2020. JÚLIUS 22.

A gyógyszerészként végzettek 62%-a nő, és bár sokan azért választják ezt a szakmát, mert úgy vélik, a gyógyszerészi karrier összeegyeztethető a családdal, eddig nem mérték fel, milyen mértékű a gyógyszerészként dolgozó anyák által megélt stressz.

Egyesült államokbeli adatok szerint jóval több nő dolgozik gyógyszertárban vagy gyógyszertárral összefüggő munkakörben, mint férfi (84% vs. 65%), és az alacsony akadémiai rangsorral bíró egyetemi állásokban is több a nő. Az egyetemi állásokban dolgozó nők szignifikánsan kevésbé elégedettek a munka–magánélet-egyensúlyukkal, és magasabb stressz-szintről számolnak be, mint a férfiak. Mindez arra utal, hogy a karrierrel való elégedettség, a munka–magánélet-egyensúly és a stressz mértéke, valamint a gender összefügg. A gyógyszerésznők 61%-ának van gyermeke, míg a 40–44 éves korosztályba tartozók 80%-ának; felmérések szerint jóval nagyobb gyermekgondozási és háztartási munka hárul rájuk, mint a férfiakra, és az amerikai gyógyszerésznők 45%-a úgy véli, hogy az őt érő munkaterhelés negatív vagy nagyon negatív hatással van mentális és emocionális egészségére.

Mivel a nők a jövőben egyre nagyobb szerepet fognak játszani a gyógyszerészetben, fontos annak megismerése, hogy az általuk megélt stressz hogyan befolyásolja munka–magánélet-egyensúlyukat. Jelen pilótavizsgálat célja az volt, hogy felmérje a gyógyszerészként dolgozó anyák által megélt stressz mértékét.

A vizsgálatot a 2017-ben alakult Gyógyszerész Anyák Facebook-csoport (Pharmacist Moms) tagjai között végezték. A vizsgálat idején a csoportnak 1000 fős tagsága volt világszerte, a SurveyMonkey platformon kitölthető online kérdőívre 93-an válaszoltak (a résztvevőket speciális kérdések révén ellenőrizték, hogy valóban gyógyszerészek). Az online kérdőív egyrészt az Észlelt Stressz Kérdőív 10 kérdéses verzióját (Perceived Stress Scale-10, PSS-10), másrészt demográfiai és diszkriminációval kapcsolatos kérdéseket tartalmazott. A PSS-10 az egyik leggyakrabban használt, validált eszköz az észlelt stressz felmérésére, 5 pontos Likert-skálával dolgozik (0–4), a nagyobb pontszámok nagyobb mértékű stresszt jeleznek; a 0–13 pontszámok alacsony mértékű, a 14–26 közepes erősségű, a 27–40 pontszámok magas észlelt stressz-szintet jelentenek. A demográfiai részben rákérdeztek a gyerekek számára, valamint a végzés óta eltelt évek számára és a gyógyszerészi praxis szakmai és földrajzi területére.

A válaszolók 82%-a több mint 5 éve végzett az egyetemen, 81%-uknak legalább 2 gyermeke, és 44%-uknak legalább egy 5 évesnél fiatalabb gyermeke volt. A közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó anyáknak szignifikánsan több 5 évesnél fiatalabb gyermeke volt, mint az egyéb munkahelyeken dolgozóknak (65% vs. 35%). A válaszolók 58%-a dolgozott közvetlen lakossági gyógyszerellátásban, 25%-a kórházban, 12%-a akadémiai munkahelyen.

A gyógyszerésznők fele számolt be arról, hogy fenntarthatatlan a munka–magánélet-egyensúly, leggyakrabban a lakossági gyógyszerellátásban dolgozók, és ez utóbbiak voltak azok is, akik a legtöbbet bosszankodtak olyan ügyek miatt, amik nem álltak a befolyásuk alatt. A lakossági gyógyszerellátásban dolgozó anyák közül szignifikánsan többen számoltak be magas stressz-szintről, mint a többiek (43% vs. 11%), és a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerész anyák gyakrabban számoltak be arról, hogy a munkahelyi nehézségek elborítják őket. Az egyetemi végzés óta eltelt idő nem befolyásolta a lakossági gyógyszerellátásban dolgozó anyák által megélt stressz szintjét. Egyéb kutatások szerint az egyedülálló anyák nagyobb stressz-szintet élnek meg, mint a kapcsolatban élők, azonban itt nem tettek e szerint különbséget.

Összefoglalóan a szerzők megállapítják: eredményeik arra utalnak, hogy a gyógyszerészhallgatók számára megküzdési és életvezetési stratégiákat kell tanítani, ami elősegíthetné az egészségesebb munka–magánélet-egyensúly kialakítását, és további vizsgálatok szükségesek annak kiderítésére, hogy milyen tényezők állnak a gyógyszerésznők által megélt stressz hátterében.

