Növényvédő szerek kockázatos hatásai az emberi egészségre – rák és más kapcsolódó betegségek
2022. ÁPRILIS 13.
2022. ÁPRILIS 13.
Szöveg nagyítása:
Miközben a konvencionális mezőgazdaságban elterjedt növényvédő szerek ökológiai és emberi egészségügyi hatása is súlyos, mind a környezetünk, mind az élelmiszereink szennyezettek ezekkel a szerekkel. Az Environmental toxicology and pharmacology szaklapban megjelent tanulmány, a Hazardous effects of chemical pesticides on human health–Cancer and other associated disorders szerzői összefoglalták, hogy melyek azok a főbb egészségügyi problémák, amelyek kapcsolatban állnak különféle növényvédő szerekkel, és bemutatták az ezeket okozó eddig megismert mechanizmusokat. A növényvédő szereknek való kitettség terén három fő típus különböztethető meg: a rövid távú, nagyon magas szintű kitettség (szándékos és foglalkozásból adódó), a hosszú távú magas szintű (foglalkozásból adódó) és a hosszú távú nagyon alacsony szintű kitettség (nem foglalkozásból adódó). A szándékos kitettségbe tartozik az öngyilkosság, amelynek egyik igen elterjedt eszközét a viszonylag könnyen elérhető peszticidek jelentik. Foglalkozásból adódó kitettség áll fenn többek között a növényvédőszer-gyártásban dolgozók, a mezőgazdasági munkások és a zöldség-gyümölcs árusok esetében. A nem foglalkozásból adódóan kitettek csoportjába tartozik az emberek legnagyobb része, akik leginkább fogyasztóként érintkeznek a növényvédő szerekkel, fogyasztják azokat a különféle élelmiszereken keresztül. A növényvédő szerek egészségügyi hatásainak megértését nehezíti, hogy sokféle befolyásoló tényező alakíthatja azokat, és a gyakran rágcsálókon végzett tipikus laborkísérletekkel ellentétben a valóságban többféle szerrel egyszerre találkozik az emberi szervezet. Az egerek és patkányok ráadásul kevesebb javító enzimmel rendelkeznek, mint az emberek, ez közvetlenül is befolyásolhatja az eredményeket. Számos tanulmány mutatott ki összefüggést különféle betegségek és pesztidiceknek való kitettség között. Mind a gyermekeket, mind a felnőtteket érintő rákos megbetegedések szoros kapcsolatban állnak a növényvédő szerekkel. Kutatásokból kiderült, hogy az anyák ilyen szereknek való kitettsége kapcsolatban áll a gyermekek leukémiás megbetegedésével. Az endokrin rendszer zavarait okozó kémiai anyagok (environmental endocrine disrupting chemicals – EDCs) összefüggésben állnak a hormonfüggő rákos megbetegedésekkel, mint a mellrák, a hererák és a prosztatarák. A szerves foszfátok metabolikusan aktiválódnak, irreverzibilisen gátolják a kolinészterázokat és neurotoxinként viselkednek. Egy kutatás eredményei szerint a gyomorrák, végbélrák, májrák, hólyagrák és agydaganat gyakoribb volt azokban a régiókban, ahol magasabb volt a peszticidhasználat mértéke, mint ott, ahol alacsonyabb. A daganatos megbetegedések mellett több más betegség is kapcsolatban áll a növényvédő szerekkel, amelyek szintén halálosak lehetnek, vagy ronthatják az életminőséget. Ezek közé tartozik a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór, valamint légzőszervi és reprodukciós rendellenességek is. Egy metaanalízis során kimutatták, hogy a peszticidkitettség olyan gének módosulását okozhatja, amelyeknek szerepe van a Parkinson-kór patogenezisében, egyes környezeti szennyezőanyagok pedig pozitív kapcsolatban állnak az Alzheimer-kór patogenezisével. Reprodukciós problémákkal kapcsolatban szintén többféle eredmény utal a peszticidek káros hatásaira. Ezen eredmények egy része laborkörülmények között végzett állatkísérletekből származik, egy kutatás pedig arra az eredményre jutott, hogy azokon a területeken, ahol nagyobb mennyiségű peszticidet használtak, ott a vetélésnek, az alacsony