A gyógyszerészként végzettek 62%-a nő, és bár sokan azért választják ezt a szakmát, mert úgy vélik, a gyógyszerészi karrier összeegyeztethető a családdal, eddig nem mérték fel, milyen mértékű a gyógyszerészként dolgozó anyák által megélt stressz. Egyesült államokbeli adatok szerint jóval több nő dolgozik gyógyszertárban vagy gyógyszertárral összefüggő munkakörben, mint férfi (84% vs. 65%), és az alacsony akadémiai rangsorral bíró egyetemi állásokban is több a nő. Az egyetemi állásokban dolgozó nők szignifikánsan kevésbé elégedettek a munka–magánélet-egyensúlyukkal, és magasabb stressz-szintről számolnak be, mint a férfiak. Mindez arra utal, hogy a karrierrel való elégedettség, a munka–magánélet-egyensúly és a stressz mértéke, valamint a gender összefügg. A gyógyszerésznők 61%-ának van gyermeke, míg a 40–44 éves korosztályba tartozók 80%-ának; felmérések szerint jóval nagyobb gyermekgondozási és háztartási munka hárul rájuk, mint a férfiakra, és az amerikai gyógyszerésznők 45%-a úgy véli, hogy az őt érő munkaterhelés negatív vagy nagyon negatív hatással van mentális és emocionális egészségére. Mivel a nők a jövőben egyre nagyobb szerepet fognak játszani a gyógyszerészetben, fontos annak megismerése, hogy az általuk megélt stressz hogyan befolyásolja munka–magánélet-egyensúlyukat. Jelen pilótavizsgálat célja az volt, hogy felmérje a gyógyszerészként dolgozó anyák által megélt stressz mértékét. A vizsgálatot a 2017-ben alakult Gyógyszerész Anyák Facebook-csoport (Pharmacist Moms) tagjai között végezték. A vizsgálat idején a csoportnak 1000 fős tagsága volt világszerte, a SurveyMonkey platformon kitölthető online kérdőívre 93-an válaszoltak (a résztvevőket speciális kérdések révén ellenőrizték, hogy valóban gyógyszerészek). Az online kérdőív egyrészt az Észlelt Stressz Kérdőív 10 kérdéses verzióját (Perceived Stress Scale-10, PSS-10), másrészt demográfiai és diszkriminációval kapcsolatos kérdéseket tartalmazott. A PSS-10 az egyik leggyakrabban használt, validált eszköz az észlelt stressz felmérésére, 5 pontos Likert-skálával dolgozik (0–4), a nagyobb pontszámok nagyobb mértékű stresszt jeleznek; a 0–13 pontszámok alacsony mértékű, a 14–26 közepes erősségű, a 27–40 pontszámok magas észlelt stressz-szintet jelentenek. A demográfiai részben rákérdeztek a gyerekek számára, valamint a végzés óta eltelt évek számára és a gyógyszerészi praxis szakmai és földrajzi területére. A válaszolók 82%-a több mint 5 éve végzett az egyetemen, 81%-uknak legalább 2 gyermeke, és 44%-uknak legalább egy 5 évesnél fiatalabb gyermeke volt. A közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó anyáknak szignifikánsan több 5 évesnél fiatalabb gyermeke volt, mint az egyéb munkahelyeken dolgozóknak (65% vs. 35%). A válaszolók 58%-a dolgozott közvetlen lakossági gyógyszerellátásban, 25%-a kórházban, 12%-a akadémiai munkahelyen. A gyógyszerésznők fele számolt be arról, hogy fenntarthatatlan a munka–magánélet-egyensúly, leggyakrabban a lakossági gyógyszerellátásban dolgozók, és ez utóbbiak voltak azok is, akik a legtöbbet bosszankodtak olyan ügyek miatt, amik nem álltak a befolyásuk alatt. A lakossági gyógyszerellátásban dolgozó anyák közül szignifikánsan többen számoltak be magas stressz-szintről, mint a többiek (43% vs. 11%), és a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerész anyák gyakrabban számoltak be arról, hogy a munkahelyi nehézségek elborítják őket. Az egyetemi végzés óta eltelt idő nem befolyásolta a lakossági gyógyszerellátásban dolgozó anyák által megélt stressz szintjét. Egyéb kutatások szerint az egyedülálló anyák nagyobb stressz-szintet élnek meg, mint a kapcsolatban élők, azonban itt nem tettek e szerint különbséget. Összefoglalóan a szerzők megállapítják: eredményeik arra utalnak, hogy a gyógyszerészhallgatók számára megküzdési és életvezetési stratégiákat kell tanítani, ami elősegíthetné az egészségesebb munka–magánélet-egyensúly kialakítását, és további vizsgálatok szükségesek annak kiderítésére, hogy milyen tényezők állnak a gyógyszerésznők által megélt stressz hátterében. Eredeti közlemény: Berrios-Colon E, Huggins C, Soliman S, Senhaji-Tomza B, Hidayat L. A pilot assessment on perceived stress among working pharmacist moms. Journal of the American Pharmacists Association. 2020 Mar 1;60(2):379-83. Szemlézte: Kazai Anita dr.