PharmaPraxis

A gyógyszerész-hallgatók kommunikációs képességeinek fejlesztése szerepjátékkal és aktív tanulással

2019. FEBRUÁR 14.

Szöveg nagyítása:

-
+

Az egészségügyben dolgozó valamennyi szakember sikeres munkavégzése részben kommunikációs képességeitől és attól függ, mennyire képes odafigyelni másokra. A gyógyszerésznek aktívan kell kommunikálnia a betegekkel és a többi egészségügyi szakemberrel egyaránt. Gyógyszerész-hallgatók esetében ugyanolyan fontos a kommunikációs, mint a klinikai képességek fejlesztése, egyelőre mégis kevés olyan hatékony kommunikációs képzést ismerünk, amit kifejezetten a gyógyszerész-hallgatók számára alakítottak ki. A téma szakirodalma a szerepjátékok és az improvizációs feladatok curriculumba építésének fontosságát hangsúlyozza, illetve azt, hogy a pszichológia és a pszichoterápia eszköztárával a gyógyszerész-hallgatók megtaníthatók annak felismerésére, milyen kommunikációs stílus a hatékony különböző személyiségű emberekkel. A szakirodalom felveti azt is, hogy az orvosokkal való kommunikáció alaphelyzetei – pl. gyógyszerelési problémák és hibák megbeszélése – is jobban kezelhetők, ha a gyógyszerész-hallgatók képzésük során részt vesznek ilyen jellegű szerepjátékokban. Jelen vizsgálatban egy közelmúltban kifejlesztett kommunikációs képzés hatékonyságát vizsgálták a szakemberek. A tanfolyam anyagát Bruce Berger tankönyve (Communication Skills for Pharmacists: Building Relationships and Improving Patient Care; A gyógyszerészek kommunikációs képességei: Kapcsolatépítés és a beteggondozás fejlesztése) alapján állították össze. A képzés céljai a következők voltak: az aktív odafigyelés és az empátia képességének kialakítása/fejlesztése, a professzionális viselkedési jegyek elsajátítása, a betegek változásmenedzsmentjében és motiválásukban való eredményes részvétel képességének fejlesztése, a többi egészségügyben dolgozó szakemberrel való kommunikáció javítása, a gyógyszerész-hallgatók magabiztosságának és előadóképességének fejlesztése. A 92 tanuló részvételével zajló, 2 szemeszteres, kreditpontos tanfolyamot az egyetemi képzés 2. évébe illesztették. A tanulók mindkét szemeszter első felében szerepjátékokban vettek részt; a szerepjátékot videóra vették, jelszóvédett weboldalra töltötték, majd a szemeszter második felében elemezték és értékelték. Minden diákot négy értékelő értékelt (egy-egy gyógyszerész, gyógyszertári technikus, laikus és negyedéves gyógyszerész-hallgató), a végső értékelést a kurzus vezetője adta. A szerepjáték előtt a diákok tanulmányozták a később szereplő három gyógyszer betegtájékoztatóját, átvették a lehetséges forgatókönyveket, és elolvasták a tankönyv kapcsolódó fejezeteit. A forgatókönyvek kiemelték a képzés céljait, és hangsúlyozták a betegekkel való konfliktusok kezelési módjait, a dühös betegekkel való hatékony kommunikáció eszközeit, a támogatás és a meggyőzés technikáit, a nonverbális kommunikáció működési szabályait. A diákok a kurzus elején és végén önértékelő kérdőíveket is kitöltöttek. A diákok a képzés elején szerepjátékukra a maximális 50 pontból átlagosan 28,8 pontot kaptak, ami a képzés végére szignifikáns mértékben, 46 pontra nőtt. A diákok a tanév elején általában magasabb pontszámot adtak maguknak, mint kurzusvezetőjük (csak 10%-uk esetében volt összhang a diákok és a kurzusvezetők értékelése között). A tanulók valamennyi célul tűzött kommunikációs alterületen szignifikáns fejlődést értek el, leginkább a tanácsadás képessége (ezen belül a beteggel való kapcsolat kiépítése és a mérges betegekkel való kommunikáció), a professzionális viselkedési jegyek felmutatása és a gyógyszerészi gondozási terv alkalmazása javult. Összefoglalóan elmondható: szerepjátékkal hatékonyan fejleszthetők a gyógyszerész-hallgatók kommunikációs képességei, akik így a betegekkel való törődésben és a többi egészségügyi szakemberrel való csapatmunkában is eredményesebben tudnak részt venni. Érdemes volna a szerepjátékkal kiegészített kommunikációs képzést valamennyi orvostudományi egyetem tanrendjébe beilleszteni. Eredeti közlemény Luiz Adrian, Julie Ann, Paula Zeszotarski, and Carolyn Ma. "Developing pharmacy student communication skills through role-playing and active learning." American Journal of Pharmaceutical Education 79.3 (2015): 44. Szemlézte: dr. Kovács Bence

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.

