2011. AUGUSZTUS 15.
Az első inzulinpumpák megjelenésével felmerült, hogy létrehozható-e egy olyan gép, mely a mért glükózszintek alapján, önműködően adná a megfelelő mennyiségű inzulint. Tehát a mesterséges hasnyálmirigy valójában csak a béta-sejtek funkcióját venné át nem az egész exokrin és endokrin hasnyálmirigyét.
A mesterséges hasnyálmirigy megalkotásához csaknem már minden a kutatók és az orvosok rendelkezésére áll: széles körben elérhetőek a szövetközötti folyadék glükóztartamának folyamatos monitorozására (CGM), és az inzulin precíz adagolására (inzulinpumpák) alkalmas készülékek.
Már „csak” egy algoritmus hiányzik, mely zárná a kört, azaz a CGM adatokból utasítaná az inzulinpumpát a megfelelő inzulinadagolásra. Számos problémát át kell azonban hidalni:
1, A CGM-ral mért glükózszint, kb. 5-6 perccel később tükrözi a vércukorszint változásait, mely étkezés alatt, után már jelentőssé válhat.
2, Egy gép nem képes megmondani előre a táplálék vércukoremelő hatását. Holott az inkretin-hatásmechanizmuson alapuló gyógyszerek elterjedésével már széleskörűen ismertté vált, hogy az inzulin szekréciója már a táplálék felszívódása előtt elkezdődik.
3, Nem valószínű, hogy egyetlen algoritmus ki tudja elégíteni pl.: egy szétszórt kamasz, egy kismama, egy sportoló vagy egy nyugdíjas igényét.
Az időfaktor megoldására az eddigi gyorshatású analóg inzulinoknál is gyorsabb hatású inzulinok kifejlesztésével próbálkoznak, illetve a számításokban a glükózszintek változásának trendjét veszik alapul nem az aktuális értéket. A táplálkozások gyors vércukoremelő hatásának kivédésére félautomata kezelést is javasolnak, mely azt jelenti, hogy a beteg manuálisan adja az étkezési bólusinzulint.
A jelenleg Magyarországon is elérhető inzulinpumpák közül a szenzorral augmentált Medtronic Veo készülék áll legközelebb a mesterséges hasnyálmirigyhez. Ez a rendszer hypoglikaemia alatt már képes leállítani az inzulinpumpát és ezzel megakadályozza annak súlyosbodását.
Nem szabad elfelejtetünk azonban, hogy fejlesztések nem jelentik a diabetes gyógyítását, „csupán” annak kezelését jelenti, persze az optimális glükózkontrol elérésével a szövődmények jelentősen csökkenthetők, ráadásul, ha a diabetes menedzselése kényelmesebbé, fájdalmatlanabbá válna. Az ezt lehetővé tévő munkacsoport/gyár nemcsak szakmai elismerést kapna, hanem valószínűleg jelentős gazdasági előnyhöz is juttatná…
eLitMed.hu, dr. Kis János
kapcsolódó cikk Diabetes Forecast, September 2010 › The Artificial Pancreas
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
Direkt kapcsolat van az antibiotikum-expozíció és az akut pszichózis között, állapította meg a Brain, Behavior, & Immunity – Health című szaklap tanulmánya. Az egyesült államokbeli kutatók cikke az első olyan tanulmány, ami az egyes antibiotikumok pszichiátriai mellékhatásainak (insomnia, hallucináció, delúzió, delírium, katatónia, paranoia, érzelmi elszíntelenedés, pszichózis) gyakoriságát értékeli.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás