Hírvilág

Választható otthonszülés - felkészültünk rá?

2011. AUGUSZTUS 15.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium képviselői is megjelentek azon a konferencián, amelyet a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége valamint a Szent Imre Kórhát Szülészeti és Nőgyógyászati Profiljának vezetői szervezetek nemrégiben Budapesten. Ám az ott elhangzottak nem változtattak a szerdán elfogadott intézményen kívüli szülésről szóló rendelet korábbi tervezetén. Pedig a „Hol szüljünk a XXI. században: Kórházban, Születésházban, Otthon?” című interdiszciplináris fórumon első ízben ültek egy asztal mellé az otthonszülést levezető bábák és a klinikai szakemberek.

Májustól már legálisan dönthet arról a szülő nő, hogy otthon hozza-e világra a gyermekét – jelentette be szerdai tájékoztatóján Nagy Anna kormányszóvivő. A kormányrendelet szerint minden várandós választhatja az intézményen kívüli szülést, ha döntésével nem veszélyezteti az újszülött életét. Az április 1-től hatályos jogszabály rendelkezik arról, milyen feltételeknek kell fennállnia az otthonszülésnél, mind az anya, mind a körülmények, mind a szülést levezető szakember tekintetében. A kérdés azonban az, lesz-e megfelelő asszisztencia mindehhez a jövőben, s az egészségügyi kormányzatra vár az a feladat is, hogy a fennálló problémák ismeretében megmondja: merre tovább szülészet?

A szülész feladata a szülési szövődmények megoldása – szögezte le előadásában Rákóczi István professzor, a Szent Imre Kórház Nőgyógyászati Profiljának vezetője. A mai nőgyógyászok az orvosi modellben szocializálódtak, így nehezen fogadják el a szociális- vagy bábai-modellt, annak ellenére, hogy mindkét esetben ugyanaz a cél: egészséges gyermek szülessen, s az anyának se essen semmi baja. Ugyanakkor a professzor úgy vélte, mindenképpen demedikalizálni a szüléseket, s egy korszerű, szülésznői modell felállítása volna indokolt, amely magában foglalná a terhesség végigkísérését, nem csak a szülésig, hanem a gyermekágyi szakaszban is, folyamatos jelenléttel, egyéni tanácsadással.


Prof. dr. Rákóczi István




Hazánkban az ötvenes években az asszonyok fele, míg húsz évvel később már 99 százaléka kórházban szült. A medikalizációval nőtt a szülés közbeni beavatkozások száma is, így a 1989 óta egyre több a császármetszés, 2010-ben már az újszülöttek 39 százalékát ilyen műtéttel segítették világra. Sokáig tartotta magát az a nézet is, hogy a kórházi szülések azért biztonságosabbak, mert CTG készülékkel megelőzhető a csecsemő agykárosodása, ám mára nyilvánvalóvá vált, hogy a magzati szívmonitorozás nem csökkenti relevánsan ezek előfordulását, sőt, a készülék 99 százalékban fals-pozitívan jelzi előre az agykárosodást.

A bábaság újraértelmezése az egészségügyi kormányzat feladata lenne, e nélkül nem lehet biztonságos az intézményen kívüli szülés. Márpedig rengeteg probléma jelentkezik a területen. A szülésznők továbbképzése nem megoldott, s ez különösen nagy bajt okozhat, hiszen a szüléseknél elengedhetetlen a gyors és pontos klinikai döntéshozatal. Ezért a bábáknak is megfelelő tapasztalatokat, egységes ismereteket kell szerezniük. Ehhez elengedhetetlen volna egy önálló bába szakkollégium létrehozása is, ahogyan szakmakódot is kellene adni az e területen tevékenykedőknek.
A professzor szerint a kórházi szülés a jövőben is meghatározó lesz, de több születésház alakulhat, ám az otthonszülések száma alacsony marad. Bealkonyul az egyéni szülészeknek, inkább a csoportpraxisok kerülhetnek előtérbe. A normál, várhatóan komplikációmentes szüléseknek bábakompetenciának kell lenniük, ez már csak azért is fontos, mert a választott szülésznővel történő szülések esetében szignifikánsan emelkednek a betegelégedettségi mutatók.

Mivel a jelenleg érvényben lévő szakmai állásfoglalások szerint a szülési szövődményekért az orvos felel, az orvosnak valamilyen formában jelen kell lennie a szülésnél, de a szülésznőkre mindenképpen szükség lesz, mert az egészségügyben mára krónikussá váló orvoshiány a szülészeti szakmát is elérte. Ebben a klinikusoknak is engedniük kell, annak ellenére, hogy ma a szülészek a szülésből élnek, s mivel itt a legtöbb a paraszolvencia, így az orvosok nehezen engedik át a terepet a szülésznőknek.

Megerősítette ezt dr. Fülöp Tamás adjunktus is, aki szerint mindaddig nem a szülésznőké lesz a főszerep a szülőszobákban, amíg az orvos jövedelme egyenes arányban van a levezetett szülések számával. A szülés közös családi élményből kórházi, orvosi esemény lett, a medikalizált ellátást a normál szülésekre is kiterjesztették.

A vita több mint húsz éve zajlik, s sokáig azokat az orvosokat is „flúgosnak” titulálták, akik azért küzdöttek, hogy a szülő nő minél természetesebb, meghittebb, ám ugyanakkor biztonságos környezetben hozhassák világra gyermeküket. Közéjük tartozott Bálint Sándor, a Szent Imre Kórház szülész főorvosa is, aki szerint az otthonszülés körüli vita legfőbb kérdése az, a biztonság rovására kell-e meghittséget, intimitást biztosítani a nőnek, így tehát a szakmai elvek és az egyéni jogok között vannak ütközések. Nem csak a döntésképes bábák képzése lenne fontos, hanem az is, hogy az egyetemen ne csak a klinikus, hanem az alternatív szülészetet is oktassák az orvostanhallgatóknak. Az orvosok és bábák közötti kiegyezés a mai napig nem jött létre, egyelőre az anyagi érdekek befolyásolják annak eldöntését, vajon intézményben, vagy azon kívül szüljön-e valaki.

Az otthonszülésről szóló vitát nem oldja meg semmiféle vizsgálat, vagy felmérés vélte Bártfai György professzor, a Magyar Család és Nővédelmi Tudományos Társaság elnöke. Ez ugyenis egy ideológiai ütközés, amelyben egymással ritkán kommunikáló, egymást lenéző felek próbálnak valamiféle egyezségre jutni. A kérdésre, otthon szüljön-e valaki, vagy a kórházban, egyetlen jó válasz van: ahol nagyobb biztonságban érzi magát. A biztonságos körülményekért pedig az felel, aki az ellátásért felel.
Az európai országok többségében engedik otthon szülni az asszonyokat, ennek ellenére igen alacsony az intézeten kívüli születések száma. Olaszországban ugyanis 2000 euróba kerül, ha az anya otthonában szül, igaz, ezt csak ott teheti meg, ahol 40 percen belül elérhető egy szülőotthon, vagy kórház. Csehországban évente száz asszony szül otthonában, míg a legmagasabb arányban Hollandiában választják az otthonszülést, a nők 30 százaléka nem a kórházban hozza világra gyermekét. Viszont a szintén uniós tag Írország 10 év börtönnel, vagy 160 ezer eurós büntetéssel fenyegeti azt a szakembert, aki otthon vezet szülést.

A fórumon felszólaló szakemberek szerint annak nincs akadálya, hogy a várhatóan alacsony kockázatú szüléseket bába vezesse le. A megfelelő szakképzés hiányában azonban kérdés, hogy felismeri-e ha valami probléma van. A szülés természetes folyamat, de bármikor történhet tragédia. A jogi szabályozásnak tehát nem csak arra kellene kitérnie, kinél, ki és milyen körülmények között vezethet le szülést intézményen kívül, hanem arra is, hogy ha probléma esetén az asszonyt kórházba szállítják, akkor ki felel azért, ami vele történt.

A születés az élet legkritikusabb időszaka. Az újszülöttek 90%-a semmiféle orvosi segítségre nem szorul, azonban 5 százalékuknál szakszerű orvosi ellátásra, míg százból öt újszülött esetében újraélesztésre van szükség, s a neonatológusnak mindig az újszülött újraélesztésére kell felkészülnie – mondta dr. Ertl Tibor neonatológus professzor, a Pécsi Tudományegyetem tanára. Szerinte a szüléseknél mindig a magzat érdeke a legfontosabb, most pedig az önrendelkezés kerül előtérbe.

