PharmaPraxis

A gyógyszerész-hallgatók kommunikációs képességeinek fejlesztése szerepjátékkal és aktív tanulással

2019. FEBRUÁR 14.

Az egészségügyben dolgozó valamennyi szakember sikeres munkavégzése részben kommunikációs képességeitől és attól függ, mennyire képes odafigyelni másokra. A gyógyszerésznek aktívan kell kommunikálnia a betegekkel és a többi egészségügyi szakemberrel egyaránt. Gyógyszerész-hallgatók esetében ugyanolyan fontos a kommunikációs, mint a klinikai képességek fejlesztése, egyelőre mégis kevés olyan hatékony kommunikációs képzést ismerünk, amit kifejezetten a gyógyszerész-hallgatók számára alakítottak ki. A téma szakirodalma a szerepjátékok és az improvizációs feladatok curriculumba építésének fontosságát hangsúlyozza, illetve azt, hogy a pszichológia és a pszichoterápia eszköztárával a gyógyszerész-hallgatók megtaníthatók annak felismerésére, milyen kommunikációs stílus a hatékony különböző személyiségű emberekkel. A szakirodalom felveti azt is, hogy az orvosokkal való kommunikáció alaphelyzetei – pl. gyógyszerelési problémák és hibák megbeszélése – is jobban kezelhetők, ha a gyógyszerész-hallgatók képzésük során részt vesznek ilyen jellegű szerepjátékokban.

Jelen vizsgálatban egy közelmúltban kifejlesztett kommunikációs képzés hatékonyságát vizsgálták a szakemberek. A tanfolyam anyagát Bruce Berger tankönyve (Communication Skills for Pharmacists: Building Relationships and Improving Patient Care; A gyógyszerészek kommunikációs képességei: Kapcsolatépítés és a beteggondozás fejlesztése) alapján állították össze. A képzés céljai a következők voltak: az aktív odafigyelés és az empátia képességének kialakítása/fejlesztése, a professzionális viselkedési jegyek elsajátítása, a betegek változásmenedzsmentjében és motiválásukban való eredményes részvétel képességének fejlesztése, a többi egészségügyben dolgozó szakemberrel való kommunikáció javítása, a gyógyszerész-hallgatók magabiztosságának és előadóképességének fejlesztése. A 92 tanuló részvételével zajló, 2 szemeszteres, kreditpontos tanfolyamot az egyetemi képzés 2. évébe illesztették. A tanulók mindkét szemeszter első felében szerepjátékokban vettek részt; a szerepjátékot videóra vették, jelszóvédett weboldalra töltötték, majd a szemeszter második felében elemezték és értékelték. Minden diákot négy értékelő értékelt (egy-egy gyógyszerész, gyógyszertári technikus, laikus és negyedéves gyógyszerész-hallgató), a végső értékelést a kurzus vezetője adta. A szerepjáték előtt a diákok tanulmányozták a később szereplő három gyógyszer betegtájékoztatóját, átvették a lehetséges forgatókönyveket, és elolvasták a tankönyv kapcsolódó fejezeteit. A forgatókönyvek kiemelték a képzés céljait, és hangsúlyozták a betegekkel való konfliktusok kezelési módjait, a dühös betegekkel való hatékony kommunikáció eszközeit, a támogatás és a meggyőzés technikáit, a nonverbális kommunikáció működési szabályait. A diákok a kurzus elején és végén önértékelő kérdőíveket is kitöltöttek.


A diákok a képzés elején szerepjátékukra a maximális 50 pontból átlagosan 28,8 pontot kaptak, ami a képzés végére szignifikáns mértékben, 46 pontra nőtt. A diákok a tanév elején általában magasabb pontszámot adtak maguknak, mint kurzusvezetőjük (csak 10%-uk esetében volt összhang a diákok és a kurzusvezetők értékelése között). A tanulók valamennyi célul tűzött kommunikációs alterületen szignifikáns fejlődést értek el, leginkább a tanácsadás képessége (ezen belül a beteggel való kapcsolat kiépítése és a mérges betegekkel való kommunikáció), a professzionális viselkedési jegyek felmutatása és a gyógyszerészi gondozási terv alkalmazása javult.


Összefoglalóan elmondható: szerepjátékkal hatékonyan fejleszthetők a gyógyszerész-hallgatók kommunikációs képességei, akik így a betegekkel való törődésben és a többi egészségügyi szakemberrel való csapatmunkában is eredményesebben tudnak részt venni. Érdemes volna a szerepjátékkal kiegészített kommunikációs képzést valamennyi orvostudományi egyetem tanrendjébe beilleszteni.


Eredeti közlemény

Luiz Adrian, Julie Ann, Paula Zeszotarski, and Carolyn Ma. "Developing pharmacy student communication skills through role-playing and active learning." American Journal of Pharmaceutical Education 79.3 (2015): 44.

Szemlézte:
dr. Kovács Bence

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.

PharmaPraxis

Antimikrobás szerek a patikai gyakorlatban

TÓSAKI Árpád

A baktériumfertőzés esetén alkalmazható készítmények széles tárháza áll a gyógyítók rendelkezésére. Egyes csoportjaik eltérő hatásmechanizmussal pusztítják el a kórokozókat. Jelen cikkben a baktériumok sejtfalszintézisére ható gyógyszerekkel ismerkedünk meg részletesebben.

PharmaPraxis

D vitamin és kálcium pótlás polycisztás ovárium szindrómában szenvedők betegek esetében

D-vitamin és kálcium pótlással kiegészített kezelés hatékonyan csökkenti a hyperandrogenizmus tüneteit, jótékonyan hat a menstruációs ciklus zavarait és eredményesen csökkenti testtömegindexet.

PharmaPraxis

Elavult a gyógyszertári asszisztensek oktatása

A szakmai szervezet több ízben jelezte a mindenkori kormányzat és szaktárca felé, hogy a képzést meghaladta a kor gyógyszergyártási és gyógyszertári gyakorlata, és javasolták, hogy ehhez igazítva szervezzék át az oktatást, ám a döntéshozóknál egyelőre nem sikerült eredményt elérniük.

PharmaPraxis

Gyógyszerészi szolgáltatások idősotthonokban

Az összesített eredmények szerint a gyógyszerészi szolgáltatás nagyon hatékonyan javította az egyik legfontosabb ápolási otthoni kimenetet: szignifikánsan csökkentette az esések számát. A gyógyszerészi szolgáltatás eredményeképpen kifejezetten javult a gyógyszerelés (a MAI-pontszám 2,2-del csökkent), és csökkent az egy beteg által átlagosan szedett gyógyszerek száma (7,2-ről 5,3-re).

Kapcsolódó anyagok

PharmaPraxis

Középtávon kell változtatni a gyógyszerészképzésen

A változó társadalmi igényeknek megfelelő gyógyszerészi munka és a gyógyszeripar valamint a technika robbanásszerű fejlődése indokolttá teszik a hazai gyógyszerészképzés átalakítását is. A reformot elsietni nem kell, azonban az elkövetkező tíz évben a szakmának ki kell alakítania álláspontját a képzés megújítását illetően – mondta a PharmaPraxisnak dr. Marosi Attila, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Ifjúsági Bizottságának (MGYT IB) elnöke.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény - állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.