A Párizsban tapasztalt hirtelen vízromlás itthon is bármikor bekövetkezhet
HUN-REN MKH eLitMed
2024. AUGUSZTUS 08.
HUN-REN MKH eLitMed
2024. AUGUSZTUS 08.
Szöveg nagyítása:
A természetes vízben sportolók könnyebben betegedhetnek meg az átlagos fürdőzőknél, noha a vízminőséget befolyásoló határértékek mindenkire egyformán vonatkoznak. A különbség a vízzel való hosszabb és intenzívebb érintkezés, mondják a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) szakemberei, akik szerint jó minőségűek legnagyobb hazai természetes vizeink, de a Párizsban tapasztalt hirtelen vízromlás itthon is bármikor bekövetkezhet. Sőt, bárhol máshol.
Lassan két hete zajlanak Párizsban az olimpiai játékok, és szinte a nyitóünnepség óta foglalkoztat mindenkit, lehet-e úszni, versenyezni a Szajnában.
Abban a folyóban, amelynek tisztítására az olimpiára készülve 1,4 milliárd eurót költöttek el a szervezők, hogy 100 év után újra lehessen fürdeni benne.
Több halasztás után végül múlt szerdán meg tudták tartani a triatlonversenyek úszószámát a Szajnában.
A 20. század közepén kezdtek túlnépesedni az európai nagyvárosok, amelyek nem tudtak mit kezdeni nagy mennyiségű szennyvizükkel. Így azt vagy visszaengedték a városokat átszelő folyókba, vagy elvezették a vízterekbe. Párizsban szintén hasonló helyzet alakult ki, hiszen 1923 óta – néhány kivételtől eltekintve – tilos fürdeni a Szajnában a víz minősége miatt. „Ehhez jött hozzá korunk problémája, az éghajlatváltozás és az ezzel járó időjárásjelenségek, amelyekkel a múlt század közepén még nem számolhattak” – mondta Vasas Gábor, a BLKI megbízott igazgatója. A szakember szerint ezek nem Párizs egyedi problémái, mert egész Európát, sőt, az egész világot érintik.
Az elmúlt években az átlaghőmérsékletek emelkedése a jellemző, és a nagyon kiugró csúcshőmérsékletek előfordulása tendencia. De megváltoztak az esőzések jellemzői is, olykor sokkal nagyobb mennyiségű csapadék esik rövid időn belül, mint korábban, és ezek villámárvizeket (flash flood) okozhatnak. Ezek mértéke nagyon eltérő lehet és néhány esetben nem csupán a víz közvetlen pusztító erejével kell számolni. Akár kisebb villámárvizek is belemoshatják a folyókba (rosszabb esetben az ivóvízbe is) a nem kívánatos szerves anyagokat (pl. fekáliát) a szennyvizekből, a szennyvíztisztítókból, így járt az elmúlt napokban Párizs is. „Így szaporodhat el a vízben vagy kerülhet a vízbe az Escherichia coli nevű baktérium, vagy más pl. Enterococcus fajok, amelyek hányást, hasmenést okozhatnak” – tette hozzá Vasas Gábor.
A kutatóintézet vezetője szerint a nagyvárosoknak nem egyszerű beállítaniuk azt az elfogadható vízminőséget, amely a természetes vizeiken megrendezett versenyekhez szükséges. A hatóságok jóformán óránként vizsgálják, eléri-e a víz azt a minőségi szintet, hogy abba akár sportolókat engedjenek, ahogyan az Párizsban is történik.
Az elmúlt 10-20 évben egyre fokozódó civilizációs hatások, a szennyezettség, a globális éghajlatváltozás és az ezzel járó szélsőséges időjárási körülmények egyaránt okozhatnak villámárvíz-jelenséget. Így a következő olimpiák házigazdáinak a korábbiaknál felkészültebbnek kell lenniük, hiszen még komolyabb kihívásokkal kell szembenézniük. Vasas Gábor felhívta a figyelmet arra is, hogy ez nemcsak a versenyhelyszínekre lesz érvényes, hanem a különböző rekreációs vízterekre is, amelyeket fürdésre, szórakozásra használunk.
A szakember hozzáfűzte, a vízminőséget befolyásoló határértékeket rendkívül szigorúan szabályozza a hatóság, és minden vízben tartózkodó emberre egyformán vonatkozik: akár az olimpiai aranyért úszik valaki, akár csak a 40 fok miatt vonul a tóba hűsölni. Ugyanakkor a szennyező anyagoknak sokkal kitettebbek a sportolók, mivel tovább tartózkodnak a vízben, és intenzívebb mozgást fejtenek ott ki, mint egy átlagos fürdőző, és a sűrűbb levegővétel közben több vízpára kerül a szervezetükbe.
A Szajna esete főleg a Párizshoz hasonló nagyvárosok régóta húzódó gondjára is rávilágít, miközben itthon némiképp kedvezőbb a helyzet. Pirger Zsolt, a BLKI tudományos főmunkatársa szerint az elmúlt évtizedekben erőteljes vízminőség-javulás következett be – főleg a Duna és a Balaton tekintetében –, ami egy rendkívül tudatos szakmai tevékenységnek köszönhető. Noha a több országon át folyó Dunánál „hozott” vízből „dolgozunk”, azaz egy árhullám esetén nem csak tőlünk függ, mi érkezik a vízben, addig a Balatonnál az elmúlt évtizedekben sikerült elérni, hogy a szennyvizek hatalmas része elkerülje legnagyobb tavunkat, azaz ideális esetben senki ne ömlesszen oda folyékony halmazállapotú hulladékot.
Mindezek ellenére a szakértők megegyeztek abban, hogy a jó vízminőség ellenére sem szabad hátradőlnünk, mert a civilizációs események, az éghajlatváltozás miatti időjárási jelenségek bármikor eredményezhetnek villámárvizeket és előidézhetnek hasonló vízszennyezéses eseteket. Ez pedig a következő időszak komoly kihívása lesz valamennyi természetes víz melletti településnek, amelyek reflektorfénybe kerülhetnek a nemzetközi rendezvények idején.
Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
Ember és környezet
A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.
Ember és környezet
A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.
Ember és környezet
Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...
Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.
Ember és környezet
A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...
Talán az olimpiák történetének legsúlyosabb és legméltatlanabb botrányát eredményezte két bokszoló ügye. A küzdőtéren a sportolók helyett az orvostudomány, a különböző kultúrák, a sportetika és leginkább a politika összecsapása zajlik. Megkérdeztük dr. Melegh Béla genetikus professzort és dr. Sándor Judit bioetikust, mit gondolnak ők a rendkívüli helyzetről, illetve az egész probléma tudományos hátteréről.
A Simone Biles visszatér című dokumentumsorozat júliusban bemutatott részeiben az amerikai tornász nyíltan beszél arról, mit élt át a tokiói és a párizsi olimpia közötti években; hogyan próbált talpra állni és mindent újrakezdeni.
Nem tartom etikusnak, hogy az egész világ egy sportoló biológiai tulajdonságait, egészségügyi adatait firtatja, és a sportolót a napi találgatások alapján bélyegzi meg – írja Sándor Judit bioetikus.
Kései ébredés és palacsinta reggelire; többéves várólisták a hazai idősotthonoknál; megrendítő írás arról, mennyivel különb egy rákbeteg fogadtatása, mint egy mentális betegé. Hétvégi lapszemle – külföldről és itthonról.
Hétvégi lapszemle: a következő világjárványt okozó X-betegség
A hipertenzív encephalopathia bemutatása egy esetismertetésen keresztül
1.
2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”1.
Helyünk a világban
A felzárkózás kudarca – 5+1 súlyos megállapítás Orosz Éva tanulmányából2.
3.
Idegtudományok
Neurofeedback: az ADHD-val küzdő gyerekek fejlesztéséhez is használható módszert oktatnak Vácon4.
5.
Orvoslás és társadalom
Országos férfiegészség-kampány és PSA-szűrés indul a prosztatarák ellen