PharmaPraxis

Antimikrobás szerek a patikai gyakorlatban

TÓSAKI Árpád

A baktériumfertőzés esetén alkalmazható készítmények széles tárháza áll a gyógyítók rendelkezésére. Egyes csoportjaik eltérő hatásmechanizmussal pusztítják el a kórokozókat. Jelen cikkben a baktériumok sejtfalszintézisére ható gyógyszerekkel ismerkedünk meg részletesebben.

PharmaPraxis

D vitamin és kálcium pótlás polycisztás ovárium szindrómában szenvedők betegek esetében

D-vitamin és kálcium pótlással kiegészített kezelés hatékonyan csökkenti a hyperandrogenizmus tüneteit, jótékonyan hat a menstruációs ciklus zavarait és eredményesen csökkenti testtömegindexet.

PharmaPraxis

Elavult a gyógyszertári asszisztensek oktatása

A szakmai szervezet több ízben jelezte a mindenkori kormányzat és szaktárca felé, hogy a képzést meghaladta a kor gyógyszergyártási és gyógyszertári gyakorlata, és javasolták, hogy ehhez igazítva szervezzék át az oktatást, ám a döntéshozóknál egyelőre nem sikerült eredményt elérniük.

PharmaPraxis

Gyógyszerész-beteg kapcsolat

A tudományos életet a gyógyszeriparra, az ott kivívott vezetői pozícióját pedig alkalmazott gyógyszerészi státuszra cserélte dr. Kádár Tibor gyógyszertárvezető gyógyszerész. Ma már egy kis budai patika vezetője és résztulajdonosa, de nem csak az adminisztrációval foglalkozik. A gyógyszertár törzsvásárlói gyakorta találkoznak vele a tára mögött.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Test és lélek kapcsolata

Kónya Ilona klinikai szakpszichológus a daganatos megbetegedések, köztük az emlődaganat kialakulásának lélektani vonatkozásait, pszichológiai hatásait és az onkopszichológiai tudományág feladatait vizsgálja.

Egészségpolitika

Őrségváltás a MOK élén

Kapócs Gábor interjúja Álmos Péterrel, a MOK frissen megválasztott és a leköszönt elnökével, Kincses Gyulával. A MOK két vezetője beszél a kamara elmúlt 4 évéről, a sikerekről és kudarcokról. Beszámolnak a vezetőség előtt álló feladatokról, a társkamarákkal való kapcsolatokról, a közeljövő terveiről és feladatairól. Az interjúban szóba kerül a kormányzattal való viszony is.

Gondolat

A filmek gyógyító ereje

Az ember számára olykor fontosabb, hogy meg tudja élni érzelmeit, mint hogy azonnal csökkentse, vagy elviselhetőbbé tegye azokat. Ebben a folyamatban sok esetben egy film is segíthet. Kapitány-Fövény Máté pszichiáter, az „Ember a filmben” videók alkotója a filmek pszichológiájáról mesélt.

Egészségpolitika

„A rólam elnevezett kórházi szárnyat már nem fogom látni…”

Dr. Karsai Dániel 2022 nyarán szembesült halálos diagnózisával. Tavaly ősszel a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához adta be kérelmét az aktív eutanázia magyarországi engedélyezéséről. A fiatal alkotmányjogász szinte celeb lett Magyarországon, aki – mint hangsúlyozza – nem csak magáért küzd. Kapócs Gábor, a hatályos egészségügyi törvény eredeti előkészítője a LAM alapító főszerkesztőjeként készített vele interjút aktuális jogi, etikai, orvosi kérdésekről.

Klinikum

Az akut ischaemiás stroke diagnosztikája

Az akut ischaemiás stroke (AIS) egy fontos és relatíve gyakori –egyes tanulmányok szerint arányuk a sürgősségi osztályon megjelenő komatózus betegek körében a 14%-ot is elérheti – oka az akutan jelentkező hipnoid tudatzavarnak (reduced level of consciousness, RLOC).