Idegtudományok

Mi történik az agyunkban, amikor meghalunk?

2022. MÁRCIUS 08.

Először rögzítették EEG-vel egy haldokló ember agyhullámait. Az agy az átmenet során és 30 másodpercig a halál után is aktív és koordinált maradt. Az átmenet során az álmodásra, a memória-előhívásra és a meditálásra jellemző EEG-hullámok jelentek meg.

A kínai, észt, kanadai és egyesült államokbeli koprodukcióban készült tanulmány szerzői egy 87 éves, traumatikus szubdurális hematóma eltávolítása után epilepsziás rohamokat produkáló észt beteget monitoroztak folyamatosan EEG-vel, és felvételek készültek akkor is, amikor a beteg szívroham következtében elhalálozott (a beteg fizikai állapota miatt és családja kérésének megfelelően újraélesztés nem történt). Mint Raul Vicente és kollégái írják, korábban a neurológusok azt feltételezték, hogy haldoklás közben hipoaktív állapotban van az agy, azonban állatkísérletekkel már bebizonyosodott: szívleállás után megnövekszik az agy aktivitása, különösen a gamma-aktivitás. Mind ez idáig azonban ember haldoklása során, akut körülmények között nem készült teljes standard EEG-felvétel (csak egyszerűsített EEG-felvételek készültek, csak a frontális cortex fölött, palliatív betegek körében).


A jelen vizsgálatban ismertetett felvételek a következőkről tanúskodnak: a haldoklás során csökkent a théta-aktivitás és (a neuronális aktivitás kétoldali szuppressziója után) nőtt az abszolút gamma-aktivitás. A szívleállás után az interiktális periódushoz képest megnövekedett a relatív gamma-aktivitás, míg a delta-, béta- és alfa-aktivitás csökkent, valamint az abszolút gamma-aktivitás is csökkent. Végül azt lehetett megfigyelni, hogy az alfa-sáv erős moduláló hatást fejtett ki a keskeny és széles sávú gamma-aktivitásra egyaránt. Az interregionális koherenciaanalízis szerint a szívleállás után a lassabb frekvenciákon csökkent a globális koherencia, míg a gyorsabb frekvenciákon nem változott, sőt a keskeny gamma-frekvencián enyhén növekedett. Mindez arra utal, írják a szerzők, hogy az alacsony és magas frekvenciájú hullámok között az agyi aktivitás megszűnése során bonyolult összjáték alakul ki.


A szerzők tanulmányukat szabadon hozzáférhető módon, a Frontiers in Aging Neuroscience című lapban jelentették meg. Mint kifejtik, a korábbi rágcsálóvizsgálatokhoz képest érdekes különbség figyelhető meg embernél: míg rágcsálónál a szívleállás után a delta, théta és alfa modulálják az alacsony gamma-aktivitást, az emberi agyban a moduláció valamennyi gamma-sávban megtörténik, és főleg az alfa-hullámok mediálják. Jelenlegi tudásunk szerint az alfa-hullámok kognitív folyamatok során jönnek létre, és gátolják az adott feladat elvégzéséhez nem szükséges kérgi területeket. Mivel egészséges emberekben ez az alfa-gamma kölcsönhatás kognitív folyamatok, memória-előhívás és meditáció során történik, a szerzők elképzelhetőnek tartják, hogy az emberi agyban szívleállás után megfigyelt alfa-gamma kölcsönhatás a halál közeli élményről szóló beszámolókban megjelenő „életút-áttekintés” agyi reprezentánsa.


A szerzők elmondják: eredményeik értelmezése során figyelembe kell venni, hogy EEG-felvételük vérzést elszenvedett traumatikus agysérült beteg epilepsziás rohamai során és között készültek, továbbá a beteg többféle gyógyszeres kezelésben is részesült. Mindazonáltal azt is hozzáteszik, egészséges alanyok halála közben definíció szerint a továbbiakban sem lehet majd EEG-felvételt készíteni.

Szemlézte:
Kazai Anita dr.


Eredeti közlemény
Vicente, Raul, et al. Enhanced Interplay of Neuronal Coherence and Coupling in the Dying Human Brain. Frontiers in Aging Neuroscience (2022):80.

KULCSSZAVAK

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

A krónikus neurológiai Covid-tünetek hátterében álló mechanizmus

Bár a hosszú Covidnak nevezett krónikus tünetegyüttes diszexekutív szindrómával vagy ködös agyműködéssel járhat, az eddigi vizsgálatok nem találtak a tünetek hátterében encephalitist. Amerikai patológusok most megfejtették a mechanizmust, ami legalábbis részben magyarázhatja a neurológiai tüneteket.

Idegtudományok

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Kapcsolódó anyagok

Idegtudományok

Mi eredményesebb, a tánc vagy a fitnessz?

A humán hippokampuszt nemcsak a patológiás öregedés folyamatai érintik, de a normális öregedés során is csökken a mérete, ennek következtében romlik a memória, a tanulási képesség és a térbeli navigáció. MRI vizsgálatok szerint a hippokampusz és a parahippokampális gyrus atrófiás rátája 2-3%/évtized, ami 70 éves kor felett 1%/év-re nő. Mindazonáltal, a közelmúlt kutatásai kimutatták, hogy a hippokampusz azon kevés agyterületek közé tartozik, amelyekben az egész élet során képződhetnek új neuronok.

Idegtudományok

Humán agyi organoidok

A Nature-ben megjelent eredmények azért jelentősek, mert először sikerült létrehozni reprodukálható, a humán cortex-szel konzekvensen megegyező sejttípusokat ugyanolyan struktúrában tartalmazó mini-agyakat. Az eredmény nyomán meg fog újulni a neuropszichiátriai betegségek és az idegrendszerre ható szerek kutatásának módszertana.

COVID-19

Coronavirusok és CNS-betegségek

A respiratorikus vírusok közül jónéhány neuroinvazív képességgel is bír, és a központi idegrendszerben (CNS) szaporodva a direkt sejtkárosító hatás mellett az arra fogékonyakban autoimmun folyamatokat indíthat be. Mivel jelenleg a neurológiai betegségek nagy része ismeretlen etiológiájú, érdemes megfontolni az opportunisztikus respiratorikus kórokozók szerepét ezek kialakulásában, exacerbációjában.

Hírvilág

Neurojog

Hogyan befolyásolhatják a kognitív idegtudomány legújabb eredményei a jogrendszert?

Idegtudományok

Kollaboratív problémamegoldásra alkalmas agy–agy-interface

Közvetlen, non-invazív agy–agy-interface-t fejlesztettek a University of Washington és a Carnegie Mellon University neurológus és számítógépes szakemberei. A BrainNet névre keresztelt módszer kettőnél több személy bevonásával teszi lehetővé a kollaboratív problémamegoldást. „Többé már nem a science fiction területére tartozik a direkt gondolatátvitel: létrejött az agyak szociális hálója”, írja a BrainNet-tanulmányt ismertető MIT Technology Review.