Ember és környezet

A gyógyhatású készítmények megbetegítik a vízi élővilágot

2023. JÚLIUS 18.

Szöveg nagyítása:

-
+

Az Environmental Reviews szakfolyóiratban megjelent tanulmány e kérdéskört járja körbe. A gyógyszereket, állatgyógyszereket, illatszereket, kozmetikumokat rövidítve PPCP-knek nevezzük. Szennyezőként való jelenlétüket egyre nagyobb aggodalom övezi. Legfőképp kezeletlen szennyvízen, víztisztító üzemekből kikerülő vízen és hulladéklerakókból jutnak ki a környezetbe. A vízi élővilágra nézve perzisztenciájuk, bioakkumulációjuk és toxicitásuk miatt jelentenek veszélyt. Mivel a környezeti koncentrációjuk jellemzően alacsonyabb annál, hogy azonnali halált váltson ki a különböző élőlényekből, számos tanulmány „nem mérgezőnek” tekintette őket. Jelen publikáció 12 PPCP-re összpontosít, mivel ezekről állnak rendelkezésre releváns tudományos ismeretek. Ezek a biszfenol A, a karbamazepin, az erythromycin, a fluoxetin, lineáris alkil-benzolszulfonát, metoprolol, naproxén, nonilfenol, olfoxacin, szertralin, szulfametoxazol és a triklozán. 

A szubletális hatások vízi élőlényeknél már alacsony koncentrációjú PPCP kitettség esetén megjelennek. Ezek között említendők a viselkedési és hisztológiai változások, biokémiai válaszok, illetve a geno- és citotoxicitás. A karbamezapin, biszfenol A, a nonilfenol és a triklozán esetén bizonyított a legtöbb élőlényre nézve negatív hatás. Bizonyos PPCP-ket alig vizsgáltak a szubletális hatásokra vonatkozóan.

A letális hatások megismerésére elsősorban laboratóriumi körülmények között végzett kísérleteket alkalmaznak, amelyekben az úgynevezett EC50, IC50 és LC50 letális koncentrációk meghatározására törekednek. A kutatásokban az esetek egy részében nagyfokú szórást mutattak a különböző eredmények, vagyis nem volt konszenzus a halálos koncentráció mennyiségében. Azonban általánosságban elmondható, hogy míg a szubletális hatások már a környezetben előforduló koncentrációkon is megmutatkoznak, a letálisak jellemzően csak magasabb koncentrációnál jelentkeznek.

Fontos hangsúlyozni, hogy a PPCP-k hatásainak vizsgálata tipikusan egy-egy vegyület hatására fordít figyelmet, nem ezek keverékeinek vagy többféle vegyületnek egyidejű kitettségére. Feltételezhető, hogy több PPCP együttes jelenléte esetén akkor is létrejöhetnek negatív hatások, ha az egyes anyagok koncentrációja külön-külön nem jelentenek kockázatot, az eddigi kutatások szerint.

A PPCP-k előállításának az a célja, hogy biológiai hatásokat fejtsenek ki. Ennek fényében különösen fontos lenne környezeti kockázataik alaposabb megértése. Ahhoz azonban már eleget tudunk, hogy lépéseket tegyünk a PPCP-k okozta veszélyek csökkentésére. E vegyületek egyik fő forrásainál, a szennyvíztisztító üzemeknél technológiai fejlesztésekre lenne szükség, hogy csökkenjen a környezetbe kerülő PPCP-k mennyisége. Az ilyen hatóanyagoktól való megszabadulás ideális módja az e célra létrehozott gyűjtőrendszerekbe kerülés lenne. A környezetkímélőbb hatóanyagok létrehozása, a termelők felelősségének kiterjesztése és a zéró hulladék megközelítés által csökkenthető lenne a vízi élővilágra gyakorolt pusztító hatásuk.

szemlézte: Pribéli Levente


Eredeti hivatkozás: Srain, H. S., Beazley, K. F., & Walker, T. R. (2021). Pharmaceuticals and personal care products and their sublethal and lethal effects in aquatic organisms. Environmental Reviews, 29(2), 142-181.

A rovat további cikkei

Ember és környezet

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ember és környezet

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ember és környezet

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ember és környezet

A fészkesvirágzatú növények (Asteraceae) szerepe az emberi egészség védelmében

Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.

Ember és környezet

A katasztrofikus klímaváltozási szcenáriók kutatása

A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”

KUN J Viktória

„Ez egy veszélyes irány” – az eLitMednek nyilatkozó szakértőkkel értékeltük a jelenlegi helyzetet, illetve a most elfogadott salátatörvény részleteit.

Egészségpolitika

Őrségváltás a MOK élén

Kapócs Gábor interjúja Álmos Péterrel, a MOK frissen megválasztott és a leköszönt elnökével, Kincses Gyulával. A MOK két vezetője beszél a kamara elmúlt 4 évéről, a sikerekről és kudarcokról. Beszámolnak a vezetőség előtt álló feladatokról, a társkamarákkal való kapcsolatokról, a közeljövő terveiről és feladatairól. Az interjúban szóba kerül a kormányzattal való viszony is.

Egészségpolitika

A béremelés későn jött, és reálértéken nem hozott többletet

Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke szerint a most megvalósult béremelés túl későn történt, éves kihatása kevés, az idei év így reálkereset-csökkenést hozott a szakdolgozóknak. Interjúnkban beszélt a bérfeszültségekről, víziókról, a következő két év várakozásairól is.

Hírvilág

XXII. Szekszárdi Kardiológiai Napok

2024. március 22–23-án rendezik meg a XXII. Szekszárdi Kardiológiai Napokat. A rendezvénynek a Babits Mihály Kulturális Központ ad helyt. A konferencia a kardiológia aktuális tudományos kérdéseit járja körül, a szakma jeles képviselőinek részvételével. A részvétel díjtalan, vizsgával zárul. A szabadon választható kongresszust az OFTEX 12 pontra akkreditálta.

Ember és környezet

Fűben-fában orvosság – gyógyhatású növények és a globális környezeti változások

Az emberen túli élővilág számtalan módon megalapozza az életünket. Többek között gyógyhatású szerek forrásaként szolgál, legyen szó akár az ilyen anyagok kinyeréséről, akár a lemásolásukról. Egy a The Lancet Planetary Health lapban megjelent tanulmány, az Evaluating natural medicinal resources and their exposure to global change a gyógyhatású növényeket és bioaktív vegyületeiket, valamint ezek globális környezeti változásoknak való kitettségét járja körül.