Idegtudományok

A Parkinson-kór korai tünete

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+

Amerikai neurológusok szerint a Parkinson-kór korai tünete lehet az aszimmetrikus karmozgás járás közben. Ennek észlelése segítheti a korai diagnózist és így a betegség progressziójának lelassítását. A Parkinson-kór idős korban megjelenő neurodegeneratív betegség, amelyre a mozgásszabályozásban részt vevő dopaminerg neuronok pusztulása miatt lelassult beszéd és szabálytalan végtagmozgás jellemző. A betegséget jelenleg a nyugalmi tremor és a törzs, illetve a végtagok merevsége alapján diagnosztizálják, ám mire ezek a tünetek észlelhetők, a dopaminerg sejtek 50-80%-a már elpusztult. A járás közbeni csökkent karmozgás a leggyakoribb motoros diszfunkció a Parkinson-kóros betegekben, ám a megváltozott mozgás paramétereit korábban nem vizsgálták tudományos alapossággal. A Penn State Hershey College of Medicine kutatói a Gait and Posture legutóbbi számában számoltak be vizsgálataikról, amelyekben összehasonlították a karlendítés mértékét és aszimmetriáját Parkinson-betegségben szenvedő és egészséges személyekben, és olyan mérési módszereket javasoltak, amelyek segíthetnek a betegség korai vizsgálatában. A vizsgálathoz egy optikai alapú mozgásrögzítő rendszert használtak, amellyel megmérték 12, három évvel korábban Parkinson-kórral diagnosztizált beteg és nyolc kontrollszemély karlendítésének mértékét. A mozgásrögzítő rendszerben a résztvevők fényvisszaverő markereket viseltek, amelyek pontos pozícióját nyolc digitális kamera követte járás közben. Az adatokat feldolgozó szoftver járás közben kiszámította mindkét karra a karlendítés szögét milliméter pontossággal. A karlendítést úgy mérték, mint a csukló által megtett utat a csípőhöz képest – írták a szerzők, akik összehasonlították a karlendítés mértékét mindkét karra, csakúgy, mint a karok közti szimmetriát a Parkinson-kóros csoport és a kontrollcsoport közt. A Parkinson-kóros betegek a méréseket megelőző napon nem szedték a szokásos gyógyszerüket, hogy az ne befolyásolja a teszteredményeket. A résztvevőket arra kérték, hogy normális, majd gyors tempóban, illetve a sarkukon járjanak (hogy minimális legyen a földtől való elrugaszkodás). Az eredmények azt mutatták, hogy a Parkinson-kóros csoportban szignifikánsan nagyobb volt a karlendítés aszimmetriája járás közben, mint a kontrollcsoportban (13,9 ± 7,9% vs. 5,1 ± 4,0% (p = 0,003). Továbbá, amikor a vizsgált személyek gyorsabban jártak, a karlendítés nagyobb lett, de az aszimmetria mértéke nem változott. A cikk egyik szerzője, Xemei Huang szerint a karlendítés nagysága nem, de annak aszimmetriája egyértelműen különbözik a Parkinson-kór korai stádiumában lévő betegek és a kontrollszemélyek között. A karlendítés ilyen kvantitatív értékelése, különösen az aszimmetria mérése, hasznos lehet a Parkinson-kór korai és differenciáldiagnózisához, valamint a tünetek progressziójának követésére a betegség későbbi stádiumaiban. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna Forrás: Gait & Posture, 2009; DOI:10.1016/j.gaitpost.2009.10.013 Kapcsolódó anyagok: LAM; 2009;19(12)

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

Kortikoszteroidkezelés neuritis vestibularisban

A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.

Idegtudományok

A depresszió szerotoninelméletét nem támasztják alá bizonyítékok

A Molecular Psyhiatry folyóiratban megjelent közlemény szerzői ezért átfogó áttekintésben (umbrella review) néztek utána valamennyi fellelhető bizonyítéknak, és értékelték az általuk felhasznált szisztematikus áttekintések és metaanalízisek minőségét is (az átfogó áttekintések a kutatási kérdés szempontjából releváns, meglévő szisztematikus áttekintéseket és metaanalíziseket vizsgálják, és a rendelkezésre álló bizonyítékok szintézisének egyik legmagasabb szintjét képviselik). A téma teljes körű lefedése érdekében egy nagy esetszámú genetikai vizsgálatot is bevontak az értékelésbe.

Kapcsolódó anyagok

Idegtudományok

miRNS-alapú terápiák idegrendszeri betegségekben: lehetőségek és kihívások

22 évvel azután, hogy kiderült: bármely gén elcsendesíthető, tucatnyi klinikai vizsgálat elemzi a miRNS-mimetikumok és -inhibitorok terápiás hatását. A módszert az idegrendszeri betegségek közül a neurodegeneratív kórképek, az epilepszia, az agytumorok és a cerebrális ischaemia kezelésében vizsgálják.

Idegtudományok

Pszichedelikumok a neurodegeneratív betegségek gyógyításában

Urszula Kozlowska és munkatársai (a Lengyel Tudományos Akadémia kutatói és a téma neves amerikai farmakológus szakértője) áttekintő közleményükben bemutatják jelenlegi tudásunkat azzal kapcsolatban, hogy hogyan befolyásolják a pszichedelikumok az idegszövet homeosztázisát és aktivitását. Mint írják, a depresszió, a terminális betegség okozta pszichoszociális distressz, az addikció, a PTSD és a cluster fejfájás kezelésén felül a pszichedelikumok hasznosak lehetnek a neurodegeneratív betegségek és az agysérülések gyógyításában és a regeneratív medicina területén is.

Klinikum

Diabetesgyógyszerek és Parkinson-kockázat

A Parkinson-kór incidenciája az átlaglakosságban 0,3%, azonban az előrejelzések szerint a következő 7 évben 18%-os kockázatnövekedésre számíthatunk, többek között ezért is nő a szakmai érdeklődés a glükózkontroll és a neurodegeneratív betegségek közötti lehetséges kapcsolat iránt.

Hírvilág

Mindegy, mint fúj, csak fújja jó hangosan

A felnőtt agyba ültetett idegsejtek közül a legaktívabbaknak van legnagyobb esélyük a túlélésre.

Az agyi idegsejtpótló terápiák egyik legfőbb problémája, hogy a beültetett neuronok túlnyomó többsége nem integrálódik a meglévő neuronális hálózatba...

Hogyan NE? - A levodopa helyes és helytelen alkalmazása Parkinson-kórban - Dr. Hidasi Eszter (Debreceni Egyetem)