Idegtudományok

Alvás közben is aktív az agyunk

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+


Agyunk alvás közben feldolgozza a minket ért információkat, és azokat, amelyeket a jövőre nézve hasznosnak tart, elraktározza - a Journal of Neuroscience című folyóiratban megjelent tanulmány szerint. A kutatók arra is fényt derítettek, miként dönti el az agy, hogy mi fontos és mi nem. Jan Born, a tanulmány szerzője, a németországi Lubeck Egyetem munkatársa így nyilatkozott: „Vizsgálatunk eredményei azt mutatják, hogy az alvás közbeni memóriarögzítésnek részét képezi egy alapszintű válogatási folyamat, amely során agyunk eldönti, hogy a számos információ közül melyek jutottak el hozzánk a nap során és melyeket szükséges átküldenie a hosszú távú memóriába. Az is kiderült, hogy elsődlegesen a jövőbeni igényekre, elvárásokra vonatkozó információk kerülnek elraktározásra." A kutatók két kísérletet is végeztek összesen 191 önkéntes segítségével. Az első kísérlet során arra kérték meg a jelölteket, hogy jegyezzenek meg negyven szópárt. A második kísérlet résztvevőinek pedig egy kártyajátékot kellett játszaniuk, ahol állatok és tárgyak képeit párosították össze, valamint begyakoroltak néhány ütemsort, melyet az ujjukkal elkopogtak. Mindkét csoportban csupán az alanyok felének mondták meg, hogy tíz órán belül leellenőrzik, mire emlékeznek, de valójában később valamennyiüket leellenőrizték. Néhányuknak azt is megengedték, hogy a tanulás és az ellenőrzés között aludjanak. Az ellenőrzés során egyértelműen kiderült, hogy azok, akik aludhattak, jobban teljesítettetek a többieknél, de ami ennél is érdekesebb, hogy kiemelkedően jó eredményt csak azok értek el, akik aludtak, és emellett előre tudták, hogy a tanultakat számon fogják tőlük kérni. A kutatók EEG-készülékkel is ellenőrizték alvás közben a kísérleti alanyokat, és azoknál, akik tudták, hogy később számon kérik őket, fokozott agyi aktivitást tapasztaltak mélyalvásuk során. Forrás: Medipress Kapcsolódó anyagok: Az éjszakai alvás a legfontosabb

Nyolc óra alvás a szellemi frissességért

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Idegtudományok

Kortikoszteroidkezelés neuritis vestibularisban

A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

Klinikai döntéshozatal MOG antitest-asszociált betegségben

A szenzitív és specifikus sejtalapú esszék kifejlesztésével a humán myelin-oligodendrocyta glikoprotein (MOG) ellenes IgG-antitestek kimutatása lehetővé tette az anti-MOG antitest-asszociált betegség (anti-MOG antibody-associated disease, MOGAD) és az egyéb demyelinisatiós betegségek elkülönítését. A MOGAD, az aquaporin-4-asszociált neuromyelitis optica spektrum betegség (AQP4-NMOSD) és a sclerosis multiplex (SM) megkülönböztetését a betegségek különböző kórélettani háttere, klinikuma, terápiás és prognosztikus következményei egyaránt indokolják.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Test és lélek kapcsolata

Kónya Ilona klinikai szakpszichológus a daganatos megbetegedések, köztük az emlődaganat kialakulásának lélektani vonatkozásait, pszichológiai hatásait és az onkopszichológiai tudományág feladatait vizsgálja.

Egészségpolitika

Őrségváltás a MOK élén

Kapócs Gábor interjúja Álmos Péterrel, a MOK frissen megválasztott és a leköszönt elnökével, Kincses Gyulával. A MOK két vezetője beszél a kamara elmúlt 4 évéről, a sikerekről és kudarcokról. Beszámolnak a vezetőség előtt álló feladatokról, a társkamarákkal való kapcsolatokról, a közeljövő terveiről és feladatairól. Az interjúban szóba kerül a kormányzattal való viszony is.

Gondolat

A filmek gyógyító ereje

Az ember számára olykor fontosabb, hogy meg tudja élni érzelmeit, mint hogy azonnal csökkentse, vagy elviselhetőbbé tegye azokat. Ebben a folyamatban sok esetben egy film is segíthet. Kapitány-Fövény Máté pszichiáter, az „Ember a filmben” videók alkotója a filmek pszichológiájáról mesélt.

Egészségpolitika

„A rólam elnevezett kórházi szárnyat már nem fogom látni…”

Dr. Karsai Dániel 2022 nyarán szembesült halálos diagnózisával. Tavaly ősszel a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához adta be kérelmét az aktív eutanázia magyarországi engedélyezéséről. A fiatal alkotmányjogász szinte celeb lett Magyarországon, aki – mint hangsúlyozza – nem csak magáért küzd. Kapócs Gábor, a hatályos egészségügyi törvény eredeti előkészítője a LAM alapító főszerkesztőjeként készített vele interjút aktuális jogi, etikai, orvosi kérdésekről.

Klinikum

Csökkentett dózisú szisztémás thrombolysis masszív tüdőembóliában

A tüdőembolia potenciálisan életveszélyes kórkép, mely korai diagnózist és terápiát igényel. A thrombolyticus terápia gyakran alkalmazott masszív tüdőembóliával jelentkező betegek esetében.