Eredeti közlemény:
Berrios-Colon E, Huggins C, Soliman S, Senhaji-Tomza B, Hidayat L. A pilot assessment on perceived stress among working pharmacist moms. Journal of the American Pharmacists Association. 2020 Mar 1;60(2):379-83.

Szemlézte:
Kazai Anita dr.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.

PharmaPraxis

A betegek otthon tartott gyógyszereinek gyógyszerész általi áttekintése

A betegek otthon tartott gyógyszereinek gyógyszerész általi áttekintése (home medication review/home medicines review: HMR) egy olyan strukturált, betegközpontú és a beteg orvosával együttműködve végzett szolgáltatás, ami elősegíti a gyógyszerek optimális alkalmazását. A HMR során a gyógyszerész a körzeti orvossal való konzultáció után, a beteg egészségügyi információinak ismeretében, a beteg otthonában szisztematikusan áttekinti a beteg gyógyszereit, és azonosítja a gyógyszerekkel, illetve az alkalmazásukkal kapcsolatos esetleges problémákat, majd közreműködik azok megoldásában.

PharmaPraxis

Gyógyszerészek fertőző betegségekkel kapcsolatos attitűdje Magyarországon

A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai, illetve Közegészségügyi Intézetének kutatói keresztmetszeti vizsgálat keretében mérték fel a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek antibiotikum-használattal és fertőző betegségekkel kapcsolatos tudását, attitűdjét és gyakorlati hozzáállását.

PharmaPraxis

Antimikrobás szerek a patikai gyakorlatban

TÓSAKI Árpád

A baktériumfertőzés esetén alkalmazható készítmények széles tárháza áll a gyógyítók rendelkezésére. Egyes csoportjaik eltérő hatásmechanizmussal pusztítják el a kórokozókat. Jelen cikkben a baktériumok sejtfalszintézisére ható gyógyszerekkel ismerkedünk meg részletesebben.

PharmaPraxis

D vitamin és kálcium pótlás polycisztás ovárium szindrómában szenvedők betegek esetében

D-vitamin és kálcium pótlással kiegészített kezelés hatékonyan csökkenti a hyperandrogenizmus tüneteit, jótékonyan hat a menstruációs ciklus zavarait és eredményesen csökkenti testtömegindexet.

Kapcsolódó anyagok

PharmaPraxis

Legyen gyógyszerész a bentlakásos intézményekben is

Milyen klinikai és gazdasági előnnyel jár a gyógyszerész bevonása egy közösségi kórházhoz tartozó, betegközpontú bentlakásos intézmény működésébe?

PharmaPraxis

A gyógyszerészeket is fel kell készíteni egyes betegségek diagnosztikájára

Számos egyetemen már el is kezdték a gyógyszerészi curriculum részévé tenni a pontos diagnózisalkotásra képessé tevő tréninget. A gyógyszerész ugyanis felismerheti, ha a betegnél új tünetek jelennek meg, vagy ha gyógyszerkölcsönhatás, gyógyszermellékhatás miatti problémák jelentkeznek, illetve orvoskollégája diagnosztikus tévedésének felismerésére is képessé válhat. A diagnosztikus tévedések 10%-a a körzeti orvosi ellátás során történik.

PharmaPraxis

Hivatásfejlesztés és érdekképviselet
Beszámoló a Gyógyszerészek Országos Kongresszusáról

Ebben az évben október 9-12. között, immár huszonegyedik alkalommal rendezték meg Siófokon a Gyógyszerészek Országos Kongresszusát. A Hotel Azúrban zajló, többnapos eseményen ezúttal is a szakma előtt álló legfontosabb kihívásokat és feladatokat tekintették át.

PharmaPraxis

Kutatási trendek a gyógyszerészi kommunikációban

A gyógyszerészi kommunikációval foglalkozó kutatások főbb irányvonalait bemutató különszámot jelentetett meg a Pharmacy című, szabad hozzáférésű, negyedéves folyóirat. A lap szerkesztőségi közleményében Sofia Kälvemark Sporrong és Susanne Kaae foglalták össze a különszámban bemutatott legérdekesebb trendeket (Trends in Pharmacy Practice Communication Research).

PharmaPraxis

A gyógyszerész mint menedzser

Mint minden munkahelyen, ahol emberek dolgoznak együtt, a gyógyszertárban is szükség van arra, hogy valaki ellássa a vezetői szerepkört. De mi tesz egy gyógyszerészt egyben sikeres vezetővé, mai szóval: menedzserré, aki jól koordinálja a vele dolgozó technikusok munkáját, megszervezi, irányítja és kontrollálja a gyógyszertár vagy a klinikai munkacsoport működését?