Idegtudományok

Az agyszövet rendellenessége és a memória

2011. AUGUSZTUS 15.

Az enyhe memóriahanyatlás mindig kapcsolatba hozható az agyszövet rendellenességeivel – olvasható a Neurology folyóiratban.

Elfelejteni valakinek a nevét, a kocsink parkolóhelyét, vagy nem emlékezni, hová raktunk egy kulcscsomót – ezek a jelenségek felnőttkorban gyakran előfordulnak, azonban a legújabb eredmények szerint nem tekinthetők normálisnak.

Ismert, hogy az Alzheimer-kórban az agyban degenerációs képletek, úgy nevezett Lewy-testek alakulnak ki. 354 katolikus apácán és papon végzett boncolás megállapította, hogy a Lewy-testek nélkül mentális hanyatlás nem tapasztalható, vagyis a gondolkodás romlása akkor valósul meg, ha az idegsejtek elpusztulnak. A 16 éves vizsgálatot Robert S. Wilson, a Rush Egyetem Alzheimer Központjának neuropszichológusa vezette.

Továbbá életmódból fakadó tényezők befolyásolják a mentális állapot érzékenységét, vagyis az aktív társasági élet, az intellektuális tevékenység, illetve a mérsékelt alkoholfogyasztás. Az iskolai végzettség szintén meghatározónak bizonyult.

A szóban forgó, 1994-ben kezdődő vizsgálat a verbális fogékonyságot, a felfogási sebességet, az IQ-t, a jelentéstani (raktározott) és az aktív (tanuláshoz szükséges) memóriát célozta, mintegy 14 alkalommal egészen a résztvevők bekövetkező haláláig. Kevés góc mellett az egyes paraméterek nem mutattak romlást.

A résztvevők 47,5 százalékánál alakult ki demencia (elbutulás) a halál előtt, főként az élet utolsó 4-5 évében. "Jó hír, hogy az enyhe memóriaromlás nem feltétlenül az Alzheimer-kór előhírnöke, ráadásul az életkor előrehaladtával nem feltétlenül romlik a kognitív készség" - mondta el dr. John Hart viselkedéstudományi professzor.

A szerzők szerint a tanulmány egyik korlátja, hogy a résztvevők csoport szűk csoportból kerültek ki, ezért az eredményeket mindenképpen meg kell erősíteni szélesebb vizsgálat segítségével.



HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Idegtudományok

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Idegtudományok

A krónikus neurológiai Covid-tünetek hátterében álló mechanizmus

Bár a hosszú Covidnak nevezett krónikus tünetegyüttes diszexekutív szindrómával vagy ködös agyműködéssel járhat, az eddigi vizsgálatok nem találtak a tünetek hátterében encephalitist. Amerikai patológusok most megfejtették a mechanizmust, ami legalábbis részben magyarázhatja a neurológiai tüneteket.

Kapcsolódó anyagok

Idegtudományok

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Hírvilág

A pihentető alvás fontossága

Az alvászavar mára globális problémává nőtte ki magát, hiszen a világ népességének közel felét érinti az élet valamelyik szakaszában, azonban sajnos csak nagyon kevesen ismerik fel a problémát, és foglalkoznak a kezelésével.

Gondolat

Bevezetés a szomato-pszichoterápia szerteágazó világába

A szomato-pszichoterápia szemléletében a test és az elme nem különválasztható jelenségek, hanem egyazon dolog, a testelme két aspektusa. Ám ebben a szemléletben mégis a test az elsődleges, a „bölcsebb fél”: a test, a testi élmény biztosíthatja a biztonság, az önbizalom, az önkontroll és a lelki gyógyulás és öngyógyítás lényeges elemeit az egyén számára.

Hírvilág

Tények és értelmezések az agykutatás terén

A „neurománia” gondját lassan mind többen érzik a humán tudományok terén.

Idegtudományok

A fejlődő pszichiátriai határai

Beszámoló az MPT XVII. Vándorgyűléséről