Idegtudományok

Biológiai dal életjelekből

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+

Stefanie Blain Torontoban, Kanada legnagyobb gyermekrehabilitációs központjában öt éven keresztül tanulmányozta a súlyosan rokkant gyermekeket és szüleiket, illetve a köztük zajló kommunikációt. A szülők még azoknak a gyermekeknek az állapotát is képesek voltak felismerni, akik mindenféle beszédre vagy jelbeszédre képtelenek voltak súlyos rokkantságuk miatt. A szülők ugyanis a legapróbb változásokat is képesek voltak pontosan megfigyelni, így egy aprócska szájrezdülés vagy a légzésükben bekövetkező legkisebb változás sem maradt észrevétlenül esetükben. Blain ezeket az aprócska, szinte észrevehetetlen jeleket rögzítette és dolgozta át egy új jelrendszerré. Munkája eredményeként képes volt azt is bizonyítani, hogy a látszólag vegetatív állapotban lévő gyermekek, pl. kedvenc játékuk megpillantásakor nem maradnak közömbösek, ahogy a felszínes szemlélő gondolná, hanem valóban - a saját korlátaik között - élénkebbekké, jobb kedvűekké válnak. Még a teljesen megbénult betegek is reagálnak mindenre, ha másképp nem, a testhőmérséklet és a verejtékezés, illetve a szívritmus vagy a légzésszám megváltozásával. A kutató a rögzített változásokat rendszerezte, majd - mint zeneileg képzett muzsikus is egyben - az egyes változásokhoz különböző hangokat rendelt. Így egy általa biológiai dalnak nevezett dallam játszódik le, minden egyes esetben, amikor valamelyik, látszólag teljesen kommunikációképtelen beteg reagál valamire, pl. arra, ha mondjuk bohócdoktorok lépnek be a kórterembe. A dallamot egy speciálisan erre a célra fejlesztett szoftver generálja, amely a rögzített fiziológiai jeleket alakítja át hangokká, illetve dallamokká. A kutatómunka eredményei annyira sikeresek voltak, hogy egy másik tudós csoport már azon fáradozik, hogy ennek alapjain olyan rendszert legyen képes kidolgozni, amivel a súlyosan sérült gyermekekkel legalább igen-nem válaszok útján lehessen kommunikálni. Forrás: Medipress

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Idegtudományok

Kortikoszteroidkezelés neuritis vestibularisban

A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

Klinikai döntéshozatal MOG antitest-asszociált betegségben

A szenzitív és specifikus sejtalapú esszék kifejlesztésével a humán myelin-oligodendrocyta glikoprotein (MOG) ellenes IgG-antitestek kimutatása lehetővé tette az anti-MOG antitest-asszociált betegség (anti-MOG antibody-associated disease, MOGAD) és az egyéb demyelinisatiós betegségek elkülönítését. A MOGAD, az aquaporin-4-asszociált neuromyelitis optica spektrum betegség (AQP4-NMOSD) és a sclerosis multiplex (SM) megkülönböztetését a betegségek különböző kórélettani háttere, klinikuma, terápiás és prognosztikus következményei egyaránt indokolják.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Citius, altius, fortius? – Sándor Judit bioetikus írása

SÁNDOR Judit

Nem tartom etikusnak, hogy az egész világ egy sportoló biológiai tulajdonságait, egészségügyi adatait firtatja, és a sportolót a napi találgatások alapján bélyegzi meg – írja Sándor Judit bioetikus.

Ember és környezet

Egyelőre nem kell félnünk a szúnyogoktól

HUN-REN MKH eLitMed

Több ezer befogott példány genetikai szűrése alapján a hazánkban megjelent fajok nem fertőzöttek a nyugat-nílusi láz, a chikungunya, a dengue és a zika vírusával sem.