Klinikum

Fukushima-i munkások biztonsága

2011. AUGUSZTUS 15.

2011. március 11-én 9-es erősségű földrengés, az ezt követő cunami számos várost lerombolt Japán északkeleti részén, és tönkretette a fukushimai atomerőmű vészgenerátorait. A katasztrófa óta munkások százai próbálják eltávolítani a radioaktív folyadékot és újraindítani az erőmű hűtőberendezését. Március 15-én a Japán Kormány 100 mSv-ről 250 mSv-re emelte a nukleáris erőműben dolgozó munkásokat érhető évi sugármennyiséget. Az intézkedés hátterében az állt, hogy a katasztrófaelhárítók legálisan dolgozhassanak.

A sugárzás elsősorban a gyorsan osztódó sejtekből álló szöveteket támadja meg, úgy mint a hemopoietikus sejteket vagy a bélhámsejteket. Klinikailag jelentős hemopoietikus szindróma alakulhat ki, ha az egész testet 2 Gy, vagy nagyobb sugárzás éri. Ha a hemopoietikus sejteket nem pusztulnak el teljesen, akkor a felépülés a hemopoietikus növekedési hormonok függvénye. Ha a sugárzás 5 Gy feletti az őssejtkezelés alapvetősen fontos. Az allogén őssejttranszplantációnak számos hátráltatója van: rövid a donorkeresésre fordítható idő, a graft-versus host disease (GVHD), az immunszuppresszió szükségessége.

Japán orvosok indítványozták, hogy a fukushimai munkásoktól nyerjenek perifériás őssejteket. Az autogén eljárásnak számos előnye lehet: elkerülhető a GVHD, nincs szükség immunszupresszióra, gyorsabb a felépülés, a rövid és hosszú távú biztonságosság is jobb, illetve felhasználható a késői leukémia gyógyítására is. Az autológ őssejtátültetés azonban nem segít a gyomor-bélrendszer, bőr vagy tüdősérülések esetén. Az őssejt mobilizációt elősegítő készítmények, illetve az aferezis is vezethet mellékhatásokhoz.

Nem elhanyagolható a beavatkozás költsége sem. Március 29-én a Japán Hemopoietikus Sejt Transzplantációs Társaság felállított 107 transzplantációs csapatot abból a célból, hogy munkásoktól őssejteket gyűjtsenek. Az Európai Vér és Csontvelő Transzplantációs csoport kijelentette, hogy 50 kórház nyújt segítséget szükség esetén. A katasztrófa elhárító munkásoktól való autológ perifériás őssejtgyűjtés egyre sürgősebbé vált. A Toranomon Kórház Tokióban készen áll, hogy kérés esetén autológ perifériás őssejteket gyűjtsön a munkásoktól.


Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kis János Tibor

Forrás: Safety of workers at the Fukushima

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Dementia-ellátás a COVID-19 járvány idején

A SARS-CoV-2 vírus agresszív terjedésével a halálos áldozatok száma világszerte növekszik. Nemzetközi adatok alapján a legtöbb halálos fertőzés az idősebb korosztályban történik, akiknél gyakran valamilyen más egészségügyi probléma is fennáll.

Klinikum

A biológiai terápia leépítésének tapasztalatai rheumatoid arthritisben - A Figyelő 2015;2

ROJKOVICH Bernadette

Rheumatoid arthritisben (RA) a krónikus progresszív ízületi gyulladás krónikus fájdalomhoz, az ízületek destrukciójához, funkciókárosodáshoz, a komorbiditások révén élethosszcsökkenéshez vezet. A krónikus gyulladás minél korábbi megfékezése javítja a betegség hosszú távú lefolyását, az ízületi károsodások kialakulását.

Gondolat

Egy halálra ítélt szakma végváraiban – Interjú dr. Prinz Gyulával

Mióta kineveztek tagozatvezetőnek, felhívtam valamennyi hazai fertőző osztályt, hogy megismerjem a valós helyzetet. Kétségbeejtő a fertőző osztályokon dolgozó orvosok létszáma, korösszetétele, és számos helyen aggasztó, hogy milyen nagy távolságra kell küldeni a mikrobiológiai mintákat. Valamennyi kórházban szükség van a klinikai mikrobiológiai és az infektológiai szolgálatra. A fejlett világban a világon mindenütt így van, ez nem tisztán pénz kérdése, hanem szemléleté is – mondta dr. Prinz Gyula a szakmai kollégium infektológia tagozatvezetője.

COVID-19

Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Jogosan állapítja meg a cikk szerzője, hogy ebben a tekintetben senki nem tud akár rövid vagy hosszú távú prognózist mondani. Nem tudhatjuk, hogy a régi struktúrák és beidegződések hogyan változnak meg a napjainkban lejátszódó események hatására. Bizonyos kérdések azonban olyan válaszadási kényszereket tesznek nyilvánvalóvá, amelyekből mégis képet alkothatunk a jövőt illetően. Ezek a kérdések: az idő gyorsulása, az új klinikai irányelvek, az egészségügyi dolgozók munkakörülményei, az orvos-beteg kapcsolat változása, készenlét a veszélyekkel szemben és a társadalmi egyenlőtlenségek.

Gondolat

Pszichiátria és medikalizáció A pszichiatrizálás okai

KOVÁCS József

A pszichiatrizálás szakaszai A XX. században, a pszichiátriai betegség határainak a kitolásával természetesen a betegek száma is folyamatosan nőtt. A XIX. században a pszichiátria illetékességi körébe főképpen a pszichotikus betegek tartoztak, a XX. század elején ez kiegészült a neurotikus betegekkel, a XX. század második felében pedig számos olyan tünetet is pszichiátriai betegségnek kezdtek tekinteni, amelyeket korábban nem tekintettek volna annak