Klinikum

Semmelweis ma mit szólna hozzánk?

2012. OKTÓBER 26.

Az infekciók és az egyre növekvő számú multirezisztens baktériumok (MRK) komoly kihívást jelentenek a betegellátásban. Mindamellett, hogy romló halálozási mutatókat eredményeznek, a gyógyítás direkt és indirekt költségeit is megsokszorozzák. Míg a nyugati országokban tíz éves múltra tekint vissza az egészségügyi infekciókontroll (IC) addig hazánkban leginkább a kórházak menedzsmentjétől függ, mekkora hangsúlyt helyeznek a fertőzések kivédésére. Az IME egészségügyi szaklap kétnapos, I. Országos Infekciókontroll és Továbbképzés Konferenciáján a szakemberek egyetértettek abban, hogy a fertőzések csökkentése és megelőzése érdekében elengedhetetlen a szakmai útmutatókban lefektetett és jogszabályokkal megerősített IC tevékenység.

Semmelweis ma mit szólna hozzánk? – tette fel a kérdést a konferencia résztvevőinek Paller Judit országos tisztifőorvos, aki előadásában elmondta, a hazai, aktív ellátást nyújtó kórházakban százezer ellátással összefüggő infekció történt, ezek 35 százaléka megfelelő infekciókontrollal elkerülhető lett volna. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) által működtetett Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) minőségügyi szakemberei és az Országos Epidemiológiai Központ szakemberei közösen dolgoztak ki egy infekciókontroll cselekvési tervet, amelyet eljuttattak az egészségügyért felelős államtitkársághoz is.

A terv alapját az antimikrobális rezisztencia visszaszorítására készült európai cselekvési terv, valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által készített stratégiai akcióterv adja, amelynek szükségességét az indokolta, hogy egy 2009-es felmérés adatai szerint az ellátással összefüggő, és az MRK fertőzések együttesen közel ötmillió fertőzést és 62 ezer ember halálát okozták évente Európában, ez18,5 millió többlet ápolási napot eredményezett, 8 milliárd Euró költségnövekedéssel.

Elszigetelt ágazati erőfeszítésekkel nem küzdhető le a probléma, Paller Judit szerint a humán egészségügy stratégiai partnere az állategészségügy, hiszen ott igen számottevő a terápiás és nem terápiás antibiotikum használat (az összes antibiotikum 70 százaléka), amely a táplálékláncon és a természet körforgása útján jut az emberi szervezetbe.

Sokat beszélünk, ám kevés az esély a cselekvésre – mondta a tisztifőorvos az Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság munkáját jellemezve. Ugyanis „jelenleg a gyógyító egészségügy átalakításával foglalkozik a politika, és kevéssé hallják meg, amit mi mondunk.” Pedig a döntéshozók feladata lenne, hogy a jogszabályi háttér megteremtésével kikényszerítse a stratégia és az intézkedési terv betartását az ágazatban, sajnos azonban még a Semmelweis Terv sem foglalkozik hangsúlyosan az IC kérdésével, a járványügy kérdésében a gyógyításra és az ellátásra fókuszál. Az IC széles körű bevezetését akkor is el kellene kezdeni, ha most nem állnak rendelkezésre ehhez a szükséges források, hiszen „ha mindig csak a pénzre várunk, akkor sosem kezdünk neki”.


Új protokoll


Tudományos evidenciákon alapuló, szakmák között egyeztetett, átlátható és dokumentált módon fejlesztett szakmai irányelv készül az IC-ről, erről dr. Kis Erika, a GYEMSZI Minőségügyi Főosztályának módszertani szakértője számolt be a konferencián. Bár rendelkezésre állnak az IC témájával foglalkozó irányelvek és módszertani szabályozók, ezek igen sokszínűek. A most készülő protokollon ezért a különböző szakterületek képviselői együtt munkálkodnak.

Az IC szakmai irányelv a döntési pontokon alternatív választási lehetőséget kínál, a döntési pontok azonban szakmai utasítások sorozatai, amelyek nem ajánlások, hanem kötelezően betartandó utasítások lesznek. A döntési pontokhoz rendelt finanszírozási protokollt az OEP fogja meghatározni. A törvényben megjelenő irányelv szektorsemleges lesz, betartása a magánellátók számára is kötelező.

A hivatalos nemzeti szintű szakmai irányelv olyan szisztematikusan kifejlesztett ajánlás-sorozat, amely adott hazai ellátási körülmények között az ellátandók jól meghatározott körére vonatkozik, és tudományos bizonyítékokra, illetve az érintett szakterület szakértőinek véleményére támaszkodva az ellátók és ellátandók adott egészségügyi ellátással kapcsolatos megfelelő döntéseit segíti elő – áll majd a protokollokat magában foglaló jogszabályban. A nemzeti szakmai irányelv és eljárás képezi az alapját az egészségügyi szolgáltatások szervezésének, szakmai ellenőrzésének és közfinanszírozási eljárásának is.


Oldja meg az orvos?


Vélekedhet akár így is a kórház menedzsmentje, ha csak azt tartja szem előtt, hogy az utóbbi száz évben jelentősen háttérbe szorultak a járványok a diagnosztika, az immunizálás, a sterilizálás és a terápiák fejlődésének köszönhetően. Azonban ezt a konklúziót mindenképpen felül kell vizsgálni dr. Tótth Árpád a Zirc Városi Erzsébet Kórház- Rendelőintézet főigazgatója szerint, hiszen az infekciók és az MRK okozta kórképek többsége kórházi környezetben alakul ki, s ott is kell kezelni azokat, sőt bizonyos esetekben nem is lehet meggyógyítani ezeket, a betegnek élethosszig együtt kell élnie a fertőzéssel.

Miközben az ellátásra fordítható források csökkennek, elvárás, hogy a szövődmények kockázatai mind kisebbek legyenek, így a kihívás megoldása nem csupán orvosi, hanem menedzsmentfeladat is. A főigazgató a megelőzésben látja a leghatásosabb fegyvert, amelyet a biztonságos kórházi környezet, a monitorozott gyógyító folyamatok adnak. Nagy hangsúlyt kell helyezni a kommunikációra is, hiszen sok esetben az egyes szereplők nem szívesen beszélnek az esetlegesen fellépő fertőzésekről. Holott a párbeszéd – és nem a felelősségre vonás – az osztályon belül, az osztályok között, az intézményen belül és az intézmények között éppen a megoldást szolgálnák.
A betegellátás biztonságát csak az IC-vel tudatosan foglalkozó menedzsment szolgálhatja, a tartós eredményekhez korszerű elvekre épített, tudatosan működtetett, forrásokkal ellátott IC rendszer szükséges.


(Rá)fizet a beteg és a kórház


A betegre és a kezelő intézményre hárulnak a nozokomiális infekciók terhei a hazai finanszírozási rendszerben – mondta Prof. dr. Ludwig Endre, a Semmelweis Egyetem Infektológiai Tanszéki Csoportjának vezetője. Az MRK okozta infekciók kezelésének költségei az új, és emiatt drága antibiotikumok hiánya miatt nem emelkednek érdemlegesen, a gombás fertőzések kezelésére használt modern készítmények alkalmazása sem emeli érdemben a terápiák költségeit, hiszen utóbbiakat is éppen magas áruk miatt mellőzik a kezelésben.

Nem jelenik meg a hazai statisztikákban a nozokomiális infekciók száma, így azt sem kalkulálhatjuk pontosan, hogy mennyit is költünk ezekre, a kórházakban alkalmazott kódolási rendszer sem alkalmas a fertőzések követésére. A hosszabb ápolási idő, a diagnosztika, a hatékonyabb antimikróbás gyógyszerek alkalmazása drágíthatják a fertőzött beteg ellátását, ahogyan a mikrobiológiai vizsgálatok is – igaz, a professzor szerint ezek száma nem jelentős. A gyógyító intézmények számára komoly nehézséget okoznak ezek az infekciók, hiszen a HBCS rendszerén keresztül a kezelés megnövekedő költségeit – néhány kivételtől eltekintve – nem lehet érvényesíteni.

A „kivénhedt gyógyszerek napi terápiás költsége elhanyagolható” – fogalmazott Ludwig Emil, hiszen a kezeléshez csak olcsó generikumok állnak az orvos rendelkezésére. Az antifungális gyógyszerek drágák, ezekhez a magyar beteg hozzá sem jut, még akkor sem, ha ezek alkalmazása másutt evidencia.

A hazai ellátórendszerből hiányoznak az ösztönzők, a jelenlegi struktúra egyetlen szereplőt sem késztet arra, hogy fellépjen a nazokomiális infekciók ellen, és intézkedési stratégiát dolgozzon ki. Kórházainkban az IC színvonala az éppen aktuális menedzsment hozzáállásán, lelkesedésén múlik, ahogy az orvosokat, az ápolószemélyzetet is csak az motiválja, hogy segítsenek a betegen.


Forró téma


A statisztikák azt mutatják, hogy a magyar kórházakban az egészségügyi ellátáshoz kapcsolható infekciók száma akár Európához, akár az Egyesült Államokhoz viszonyítva alacsony, bár ez a statisztika kevéssé hihető, oka inkább az, hogy nem kezeljük megfelelően a problémát. Prof. dr. Domján Gyula arra hívta fel a figyelmet, hogy a kívánatos kórházi ágy kihasználtság 70 százalékos lenne az infekciók megelőzésének tekintetében, ugyanakkor nálunk 100-105 százalékos telítettséggel működnek az intézmények. Sem infrastruktúrában, sem munkaerőben nem vagyunk felkészültek az IC-re, ahogyan az olyan alapvető diagnosztika sem áll rendelkezésre, mint a megfelelő számú mikrobiológiai laboratórium, amelyek számát az utóbbi években megtizedelték.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-10-26

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.

Klinikum

Újabb ismeretek a spondylarthritisek patogeneziséről - A Figyelő 2016;1

KOVÁCS LÁSZLÓ

A spondylarthritisek (SpA-k) patogenezisének központi helyszíne a számtalan kisebb-nagyobb enthesis, ahol mechanikai stressz és szisztémás IL23-túltermelődés következtében aktiválódnak az enthesis szövetéhez kötött speciális, Th17 fenotípusú rezidens T-sejtek. A szisztémás IL23 fő forrása a vastagbél, a betegség fő genetikai kóroki tényezője, a HLA-B27 molekula pedig a szintézisének végső lépései során fellépő kóros sejtélettani reakció révén váltja ki macrophagokban az IL23 túltermelődését.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Kapcsolódó anyagok

PharmaPraxis

A gyógyszerészeket is fel kell készíteni egyes betegségek diagnosztikájára

Számos egyetemen már el is kezdték a gyógyszerészi curriculum részévé tenni a pontos diagnózisalkotásra képessé tevő tréninget. A gyógyszerész ugyanis felismerheti, ha a betegnél új tünetek jelennek meg, vagy ha gyógyszerkölcsönhatás, gyógyszermellékhatás miatti problémák jelentkeznek, illetve orvoskollégája diagnosztikus tévedésének felismerésére is képessé válhat. A diagnosztikus tévedések 10%-a a körzeti orvosi ellátás során történik.

Hírvilág

Vírusvadászok

A kötet bevezeti az olvasót a virológia és az immunológia alapismereteibe, majd bemutatja azt a négy vírust, amelyet sikerült megfékezni, közülük a himlőt, amelyet teljesen ki is irtottak, a sárgalázat, amelyet a hordozó szúnyogfajta kipusztításával elimináltak, a kanyarót, amelynek védőoltása lett, vagy a gyermekbénulást, amelyet ugyancsak a vakcináció győzött le.

Hírvilág

Meg kell újítani a helyi protokollokat

A jól kidolgozott helyi eljárásrendek a beteget és az orvost is védik

Hírvilág

Kevesebb műhibaper sebészeti csekklistával

Legjobb gyakorlatok a betegbiztonságért

Egészségpolitika

Betegbiztonsági koordinátorok állhatnak munkába

Új eljárásrendi protokoll készül a betegbiztonság érdekében.