Amerikai neurológusok szerint a Parkinson-kór korai tünete lehet az aszimmetrikus karmozgás járás közben. Ennek észlelése segítheti a korai diagnózist és így a betegség progressziójának lelassítását. A Parkinson-kór idős korban megjelenő neurodegeneratív betegség, amelyre a mozgásszabályozásban részt vevő dopaminerg neuronok pusztulása miatt lelassult beszéd és szabálytalan végtagmozgás jellemző. A betegséget jelenleg a nyugalmi tremor és a törzs, illetve a végtagok merevsége alapján diagnosztizálják, ám mire ezek a tünetek észlelhetők, a dopaminerg sejtek 50-80%-a már elpusztult. A járás közbeni csökkent karmozgás a leggyakoribb motoros diszfunkció a Parkinson-kóros betegekben, ám a megváltozott mozgás paramétereit korábban nem vizsgálták tudományos alapossággal. A Penn State Hershey College of Medicine kutatói a Gait and Posture legutóbbi számában számoltak be vizsgálataikról, amelyekben összehasonlították a karlendítés mértékét és aszimmetriáját Parkinson-betegségben szenvedő és egészséges személyekben, és olyan mérési módszereket javasoltak, amelyek segíthetnek a betegség korai vizsgálatában. A vizsgálathoz egy optikai alapú mozgásrögzítő rendszert használtak, amellyel megmérték 12, három évvel korábban Parkinson-kórral diagnosztizált beteg és nyolc kontrollszemély karlendítésének mértékét. A mozgásrögzítő rendszerben a résztvevők fényvisszaverő markereket viseltek, amelyek pontos pozícióját nyolc digitális kamera követte járás közben. Az adatokat feldolgozó szoftver járás közben kiszámította mindkét karra a karlendítés szögét milliméter pontossággal. A karlendítést úgy mérték, mint a csukló által megtett utat a csípőhöz képest – írták a szerzők, akik összehasonlították a karlendítés mértékét mindkét karra, csakúgy, mint a karok közti szimmetriát a Parkinson-kóros csoport és a kontrollcsoport közt. A Parkinson-kóros betegek a méréseket megelőző napon nem szedték a szokásos gyógyszerüket, hogy az ne befolyásolja a teszteredményeket. A résztvevőket arra kérték, hogy normális, majd gyors tempóban, illetve a sarkukon járjanak (hogy minimális legyen a földtől való elrugaszkodás). Az eredmények azt mutatták, hogy a Parkinson-kóros csoportban szignifikánsan nagyobb volt a karlendítés aszimmetriája járás közben, mint a kontrollcsoportban (13,9 ± 7,9% vs. 5,1 ± 4,0% (p = 0,003). Továbbá, amikor a vizsgált személyek gyorsabban jártak, a karlendítés nagyobb lett, de az aszimmetria mértéke nem változott. A cikk egyik szerzője, Xemei Huang szerint a karlendítés nagysága nem, de annak aszimmetriája egyértelműen különbözik a Parkinson-kór korai stádiumában lévő betegek és a kontrollszemélyek között. A karlendítés ilyen kvantitatív értékelése, különösen az aszimmetria mérése, hasznos lehet a Parkinson-kór korai és differenciáldiagnózisához, valamint a tünetek progressziójának követésére a betegség későbbi stádiumaiban. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna Forrás: Gait & Posture, 2009; DOI:10.1016/j.gaitpost.2009.10.013 Kapcsolódó anyagok: LAM; 2009;19(12)