Klinikum

A szedációban végzett ortopédiai beavatkozások biztonsága

2013. MÁRCIUS 28.

A vizsgálat során - melynek célja annak tisztázása volt, hogy az egy orvos/egy nővér modell elégséges és biztonságos-e a szedációban végzett ortopédiai beavatkozásokhoz - 435 beteg adatait elemezték, akik egy 18 hónapos periódus során három különböző területi kórház sürgősségi osztályán estek át repozíciós műtéten alkartörés, illetve elmozdult csipőtáji-, váll-, vagy könyöktörés miatt.

A beavatkozásokat a jelenlévő orvos végezte, míg a szedációhoz szükséges gyógyszereket az ennek végzésében jártas, szakképesítéssel rendelkező nővérek adták. A szedációhoz propofolt 303, etomidatot 67, ketamint 57, methohexitalt 17, illetve midazolamot 13 esetben használtak (egyes betegeknél két beavatkozásra volt szükség).

Az alábbi, előzetesen szövődményként definiált eseményeket (légút fenntartásához szükséges manőverek, antidótumok vagy antiarrythmiás gyógyszerek adása, illetve mellkas kompresszió) 12 esetben észleltek (2.8%).

Légúti illetve légzési komplikációk közül apnoe egy esetben, míg légzési elégtelenség 8 esetben fordult elő, melyek rövid ballonos maszkos lélegeztetés hatására rendeződtek.
Két betegnél alakult ki kezelést igénylő vérnyomásesés, az egyik esetben intravénás folyadék adására a másik esetben intravénás flumazenil hatására rendeződtek a vérnyomás értékek.

Endotrachealis intubációra egyetlen esetben sem volt szükség, és egyik fent részletezett komplikáció sem tett szükségessé hosszabb megfigyelési időt vagy kórházi tartózkodást.

Megjegyzés: A CMS (Centers for Medicare and Medical Services) és ASA (American Society of Anesthesiolgy) eredeti ajánlása eddig két orvos jelenlétét javasolta ezen esetekben, ahol az egyik orvos végzi a beavatkozást a másik pedig a szedációért felelős.
Az ilyen és hasonló vizsgálatok alapján, a CMS és az ASA támogatja ennek az ajánlásnak a megváltoztatását mely szerint egy orvos/egy nővér jelenléte is megfelelően biztonságos lehet. Remélhetőleg az ASA követi majd ezt a gyakorlatot.

Eredeti közlemény: Vinson DR and Hoehn C. Sedation-assisted orthopedic reduction in emergency medicine: The safety and success of a one physician/one nurse model. West J Emerg Med 2013 Feb; 14:47.

eLitMed.hu
2013.03.28

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.