születési súlynak, a hypospadiasisnak, a rejtettheréjűségnek és a mikropénisznek mind jelentősen magasabb prevalenciarátái és kockázata volt. Légzőszerveket érintő megbetegedések szintén kötődnek a növényvédő szerekhez. Akár prenatális érintkezés is okozhat gyermekkori problémákat: spanyolországi kutatásokban például azt találták, hogy a DDT egy metabolitjának magasabb mértékű jelenléte növelte 4 éves korban a nehézlégzés kockázatát. Egy másik kutatásban pedig arra az eredményre jutottak, hogy a növényvédőszer-palackozóban dolgozó munkások esetében magasabb többféle légzőszervi megbetegedés (például krónikus köhögés, hármas és négyes fokú légszomj, torokirritáció) kockázata, mint olyanoknál, akik más palackozóban dolgoznak. A növényvédő szerek egészségügyi kockázataihoz vezető molekuláris mechanizmusokkal kapcsolatban még sok kérdés megválaszolatlan, de egyre többet tudunk. A különféle szerek más és más módon hathatnak, többek között a sejt idegen anyagokra adott válaszait stimulálva, akár reaktív oxigén gyököket (ROS) indukálva. A molekuláris mechanizmusok közé tartozik az endokrin működés megzavarása (például hormonreceptorok aktiválása által), a genetikai károkozás (többek között génmutációk, kromoszómaaberrációk), az oxidatív stressz, illetve epigenetikai hatások (DNS metilációs mintázatok, hisztonmódosítás) előidézése. Szemlézte: Pribéli Levente Eredeti közlemény: Sabarwal, A., Kumar, K., & Singh, R. P. (2018). Hazardous effects of chemical pesticides on human health–Cancer and other associated disorders. Environmental toxicology and pharmacology, 63, 103-114.
Ember és környezet
A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.
Ember és környezet
A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.
Ember és környezet
Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...
Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.
Ember és környezet
A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...
Ember és környezet
Égnek az erdők, a városok. Kontinenseket elmosó áradások, éhínség, forróság, pusztító földrengések, járványok. A migráció megoldhatatlanná vált a nemzetek számára. Természeti, humanitárius és geopolitikai összeomlás tanúi vagyunk. Kiszámíthatatlanná vált nemzeti és világgazdasági folyamatokban, hatalmas bizonytalanságban kell a gazdasági szereplőknek termelni, működni.
Ember és környezet
A rangos BMJ szakfolyóiratban megjelent tanulmány az intenzív ellátás környezeti hatásainak mérséklését járja körül. Milyen utak vezethetnek a fenntarthatóbb működéshez, miközben az ellátás minősége nem romlik, hanem javul?
Ember és környezet
Az október 3-án megrendezendő konferencián megbeszéljük, mit kell tennünk, hogy gyökeres fordulatot vegyen a nemzetek, emberek, a profittermelők gondolkodásmódja, értékrendje.
Ember és környezet
A zsírok és olajok fogyasztását számos ellentmondás övezi. Viták vannak arról, hogy mely zsírok egészséges(ebb)ek, és kulcskérdés, mely zsírok előállítása mennyire fenntartható.
Ember és környezet
A felelősen gondolkodó és cselekvő üzletemberek, a civil szektor, a kormány és a tudomány képviselőinek 15. találkozója a fenntarthatóságért!
Cardiorenalis-metabolikus szemlélet az orvoslásban – gondolatok, tudnivalók az új ajánlások nyomán az SGLT-2-gátlókkal és GLP-1-receptor-agonistákkal kapcsolatban
A mikroműanyagok lehetséges hatásai az emberi egészségre
1.
2.
3.
4.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”5.
1.
2.
3.
Helyünk a világban
A felzárkózás kudarca – 5+1 súlyos megállapítás Orosz Éva tanulmányából4.
5.
Idegtudományok
Neurofeedback: az ADHD-val küzdő gyerekek fejlesztéséhez is használható módszert oktatnak Vácon
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás