Idegtudományok

A felnőttekhez hasonlóan dolgozzák fel a csecsemők a szavakat

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+


A csecsemők túl fiatalok ahhoz, hogy beszéljenek, a beszédet megértik és agyuk a felnőttekéhez hasonlóan dolgozza fel a szavakat - ismertették a legújabb kutatások. A Kalifornia Egyetem tudósainak kutatásai szerint a csecsemők a felnőttekéhez hasonló módon és sebességgel dolgozzák fel a verbális ingereket és információkat. Sőt, nemcsak feldolgozzák, de meg is értik a szavak jelentését. „A csecsemők a felnőttekéhez hasonló agyi mechanizmusok segítségével fogják fel a szavak értelmét. Ez a mentális adatbázis aztán később a felnőttkor eléréséig folyamatosan bővül" - nyilatkozta Katherine E. Travis, a kutatásban részt vett egyik tudós. A kutatás során az egyetem munkatársai MEG-t (ez a vizsgálati módszer az agy neuronjai által kibocsátott apró mágneses mezőket méri) és MRI vizsgálatot alkalmaztak, hogy nem-invazív módon tudják megfigyelni a 12-18 hónapos csecsemők agyi aktivitását. Az első kísérlet során a gyerekek szavakat hallgattak, majd olyan hangokat, amelyek a szavakéhoz hasonló akusztikai tulajdonságokkal rendelkeznek, de értelmetlenek. A második kísérletben megvizsgálták, képesek-e a csecsemők azonosítani a szavak értelmét. Az eredmények szerint a gyerekek minden esetben meg tudják különböztetni az értelmes szavakat a zörejektől és értelmetlen beszédtől és a szavak értelmét is képesek felfogni. „Ez bizonyítja, hogy a szavak megértésére használt idegi folyamatok már a szavak első megtanulásakor is aktívak" - nyilatkozta Eric Halgren. A kutatás részletes leírása az Oxford University Press kiadásában megjelenő Cerebral Cortex című szaklapban olvasható. Forrás: Medipress Kapcsolódó anyagok: A csecsemők érzik gondolatainkat

Különleges az anya hangja a csecsemőnek

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Idegtudományok

Kortikoszteroidkezelés neuritis vestibularisban

A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

Klinikai döntéshozatal MOG antitest-asszociált betegségben

A szenzitív és specifikus sejtalapú esszék kifejlesztésével a humán myelin-oligodendrocyta glikoprotein (MOG) ellenes IgG-antitestek kimutatása lehetővé tette az anti-MOG antitest-asszociált betegség (anti-MOG antibody-associated disease, MOGAD) és az egyéb demyelinisatiós betegségek elkülönítését. A MOGAD, az aquaporin-4-asszociált neuromyelitis optica spektrum betegség (AQP4-NMOSD) és a sclerosis multiplex (SM) megkülönböztetését a betegségek különböző kórélettani háttere, klinikuma, terápiás és prognosztikus következményei egyaránt indokolják.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Idegtudományok

Egymásra ható elmék

SZEMLE eLitMed

Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.

Idegtudományok

Hogyan csökkenthetnénk a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát?

SZEMLE eLitMed

A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.

Egészségpolitika

Az egészségügy vergődik a túlzott centralizáció és a pénzhiány miatt

Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.

Egészségpolitika

Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”

KUN J Viktória

„Ez egy veszélyes irány” – az eLitMednek nyilatkozó szakértőkkel értékeltük a jelenlegi helyzetet, illetve a most elfogadott salátatörvény részleteit.