Ökológia

Növényvédő szerek kockázatos hatásai az emberi egészségre – rák és más kapcsolódó betegségek

2022. ÁPRILIS 13.

Miközben a konvencionális mezőgazdaságban elterjedt növényvédő szerek ökológiai és emberi egészségügyi hatása is súlyos, mind a környezetünk, mind az élelmiszereink szennyezettek ezekkel a szerekkel. Az Environmental toxicology and pharmacology szaklapban megjelent tanulmány, a Hazardous effects of chemical pesticides on human health–Cancer and other associated disorders szerzői összefoglalták, hogy melyek azok a főbb egészségügyi problémák, amelyek kapcsolatban állnak különféle növényvédő szerekkel, és bemutatták az ezeket okozó eddig megismert mechanizmusokat.

A növényvédő szereknek való kitettség terén három fő típus különböztethető meg: a rövid távú, nagyon magas szintű kitettség (szándékos és foglalkozásból adódó), a hosszú távú magas szintű (foglalkozásból adódó) és a hosszú távú nagyon alacsony szintű kitettség (nem foglalkozásból adódó). A szándékos kitettségbe tartozik az öngyilkosság, amelynek egyik igen elterjedt eszközét a viszonylag könnyen elérhető peszticidek jelentik. Foglalkozásból adódó kitettség áll fenn többek között a növényvédőszer-gyártásban dolgozók, a mezőgazdasági munkások és a zöldség-gyümölcs árusok esetében. A nem foglalkozásból adódóan kitettek csoportjába tartozik az emberek legnagyobb része, akik leginkább fogyasztóként érintkeznek a növényvédő szerekkel, fogyasztják azokat a különféle élelmiszereken keresztül. A növényvédő szerek egészségügyi hatásainak megértését nehezíti, hogy sokféle befolyásoló tényező alakíthatja azokat, és a gyakran rágcsálókon végzett tipikus laborkísérletekkel ellentétben a valóságban többféle szerrel egyszerre találkozik az emberi szervezet. Az egerek és patkányok ráadásul kevesebb javító enzimmel rendelkeznek, mint az emberek, ez közvetlenül is befolyásolhatja az eredményeket.

Számos tanulmány mutatott ki összefüggést különféle betegségek és pesztidiceknek való kitettség között. Mind a gyermekeket, mind a felnőtteket érintő rákos megbetegedések szoros kapcsolatban állnak a növényvédő szerekkel. Kutatásokból kiderült, hogy az anyák ilyen szereknek való kitettsége kapcsolatban áll a gyermekek leukémiás megbetegedésével. Az endokrin rendszer zavarait okozó kémiai anyagok (environmental endocrine disrupting chemicals – EDCs) összefüggésben állnak a hormonfüggő rákos megbetegedésekkel, mint a mellrák, a hererák és a prosztatarák. A szerves foszfátok metabolikusan aktiválódnak, irreverzibilisen gátolják a kolinészterázokat és neurotoxinként viselkednek. Egy kutatás eredményei szerint a gyomorrák, végbélrák, májrák, hólyagrák és agydaganat gyakoribb volt azokban a régiókban, ahol magasabb volt a peszticidhasználat mértéke, mint ott, ahol alacsonyabb.

A daganatos megbetegedések mellett több más betegség is kapcsolatban áll a növényvédő szerekkel, amelyek szintén halálosak lehetnek, vagy ronthatják az életminőséget. Ezek közé tartozik a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór, valamint légzőszervi és reprodukciós rendellenességek is. Egy metaanalízis során kimutatták, hogy a peszticidkitettség olyan gének módosulását okozhatja, amelyeknek szerepe van a Parkinson-kór patogenezisében, egyes környezeti szennyezőanyagok pedig pozitív kapcsolatban állnak az Alzheimer-kór patogenezisével.