A bioetikus Szebik Imre idézte dr. Világhi István szülész-nőgyógyászt, aki szerint nem is olyan régen, ötven éve egy bába sokkal többet tudott a szülésről, mint egy professzor. A médiában mindig nagyobb hangsúlyt kapnak az otthonszüléseknél történt tragédiák, ezért gondolják úgy az emberek, hogy az veszélyesebb. Pedig nem az a lényeg, hogy az anya otthon szül-e, vagy a kórházban, hanem az, hogy háborítatlanul szüljön. 50 éve egy bába többet tudott a szülésről, mint egy professzor.

Az otthonszülés rémségei és szépségei címmel mondott lírai és felkavaró előadást Király Ágnes, a Napvilág Születésház bábája, aki felhívta a figyelmet, hogy a fórumon ő az első nő, aki felszólal. Húsz éve van jelen intézeten kívüli, szaksegítséggel kísért szüléseknél. Feltette a kérdést: miért van az, hogy a kórházi szülés után „betegek” a nők? Holott a természet ezt nem így találta ki, hiszen az otthon szülő asszonyok egészségesek és boldogok.

Egy amerikai születésközpontban tanult Noll. A Nandu, aki ottani tapasztalatairól számolt be a hallgatóságnak. A bábaképzőben csak bábák tanítanak, de a holisztikus szemlélet mellett a szülő nő körüli egészségügyi tevékenységet is elsajátítják a hallgatók. A központban csak a bábák segédkezhetnek a szülő nők körül, orvosi tevékenység a házban nem végezhető. Ha bármilyen klinikai beavatkozásra van szükség, ahhoz kórházba szállítják a vajúdót.

Rákóczi István összefoglalóan azt hangsúlyozta: az akadémiai hozzáállásnak is változnia kell, el kell fogadniuk, amit a másik fél mond. Bár az elmúlt években sok változás történt a kórházak szülészetein, de nem elég. Az eLitMed kérdésére válaszolva elmondta, a fórumon igyekeztek összehozni az otthoni és a kórházi szülés híveit, s a kialakult indulatok ellenére szerinte közeledtek egymáshoz a vélemények. Bár a Nefmi képviseletében megjelentek a rendezvényen, egyelőre nem úgy tűnik, hogy merítettek volna az ott elhangzottakból.

A szerdán elfogadott kormányrendelettel valószínűleg nem sikerül pontot tenni az otthonszülés körüli vita végére, s az egészségügyi kormányzat sem tekintheti lezártnak a munkát a szabályozás elfogadásával. Ráadásul az anyákat nem csupán a megfelelően képzett asszisztencia hiánya tarthatja majd távol az otthonszülés választásától, hanem az is, hogy a kormányrendelet leszögezi: az otthonszülés nem tb-támogatott, annak költségeit ki kell fizetnie annak, aki nem a kórházi szülést választja a jövőben.

eLitMed.hu, T.O.
2011-03-03

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Hírvilág

Új irányelv: a kétlépcsős inkontinencia-ellátás szolgálja a beteg érdekét

Megújult az inkontinencia irányelv, amelyben az érintett szakmák képviselői ismét megfogalmazták, hogy az inkontinencia diagnosztikáját és ellátási folyamatát két lépcsőben kell megvalósítani, ez szolgálja leginkább a betegek érdekeit is.

COVID-19

COVID-19: intenzív ellátást igénylő, kritikus állapotban levő betegek intenzív terápiás ellátásának lehetőségei

Az European Society of Intensive Care Medicine and the Society of Critical Care Medicine jelentette meg 2020-ban az Intensive Care Medicine-ben a Surviving Sepsis Campaign (SSC): Guidelines on the management of critically ill adults with cooronavirus disease 2019. (COVID-19) című irányelvét 36 nemzetközi szerző, mikrobiológusok, infektológusok, intenzív terápiás és sürgősségi szakorvosok, egészségügyi szakdolgozók és egészségpolitikusok részvételével.

Gondolat

Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Gondolat

„Az otthon szülést nem kellene legalizálni, az legális” - interjú Geréb Ágnessel

"Ha előre láthatóan szükség van neonatológusra, a szülés nem zajlik otthon. A független bábák tárgyi, személyi feltételeiket úgy alakítják, hogy alapvetően komplikációmentesnek ígérkező várandósságokat és szüléseket kísérhessenek, és ha komplikáció merül fel akármelyik szakaszban, azt felismerik, és a probléma elhárítását megkezdik, közben pedig szükség esetén konzultációt kérnek, vizsgálatra, szakorvoshoz küldik a várandóst, vagy akár újraélesztéshez kezdenek, és közben mentőt hívnak, a szállítást intézik, amire éppen szükség van."