Klinikum

Az Atkins-diéták cardiovascularis veszélyei

2012. JÚLIUS 02.

A bmj.com oldalon a héten megjelent cikk szerint azok a nők, akik rendszeresen alacsony szénhidrát- és nagy fehérjetartalmú diétát követnek, nagyobb cardiovascularis kockázatnak vannak kitéve, mint azok, akik nem így étkeznek.
A kis esetszám ellenére (évente 10 000 nő közül 4-5 további cardiovascularis eset) a szerzők mégis azt mondják, hogy ez 28%-os emelkedés, illetve, hogy ezek az eredmények többnyire a fiatal nők populációjában adnak okot aggodalomra, mert ők követik leginkább a különböző fogyókúrás irányzatokat, ezért évekig halmozott kockázatúaknak számítanak.
Az alacsony szénhidrát-, magas fehérjetartalmú diétákat leggyakrabban a testsúly megtartására alkalmazzák. Jóllehet, hogy tápanyagtartalom szempontjából még elfogadhatók is ezek a diéták, amennyiben a fehérjetartalmuk növényi eredetű (pl. magvak), illetve ha főleg az egyszerű és finomított (pl. egészségtelen édesítők, italok és rágcsálnivalók) szénhidrátok bevitelét csökkentik. A lakosság ezt sokszor nem ismeri fel, és nem eszerint követi a diétákat.
E diéták hosszú távú cardiovascularis hatásairól készült tanulmányok különböző eredményeket hoztak. Ezért egy nemzetközi szerzőket tömörítő csoport vizsgált meg 44 000 svéd, 30–49 éves nőt (átlagosan 15 éves követéssel).
Ezek a nők kiterjedt, diétára és életvezetésre vonatkozó kérdőívet töltöttek ki, melyben a diétát az alacsony szénhidrát-magas fehérje (LCHP) pontozással mérték, ahol a kettes értéktől, vagyis a nagyon magas szénhidrát- és alacsony fehérjefogyasztástól egészen a 20-ig terjedt a skála, ami a nagyon alacsony szénhidrát- és magas fehérjefogyasztást jelzi.
Az eredményekre valószínűleg ható faktorokat is számításba vették, olyanokat, mint a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a magas vérnyomás diagnózisa, a fizikai aktivitás szintje vagy a telített/telítetlen zsírok fogyasztása.
Az értékelés utáni eredmények azt mutatták, hogy 43 396 nő közül a 15 év alatt 1270 esetben fordult elő valamilyen cardiovascularis esemény (55% ischaemiás szívbetegség, 23% ischaemiás stroke, 6% haemorrhagiás stroke, 10% subarachnoidalis vérzés és 6% perifériás artériás betegség).
A cardiovascularis események előfordulása egyenes arányban állt a növekvő LCHP-pontokkal.
A nem korrigált számadatok alapján, a 6 vagy annál kevesebb LCHP pontokhoz képest, a 7 és 9 pontúaknál a cardiovascularis betegségek 13%-kal többször fordultak elő, míg a 10 és 12 pontúaknál 23%-kal, illetve a 13 és 15 pontúaknál 54%-kal és a 16 pont feletti nők esetén 60%-kal volt magasabb ez az arány.
Miután az egyéb kockázati tényezők szerint korrigálták az eredményeket, még mindig szignifikánsan, 5%-kal nagyobb valószínűséggel fordult elő szív- és érrendszeri esemény vagy halál az LCHP minden két ponttal történő növekedésekor. Az 5%-nyi különbség a szénhidrátbevitel 20 g-mal (egy kisebb zsemlével egyenértékű) csökkentéséből és a fehérje 5 g-mal (egy főtt tojással egyenértékű) növeléséből ered.
Összességében a korrigált értékek 10 000-re nőre vetítve további 4-5 cardiovascularis esetet jelentenek évente, azokhoz képest, akik nem követnek alacsony szénhidrát-, magas fehérjetartalmú diétát.
A magasabb iskolázottsági szint és a fizikai aktivitás csökkentették a cardiovascularis kockázatot, míg a dohányzás növelte.
A szerzők egyetértenek abban, hogy a „szénhidrátok minősége és a fehérjék forrásának megfontolása nélkül rendszeresen követett” LCHP-diéták nagy szív- és érrendszeri kockázatot rejtenek. Ebben a tanulmányban azonban nem tértek ki arra kérdésre, hogy vajon az LCHP-diéták lehetséges rövid távú haszna alapján a testsúly megtartásban vagy az inzulinrezisztenciában lehetne-e alkalmazni őket. Ennek tisztázása a szerzők szerint további vizsgálatokat igényel.
A kísérő cikk felveti, hogy a súlycsökkentés rövid távú hasznát meghaladja hosszú távon a cardiovascularis kockázat. A Német Táplálkozástudományi Intézetből Anna Floegel és a németországi Max Delbrück Molekuláris Orvosi Központból Tobias Pischon azt állítják, hogy ezen a területen végzett különböző vizsgálatok következtetései között lévő ellentmondást „meg kell oldani, mielőtt az alacsony szénhidrát-, magas fehérjetartalmú diétákat biztonsággal ajánlhatják a betegeknek”.
Egyúttal abban is egyetértenek, hogy az ezekből a diétákból fakadó bármilyen rövid távú előny „nem tekinthető jelentősnek, annak tükrében, hogy növekvő számú bizonyíték szól arról, hogy hosszú távon növeli a cardiovascularis morbiditást és mortalitást”.

Szemlézte: Pásztor Viktória

2012. július 2.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

Pszichózis mint az antibiotikumok mellékhatása

Direkt kapcsolat van az antibiotikum-expozíció és az akut pszichózis között, állapította meg a Brain, Behavior, & Immunity – Health című szaklap tanulmánya. Az egyesült államokbeli kutatók cikke az első olyan tanulmány, ami az egyes antibiotikumok pszichiátriai mellékhatásainak (insomnia, hallucináció, delúzió, delírium, katatónia, paranoia, érzelmi elszíntelenedés, pszichózis) gyakoriságát értékeli.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Linagliptin 2-es típusú diabetes mellitusban- a szív és a vese védelmében

Csökkentheti a cardiovascularis kockázatot a linagliptinkezelés?

Hírvilág

Milyen életmódtól csökken a cardiovascularis kockázat?

„Az egészséges életmód csökkenti mind a hypertonia, mind a szívelégtelenség kockázatát” – a JAMA szerkesztője két rendkívül fontos közleményre hivatkozik – de őszintén: Mitől is egészséges?

Hírvilág

Az intelligens amerikai katonák tovább élnek – a leszerelés után is!

A cardiovascularis halálozás társadalmi-gazdasági okainak nagyobb részéért felelős az intelligenciahányados, mint a „hagyományos” rizikófaktorok. Ráadásul a más okból bekövetkezett halálozást is csökkentette az IQ – legalábbis a vietnami veteránok körében…

Hírvilág

Migrén aurával, egy génpolimorfizmus és a stroke kockázata

Mi köze van ezeknek egymáshoz, és ez miért érdekel minket? A cardiovascularis betegségek rengeteg kockázati tényezőjéhez most csatlakozott egy újabb, amelynek jelentőségéről egyelőre több a kérdés, mint a válasz…

Hírvilág

A terhességgel kapcsolatos migrén fokozott stroke-kockázatot jelez

A szülés körüli időszakban jelentkező migrén nagy mértékben növelte az ischaemiás stroke kockázatát, sőt a többi cardiovascularis eseményét is.