A rendszeres sport gyógyszer, nemcsak a testet, de a lelket is gyógyítja. A 12 ország bevonásával végzett friss nemzetközi kutatásból kiderült, hogy a mozgás az esetek döntő többségében része a mentális betegségek gyógyításának, de az egészséges emberek lelkének is jót tesz. A MENS projekt kimutatta azt is, hogy nemcsak növeli az önértékelést, az önbizalmat, a kommunikációs készséget, de csökkenti a szorongást és még a betegek kirekesztésével szemben is hatékony eszköz. A MENS Research 12 országban indított vizsgálatot azzal kapcsolatban, hogy a sport és a testmozgás mennyiben segíti a mentális egészséget akár a pszichés zavarokkal küzdő betegek, akár az egészséges lakosság körében. A kutatásban mentálhigiénés szervezetek, sportszervezetek, az általános népesség és mentális betegek, pszichiáterek, pszichológusok és szociális munkások vettek részt. Az átfogó vizsgálatból kiderült, hogy a megkérdezettek döntő hányadánál, 85 százalékánál a mozgás a pszichés terápia része, vannak azonban jelentősek eltérések, a közép-európai országokban lényegesen alacsonyabb volt ez az arány, itt leginkább a lehetőségek hiánya miatt. Az összes megkérdezett mintegy 31 százaléka rendelkezett egyébként mozgáshoz alkalmas létesítménnyel. Alapvetően a sport mellőzésének a leggyakoribb indoka maga a beteg volt, aki egyszerűen nem akar sportolni, illetve kisebb százalékban szakirodalomra hivatkozva azzal indokolták, hogy ez nem segít. Ugyanakkor a szakemberek 1-2 alkalommal javasolják a fizikai edzést héten, a testmozgásnak a mentális egészséghez való hozzájárulásának fontos jelzése az a tény, hogy a szakértők szerint láthatóan néhány órával a gyakorlat befejezése után a pszichés állapot megváltozik. Akár már egy óra múlva is, de két-három óra elteltével az esetek döntő többségében jobb lelki állapotba kerülnek a betegek, ami sokszor a következő terápiás ülésig is kitart. A terápiákhoz csapatprogramként, szabadstílusú edzés és csapatsportként alkalmazzák a mozgást, ami a megkérdezettek 88 százalékának tapasztalata szerint segíti a kezelést, nagyobb, vagy kisebb mértékben. De hatása ezen is túlmutat, hiszen aktivizál, javítja az önbecsülést, az önbizalmat, az önértékelést, fejleszti a kommunikációs készséget, csökkenti a szorongást, a szomorúságot és a társadalmi megbélyegzést. A felmérésben egészséges embereket is megkérdeztek arról, hogyan hat a lelkükre a mozgás és szinte mindenki egyetértett azzal, hogy jó hatással van rájuk, elsősorban a könnyű fizikai aktivitás és csapatsport. Napi szinten ugyan csak 16,8 százaléka gyakorolja, de a felmérésben résztvevők csaknem fele hetente 1-3 alkalommal eljár valamilyen edzésre. A testmozgás típusát tekintve az izomerősítést és a csoportos órákat szeretik leginkább. Akik viszont nem, vagy ritkán szánják rá magukat, döntően az időhiányra, illetve a hangulatukra fogják. A motiválásra a Facebook és a televíziós hirdetések, a közösségi programok és események a legalkalmasabbak. A sportszervezetek 72 százaléka biztosít lehető lakosság számára, hogy bevonja a rendszeres mozgásba, jelentős részük korábban együtt dolgozott a mentális egészséggel foglalkozó szervezetekkel, míg a nem együttműködő szervezetek 60 százaléka szándéka ez a jövőben. Kun J. Viktória eLitMed.hu