Hírvilág

Új teszt a méhnyakrák kimutatására

2011. DECEMBER 16.

Szöveg nagyítása:

-
+

A méhnyakrák, illetve a kialakulására utaló jelek hamarabb és optimálisabban kimutathatók a harmincon felüli nőknél human papillomavírus (HPV)-teszttel, mint sejtmintavétellel - jelentették be holland tudósok. A HPV-teszt és a hagyományos Pap-teszt (azaz sejtmintavétel) együttes elvégzésével jóval korábban észlelni lehet a daganatos betegséghez vezető károsodásokat és ezzel sok méhnyakrákos eset kialakulását lehet megakadályozni - olvasható a HealthDay News csütörtöki online cikkében, amely ismerteti Chris Meijernek, az Amszterdami Orvosegyetem patológia professzorának kutatási eredményeit. Szinte az összes méhnyakrákos esetet a human papillomavírus okozza, ami szexuális együttlét útján terjed. Akadnak olyan HPV-törzsek, amelyek erősebben köthetők a daganatos betegséghez, mint a többiek. A HPV-teszt előtérbe helyezése a korábbi kenetvételes teszttel szemben a korai felismerés tekintetében megalapozott - jegyezte meg Meijer. Kutatócsoportja azonban azt is ellenőrizni akarta, hogy a HPV-tesz nagyobb védelmet és hosszabb távú észlelést is lehetővé tesz-e, ha öt évenként történik a szűrés. Az eredmények alapján a válasz: igen. Meijer csoportja közel 45 ezer 29-56 éves nőt vont be a vizsgálatba. A személyek egyik részét a Pap-teszttel és HPV DNS-teszttel is szűrték, míg a másikat csak a kenetvételles teszttel. Öt évvel később az összes nőn elvégezték mindkét tesztet. Az első szűréskor a HPV-teszt több korai elváltozást jelzett, ami méhnyakrákhoz vezethet, mint önmagában a Pap-teszt. Öt évvel később a HPV-csoportból sokkal kevesebb nőnél tapasztaltak rákra utaló előzményeket, illetve kialakult méhnyakrákot, mint a Pap-csoportban - mutattak rá a tudósok, akik a The Lancet Oncology című folyóirat december 15-én megjelent számában publikálták a kutatást. MTI

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

LAPSZEMLE eLitMed

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

„Y” – egy betű, ami emberi sorsokat borított meg pár nap leforgása alatt

KUN J Viktória

Talán az olimpiák történetének legsúlyosabb és legméltatlanabb botrányát eredményezte két bokszoló ügye. A küzdőtéren a sportolók helyett az orvostudomány, a különböző kultúrák, a sportetika és leginkább a politika összecsapása zajlik. Megkérdeztük dr. Melegh Béla genetikus professzort és dr. Sándor Judit bioetikust, mit gondolnak ők a rendkívüli helyzetről, illetve az egész probléma tudományos hátteréről.

Klinikum

Az internet-addikció neurobiológiája

A potenciálisan problémás internethasználat világszerte egyre nagyobb aggodalomra ad okot, okai és következményei azonban még nem teljesen tisztázottak. Az internetfüggőség neurobiológiája (IA) nagy figyelmet kap a tudományos kutatásban. Az addikciót megelőző állapot összefügg a kulcsfontosságú neurotranszmissziós gének epigenetikai változásaival, írja a Scientific Reports tanulmánya.

Mesterséges intelligencia

Az AI-nak jobb a szókincse, mint az embernek

SAJTÓKÖZLEMÉNY eLitMed

Az MI-alapú szoftverek verbális intelligenciáját vizsgálták az ELTE PPK-n. A kutatás nyomán kiderült, hogy szóismeretükben a gépek még a doktori fokozattal rendelkező anyanyelvi beszélőket is maguk mögé utasítják.

Hírvilág

Hétvégi lapszemle: A fiú, aki nem akart meghalni

LAPSZEMLE eLitMed

Ártalomcsökkentő drogpolitika a brit egyetemeken, gyakori költözés mint gyermekkori ártalom; van-e értelme a mindennapos tesinek, az osztrák egészségügy egy magyar orvos szemével, holokauszt-túlélő neuropatológus önéletrajzi ihletésű ifjúsági regénye. Hétvégi lapszemle – külföldről és itthonról.

Hírvilág

Rejtett női autizmust jelezhet az anorexia – nagyszabású vizsgálat indul szeptemberben

HUN-REN MKH eLitMed

Az autizmus diagnosztizálására eddig használt mérőeszközök nem elég szenzitívek a nőket érintő rendellenességek felfedésére. Ebben, valamint a személyre szabott terápia megvalósításában is segíthet a HUN-REN TTK kutatása.

1.

Lege Artis Medicinae

2024;34(9)
2024 OKT 04.

2.

Lege Artis Medicinae

2024;34(9)
2024 OKT 04.

3.

Lege Artis Medicinae

2024;34(9)
2024 OKT 04.

4.

Lege Artis Medicinae

2024;34(9)
2024 OKT 04.

5.

Lege Artis Medicinae

2024;34(9)
2024 OKT 04.