Reprodukciós problémákkal kapcsolatban szintén többféle eredmény utal a peszticidek káros hatásaira. Ezen eredmények egy része laborkörülmények között végzett állatkísérletekből származik, egy kutatás pedig arra az eredményre jutott, hogy azokon a területeken, ahol nagyobb mennyiségű peszticidet használtak, ott a vetélésnek, az alacsony születési súlynak, a hypospadiasisnak, a rejtettheréjűségnek és a mikropénisznek mind jelentősen magasabb prevalenciarátái és kockázata volt.

Légzőszerveket érintő megbetegedések szintén kötődnek a növényvédő szerekhez. Akár prenatális érintkezés is okozhat gyermekkori problémákat: spanyolországi kutatásokban például azt találták, hogy a DDT egy metabolitjának magasabb mértékű jelenléte növelte 4 éves korban a nehézlégzés kockázatát. Egy másik kutatásban pedig arra az eredményre jutottak, hogy a növényvédőszer-palackozóban dolgozó munkások esetében magasabb többféle légzőszervi megbetegedés (például krónikus köhögés, hármas és négyes fokú légszomj, torokirritáció) kockázata, mint olyanoknál, akik más palackozóban dolgoznak.

A növényvédő szerek egészségügyi kockázataihoz vezető molekuláris mechanizmusokkal kapcsolatban még sok kérdés megválaszolatlan, de egyre többet tudunk. A különféle szerek más és más módon hathatnak, többek között a sejt idegen anyagokra adott válaszait stimulálva, akár reaktív oxigén gyököket (ROS) indukálva. A molekuláris mechanizmusok közé tartozik az endokrin működés megzavarása (például hormonreceptorok aktiválása által), a genetikai károkozás (többek között génmutációk, kromoszómaaberrációk), az oxidatív stressz, illetve epigenetikai hatások (DNS metilációs mintázatok, hisztonmódosítás) előidézése.



Szemlézte:
Pribéli Levente

Eredeti közlemény:
Sabarwal, A., Kumar, K., & Singh, R. P. (2018). Hazardous effects of chemical pesticides on human health–Cancer and other associated disorders. Environmental toxicology and pharmacology, 63, 103-114.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Ökológia

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ökológia

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ökológia

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ökológia

Antidepresszánsok hatékonysága - szubjektív szempont

BUDA Béla

Az antidepresszánsokból valamiféle elixír lett, valamiféle „szóma”, a „Prozac-korszak” embere a szerek révén a „jobbnál is jobban” (better than well) érezheti magát. A depresszió meghatározása kitágult, egyfajta „kisgömböc” lett, amely minden kórképet lassanként magába foglalt.

Ökológia

Big Pharma és Big Ag

BRYS Zoltán

A gyógyszergyárak gyakorlatát számos magas színvonalú kritika érte az elmúlt évtizedben, ezzel szemben a Big Ag viszonylag kevesebb figyelmet kapott orvostudományi folyóiratokban. Számos betegséggel összefüggésbe állítható a táplálkozás. Jelentőségénél fogva hasonlóan kiemelt szakmai figyelmet érdemelne.

Kapcsolódó anyagok

Ökológia

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ökológia

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ökológia

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ökológia

Az ember teljesen új dimenziója az evolúciónak – videointerjú Gyulai Ivánnal

Gyulai Iván ökológust az SZVT-n tartott előadását követően az emberiség endoszomatikus és exoszomatikus energiaigényéről kérdeztük. Az ismert kutató meglátása szerint a modern emberiség által épített technoszféra nem adaptatív, túl merev és kevéssé diverz, ez jelentős veszélyt jelent a túlélésére.

Ökológia

Szuperterjesztők és az ökológiai immunológia

Ez az összefoglaló a betegség-ökológia és az ökológiai immunológia erősödő fogalmi és tapasztalati összefüggéseit tárgyalja. Leírja ezen két terület lehetséges összefonódási vonatkozásait kitérve a szuperterjesztők és kulcsgazdák fertőző betegségekben betöltött szerepére, a környezeti tényezők hatására, a beteg közérzetre,mint immunológiai tényezőre és a társuló fertőzések következményeire és immunfolyamataira.