A mesterséges fény alkalmazása jellegében, kiterjedésében és intenzitásában egyaránt változik. Élőlények sokasága számára kulcsfontosságú a fény, mivel számos biológiai folyamatot befolyásol. Hogy hogyan, az viszont csoportonként eltér, és sok esetben nem ismert pontosan. A fertőző betegségek vektoraiként is ismert szúnyogok életére is hatással van, így hat(hat) az általuk terjesztett betegségek kockázatára. Ezt a kapcsolatot elemzi az Artificial light as a modulator of mosquito-borne disease risk című tanulmány, amelyet a Frontiers in Ecology and Evolution szakfolyóiratban publikáltak.

A WHO szerint az olyan, szúnyogok által terjesztett betegségek, mint a malária, a nyugat-nílusi láz, a chikungunya-láz és a Zika-vírus, évente hétmillió ember haláláért felelősek. Óriási tehát annak a jelentősége, hogy jobban megértsük az ennek hátterében álló okokat. Ha az éjszakai mesterséges fény növeli a szúnyogok vitalitását és csípési aktivitását, az fokozhatja a betegségek kockázatát, ugyanakkor, ha csökkenti ezeket, az tudatosan segíthetné a betegségek elleni védekezést. Röviden összefoglalva az eddigi ismereteket, úgy tűnik, egyes szúnyogokra negatívan, másokra pozitívan hat az éjszakai mesterséges fény.

De milyen hatásai ismertek a fénynek? Bizonyos szúnyogok esetében dokumentált, hogy hatással van a génkifejeződésre, ezzel többek között e rovarok immunitását és forrásérzékelését (hogy hol találhatók a tápanyagok) is befolyásolja. Van olyan faj, amelynél erősebb fény esetén magasabb csípési aktivitást találtak, másnál viszont éppen az ellenkezőjét tapasztalták. Az éjszakai égbolt akár csak halvány mesterséges fénylése (skyglow) is bizonyos fajoknál kitolta a szaporodási és csípési időszakot, s ezzel a városlakó emberek esetén megnövelte a fertőződés szempontjából kockázatos időszakot. Bár sokféleképpen vizsgálják a kérdést, és következetlennek tűnnek az eredmények, abban egyetértés van, hogy az éjszakai mesterséges fény befolyásolja a szúnyogok életét. Ugyan korlátozottak a bizonyítékok, mégis úgy tűnik, hogy az éjszakai mesterséges fény csökkentheti az éjszakai szúnyogok csípési aktivitását, viszont a nappaliakét növelheti. A közösségek ökológiájának szemszögéből nézve, a szúnyogfajok relatív gyakoriságának és csípési aktivitásának változásai befolyásolhatják a kompetíciós viszonyokat, a közösségek összetételét és a predációs kockázatot is. A fény a szúnyogok látása és gazdatalálása szempontjából is lényeges, így az éjszakai mesterséges fény ezeket is módosítja. Mindemellett rossz hatással van sok emlős, köztük az ember immunműködésére, ezáltal is növelve a szúnyogok által terjesztett betegségek kockázatát.

A fény fontos tulajdonságai közül a hullámhossz és az intenzitás a gyakrabban vizsgáltak közé tartozik, azonban kevesebbet tudni arról, hogy a szúnyogok válaszait hogyan alakítja a kontraszt, a villódzás és a polarizáció. Ezeken túl pedig az is számít, hogy a fényforrásból érkező fényről vagy a környezetről visszaverődő fényről van-e szó.

A kutatók megállapították, hogy a vizsgálatok nagy része laboratóriumi körülmények közül származik, így csak erősen korlátos betekintést nyújt abba, hogy a fényszennyezés a valóságban hogyan módosítja a szúnyogok és az emberek aktivitását, egészségét, azaz milyen hatással van a betegségek kockázatára. A WHO az éjszakai mesterséges fényt egyelőre nem tekinti a vektorok által terjesztett betegségek modulátorának. Az, hogy mennyire használható vektorkontroll stratégiaként, egyelőre nem ismert. Ahhoz viszont, hogy a mesterséges fényszennyezés további alkalmazása ne menjen az emberi egészség rovására, fontos lenne a kapcsolódó ismeretek bővítése.

Szemlézte:

Pribéli Levente

Eredeti közlemény:

Coetzee, B. W., Gaston, K. J., Koekemoer, L. L., Kruger, T., Riddin, M. A., & Smit, I. P. (2022). Artificial light as a modulator of mosquito-borne disease risk. Frontiers in Ecology and Evolution, 9.