Idegtudományok

Az agyszövet rendellenessége és a memória

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+

Az enyhe memóriahanyatlás mindig kapcsolatba hozható az agyszövet rendellenességeivel – olvasható a Neurology folyóiratban. Elfelejteni valakinek a nevét, a kocsink parkolóhelyét, vagy nem emlékezni, hová raktunk egy kulcscsomót – ezek a jelenségek felnőttkorban gyakran előfordulnak, azonban a legújabb eredmények szerint nem tekinthetők normálisnak. Ismert, hogy az Alzheimer-kórban az agyban degenerációs képletek, úgy nevezett Lewy-testek alakulnak ki. 354 katolikus apácán és papon végzett boncolás megállapította, hogy a Lewy-testek nélkül mentális hanyatlás nem tapasztalható, vagyis a gondolkodás romlása akkor valósul meg, ha az idegsejtek elpusztulnak. A 16 éves vizsgálatot Robert S. Wilson, a Rush Egyetem Alzheimer Központjának neuropszichológusa vezette. Továbbá életmódból fakadó tényezők befolyásolják a mentális állapot érzékenységét, vagyis az aktív társasági élet, az intellektuális tevékenység, illetve a mérsékelt alkoholfogyasztás. Az iskolai végzettség szintén meghatározónak bizonyult. A szóban forgó, 1994-ben kezdődő vizsgálat a verbális fogékonyságot, a felfogási sebességet, az IQ-t, a jelentéstani (raktározott) és az aktív (tanuláshoz szükséges) memóriát célozta, mintegy 14 alkalommal egészen a résztvevők bekövetkező haláláig. Kevés góc mellett az egyes paraméterek nem mutattak romlást. A résztvevők 47,5 százalékánál alakult ki demencia (elbutulás) a halál előtt, főként az élet utolsó 4-5 évében. "Jó hír, hogy az enyhe memóriaromlás nem feltétlenül az Alzheimer-kór előhírnöke, ráadásul az életkor előrehaladtával nem feltétlenül romlik a kognitív készség" - mondta el dr. John Hart viselkedéstudományi professzor. A szerzők szerint a tanulmány egyik korlátja, hogy a résztvevők csoport szűk csoportból kerültek ki, ezért az eredményeket mindenképpen meg kell erősíteni szélesebb vizsgálat segítségével.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Idegtudományok

Kortikoszteroidkezelés neuritis vestibularisban

A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

Klinikai döntéshozatal MOG antitest-asszociált betegségben

A szenzitív és specifikus sejtalapú esszék kifejlesztésével a humán myelin-oligodendrocyta glikoprotein (MOG) ellenes IgG-antitestek kimutatása lehetővé tette az anti-MOG antitest-asszociált betegség (anti-MOG antibody-associated disease, MOGAD) és az egyéb demyelinisatiós betegségek elkülönítését. A MOGAD, az aquaporin-4-asszociált neuromyelitis optica spektrum betegség (AQP4-NMOSD) és a sclerosis multiplex (SM) megkülönböztetését a betegségek különböző kórélettani háttere, klinikuma, terápiás és prognosztikus következményei egyaránt indokolják.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Másképp működik az infantilis agy

A csecsemőkori amnézia rejtélye azt sugallja, hogy a fejlődő agyban másképp működik a memória. Bármennyire is valóságosnak tűnnek, becsben őrzött legkorábbi emlékeink valószínűleg fényképek láttán vagy a szüleink elmesélése alapján alakultak ki, írja a Science folyóirat.