2011. DECEMBER 16.
Szöveg nagyítása:
A méhnyakrák, illetve a kialakulására utaló jelek hamarabb és optimálisabban kimutathatók a harmincon felüli nőknél human papillomavírus (HPV)-teszttel, mint sejtmintavétellel - jelentették be holland tudósok. A HPV-teszt és a hagyományos Pap-teszt (azaz sejtmintavétel) együttes elvégzésével jóval korábban észlelni lehet a daganatos betegséghez vezető károsodásokat és ezzel sok méhnyakrákos eset kialakulását lehet megakadályozni - olvasható a HealthDay News csütörtöki online cikkében, amely ismerteti Chris Meijernek, az Amszterdami Orvosegyetem patológia professzorának kutatási eredményeit. Szinte az összes méhnyakrákos esetet a human papillomavírus okozza, ami szexuális együttlét útján terjed. Akadnak olyan HPV-törzsek, amelyek erősebben köthetők a daganatos betegséghez, mint a többiek. A HPV-teszt előtérbe helyezése a korábbi kenetvételes teszttel szemben a korai felismerés tekintetében megalapozott - jegyezte meg Meijer. Kutatócsoportja azonban azt is ellenőrizni akarta, hogy a HPV-tesz nagyobb védelmet és hosszabb távú észlelést is lehetővé tesz-e, ha öt évenként történik a szűrés. Az eredmények alapján a válasz: igen. Meijer csoportja közel 45 ezer 29-56 éves nőt vont be a vizsgálatba. A személyek egyik részét a Pap-teszttel és HPV DNS-teszttel is szűrték, míg a másikat csak a kenetvételles teszttel. Öt évvel később az összes nőn elvégezték mindkét tesztet. Az első szűréskor a HPV-teszt több korai elváltozást jelzett, ami méhnyakrákhoz vezethet, mint önmagában a Pap-teszt. Öt évvel később a HPV-csoportból sokkal kevesebb nőnél tapasztaltak rákra utaló előzményeket, illetve kialakult méhnyakrákot, mint a Pap-csoportban - mutattak rá a tudósok, akik a The Lancet Oncology című folyóirat december 15-én megjelent számában publikálták a kutatást. MTI
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.
A Covid-19-betegek 10%-a tapasztal elhúzódó gyógyulást. Holisztikus támogatással, pihenéssel, tüneti kezeléssel és az aktivitás fokozatos növelésével legtöbbjük spontán, bár lassan gyógyul. Az új, perzisztens vagy progresszív respiratorikus, cardialis vagy neurológiai tünetek specialista bevonását igényelhetik.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás