2011. AUGUSZTUS 15.
2011. március 11-én 9-es erősségű földrengés, az ezt követő cunami számos várost lerombolt Japán északkeleti részén, és tönkretette a fukushimai atomerőmű vészgenerátorait. A katasztrófa óta munkások százai próbálják eltávolítani a radioaktív folyadékot és újraindítani az erőmű hűtőberendezését. Március 15-én a Japán Kormány 100 mSv-ről 250 mSv-re emelte a nukleáris erőműben dolgozó munkásokat érhető évi sugármennyiséget. Az intézkedés hátterében az állt, hogy a katasztrófaelhárítók legálisan dolgozhassanak.
A sugárzás elsősorban a gyorsan osztódó sejtekből álló szöveteket támadja meg, úgy mint a hemopoietikus sejteket vagy a bélhámsejteket. Klinikailag jelentős hemopoietikus szindróma alakulhat ki, ha az egész testet 2 Gy, vagy nagyobb sugárzás éri. Ha a hemopoietikus sejteket nem pusztulnak el teljesen, akkor a felépülés a hemopoietikus növekedési hormonok függvénye. Ha a sugárzás 5 Gy feletti az őssejtkezelés alapvetősen fontos. Az allogén őssejttranszplantációnak számos hátráltatója van: rövid a donorkeresésre fordítható idő, a graft-versus host disease (GVHD), az immunszuppresszió szükségessége.
Japán orvosok indítványozták, hogy a fukushimai munkásoktól nyerjenek perifériás őssejteket. Az autogén eljárásnak számos előnye lehet: elkerülhető a GVHD, nincs szükség immunszupresszióra, gyorsabb a felépülés, a rövid és hosszú távú biztonságosság is jobb, illetve felhasználható a késői leukémia gyógyítására is. Az autológ őssejtátültetés azonban nem segít a gyomor-bélrendszer, bőr vagy tüdősérülések esetén. Az őssejt mobilizációt elősegítő készítmények, illetve az aferezis is vezethet mellékhatásokhoz.
Nem elhanyagolható a beavatkozás költsége sem. Március 29-én a Japán Hemopoietikus Sejt Transzplantációs Társaság felállított 107 transzplantációs csapatot abból a célból, hogy munkásoktól őssejteket gyűjtsenek. Az Európai Vér és Csontvelő Transzplantációs csoport kijelentette, hogy 50 kórház nyújt segítséget szükség esetén. A katasztrófa elhárító munkásoktól való autológ perifériás őssejtgyűjtés egyre sürgősebbé vált. A Toranomon Kórház Tokióban készen áll, hogy kérés esetén autológ perifériás őssejteket gyűjtsön a munkásoktól.
Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kis János Tibor
Forrás: Safety of workers at the Fukushima
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Direkt kapcsolat van az antibiotikum-expozíció és az akut pszichózis között, állapította meg a Brain, Behavior, & Immunity – Health című szaklap tanulmánya. Az egyesült államokbeli kutatók cikke az első olyan tanulmány, ami az egyes antibiotikumok pszichiátriai mellékhatásainak (insomnia, hallucináció, delúzió, delírium, katatónia, paranoia, érzelmi elszíntelenedés, pszichózis) gyakoriságát értékeli.
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
Rheumatoid arthritisben (RA) a krónikus progresszív ízületi gyulladás krónikus fájdalomhoz, az ízületek destrukciójához, funkciókárosodáshoz, a komorbiditások révén élethosszcsökkenéshez vezet. A krónikus gyulladás minél korábbi megfékezése javítja a betegség hosszú távú lefolyását, az ízületi károsodások kialakulását.
Mióta kineveztek tagozatvezetőnek, felhívtam valamennyi hazai fertőző osztályt, hogy megismerjem a valós helyzetet. Kétségbeejtő a fertőző osztályokon dolgozó orvosok létszáma, korösszetétele, és számos helyen aggasztó, hogy milyen nagy távolságra kell küldeni a mikrobiológiai mintákat. Valamennyi kórházban szükség van a klinikai mikrobiológiai és az infektológiai szolgálatra. A fejlett világban a világon mindenütt így van, ez nem tisztán pénz kérdése, hanem szemléleté is – mondta dr. Prinz Gyula a szakmai kollégium infektológia tagozatvezetője.
A SARS-CoV-2 vírus agresszív terjedésével a halálos áldozatok száma világszerte növekszik. Nemzetközi adatok alapján a legtöbb halálos fertőzés az idősebb korosztályban történik, akiknél gyakran valamilyen más egészségügyi probléma is fennáll.
Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) egy olyan integrációs platform, melynek központi szolgáltatásai gyorsabbá és átláthatóbbá teszik az egészségügyi folyamatokat. A rendszer hatékony és azonnali adatcserét tesz lehetővé, melynek fontosabb céljai a betegadatok és dokumentációk cseréjének megvalósítása, illetve a különböző egészségügyi ellátók közti erőforrások (CT, MR, labor és egyéb diagnosztikák) használata.
Jogosan állapítja meg a cikk szerzője, hogy ebben a tekintetben senki nem tud akár rövid vagy hosszú távú prognózist mondani. Nem tudhatjuk, hogy a régi struktúrák és beidegződések hogyan változnak meg a napjainkban lejátszódó események hatására. Bizonyos kérdések azonban olyan válaszadási kényszereket tesznek nyilvánvalóvá, amelyekből mégis képet alkothatunk a jövőt illetően. Ezek a kérdések: az idő gyorsulása, az új klinikai irányelvek, az egészségügyi dolgozók munkakörülményei, az orvos-beteg kapcsolat változása, készenlét a veszélyekkel szemben és a társadalmi egyenlőtlenségek.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
4.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás