2011. AUGUSZTUS 15.
Németországban már lecsengőben van az Enterohemorrhágiás Escherichia coli (EHEC) okozta megbetegedések száma, de több európai országban, sőt a tengerentúlon is megjelent. A kórokozóra az E. coli a baktériumok patogén tulajdonságainak szokatlan kombinációja jellemző: részben, enteroaggregatív (EAggEC), mely az antibiotikumok széles skálájával szembeni rezisztenciával társul, illetve 2-es típusú Shiga toxint termel (STEC).
Egyértelműen kimondható, hogy élelmiszer eredetű járványról van szó, a jelenlegi ajánlások feloldják a nyers paradicsom, uborkára vonatkozó fogyasztási óvatosságot, viszont nem ajánlják a nyers csírák és minden Alsó-Szászországból származó élelmiszer fogyasztását.
Az ANTSZ részletes utasítást adott ki, hogy mikor kell erre a fertőzésre gondolnunk. A betegség inkubációs ideje 3-10 nap, ismertek tünetmentes hordozók is. A leggyakoribb tünet a véres hasmenés, de a hasmenés előfordult vérzés nélkül is. A jelenlegi járvány - ellentétben a korábbi EHEC fertőzéssekkel szemben - elsősorban felnőtteket érint, némi női predominantiával. Gyermekeknél gyakran hányás alakult ki, hasmenés nélkül. A fehérvérsejtszám csak kismértékben emelkedett, volt olyan beteg, ahol normális maradt, a CRP érték jellemzően 15-35mg/l között volt. A betegek 20-30%-ban tipikusan hirtelen fejlődött ki a hemolitikus uraemia szindróma a jellemző laborparaméterekkel (LDH, se bilirubin szint emelkedése, trombocitaszám és hemoglobin érték csökkenése). A betegeket intenzív osztályon kell kezelni, a kezelésnek elsősorban a folyadék és az ásványianyag-pótlásra kell irányulnia. Antibiotikum-kezelés nem javasolt, mert az elölt baktériumokból még több toxin kerülhet a keringésbe, a németországi adatok alapján penicillinszármazékokra és a III. generációs antibiotikumokra rezisztens, a carbepenemekre, a rifaximinre és ciprofloxacinra nem. Antibiotikus kezelésre csak ritkán, az elhúzódó, súlyos esetekben lehet szükség. A diagnózis megerősítésére az OEK (Országos Epidemilógiai Központ) referencia laborjában van lehetőség. A O104 szerotípus percek alatt kimutatható, a specifikus antigének kimutatása PCR-ral történik.
Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kis János Tibor
További információ érhető el az alábbi zöld számon: 06 (80) 204-217 Hívható: Hétfőtől-péntekig 9.00-15.00
illetve honlapokon: www.oek.hu, www.antsz.hu
Forrás: Epidemic Profile of Shiga-Toxin–Producing Escherichia coli O104:H4 Outbreak in Germany — Preliminary Report
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
Direkt kapcsolat van az antibiotikum-expozíció és az akut pszichózis között, állapította meg a Brain, Behavior, & Immunity – Health című szaklap tanulmánya. Az egyesült államokbeli kutatók cikke az első olyan tanulmány, ami az egyes antibiotikumok pszichiátriai mellékhatásainak (insomnia, hallucináció, delúzió, delírium, katatónia, paranoia, érzelmi elszíntelenedés, pszichózis) gyakoriságát értékeli.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.
Egészségpolitika
Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény - állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás