Hírvilág

Új népegészségügyi szemlélet

2015. SZEPTEMBER 29.


Az elmúlt tíz évben nőtt ugyan a várható élettartam Magyarországon, azonban az EU15 országok átlagához képest még mindig elmaradásban vagyunk, és ahhoz, hogy ez megváltozzon rendszerszintű változások kellenek a népegészségügy területén - hangzott el a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI) által rendezett szakmai konferencián kedden Budapesten.

Török Krisztina, az intézet főigazgatója emlékeztetett, hogy az elmúlt öt évben számos előremutató intézkedés történt, hogy javuljanak a népegészségügyi adatok, példaként a nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorítását, a mindennapos testnevelés bevezetését, a "csipszadót" vagy a közétkeztetés nemrégiben bevezetett reformját említette.

Előadásában kitért arra, hogy Magyarországon a 65 éves kor előtt bekövetkező halálozás aránya kétszerese az EU15 országokban - azaz a 2004-es bővítés előtti uniós tagállamokban - kimutathatónál. Az összes halálozás több mint felét a keringési rendszer megbetegedései okozták, amelynek hazai 20 százalékos csökkenése ellenére is nőtt a különbség a magyar adatok és az EU15 országokéi között.
Az idei egészségfelmérés is alátámasztotta, hogy a krónikus betegségek kialakulásában kiemelkedő szerepet játszó egészségtelen életmód a magyarok jelentős többségére jellemző. A felnőtt lakosság több mint fele súlytöbblettel él, csak minden 6. felnőtt végez megfelelő testmozgást, és minden harmadik felnőtt dohányzik.
Török Krisztina hangsúlyozta, hogy a megromlott egészségben leélt évek becsült költsége nagyjából a 2010-es GDP 20 százalékának felel meg.

A főigazgató szerint az egészségkultúrát, a különböző programokat közelebb kell vinni a lakossághoz, meg kell változtatni az egyén hozzáállását a saját egészségéhez, az egészségmegőrzéshez. Új népegészségügyi szemlélet elterjesztésére van szükség, ahol a megelőzés kerül a fókuszba - mondta. Prevenciós szakemberek - gyógytornász, dietetikus - alkalmazása szükséges az egészségügyi szolgáltatóknál, és át kell ültetni a külföldi "jó gyakorlatot" a magyar rendszerbe.

Beneda Attila egészségügyért felelős helyettes államtitkár is a népegészségügy területén szükséges paradigmaváltásról beszélt. Azt mondta, a krónikus betegségek kialakulása nagymértékben függ a megelőzéstől, azaz az életmódtól, amelybe a helyes táplálkozás, a testmozgás és a káros szenvedélyek kerülése tartozik. Úgy vélte, a változáshoz innováció és kreativitás kell, de az elmúlt években is már számos népegészségügyi intézkedés történt.

Pusztai Zsófia, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi irodavezetője is azt hangoztatta, hogy rendszerszintű változást kell elérni ahhoz, hogy javuljanak a népegészségügyi mutatók. Olyan változásra van szükség, amelyet csak több ágazat összefogásával és a lakosság minél szélesebb körű megszólításával lehet elérni. A szakember is azt hangsúlyozta, hogy az utóbbi években javultak a magyar lakosság egészségi mutatói, de a lemaradás még mindig megvan Európa más országaihoz képest.
Idén készített felmérést a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet a felnőttek és a gyermekek egészséggel kapcsolatos ismereteiről, amelyből egyebek között kiderült, hogy a felnőttek több mint 90 százalékának legfontosabb életcélja, hogy elkerülje a betegségeket.

A felmérés gyorsjelentéséből többek között kiderült, hogy az emberek többsége tisztában van az egészségét károsító életmóddal, mégis keveset tesz ellene. A felmérés szerint az elhízott vagy túlsúlyos felnőttek mindössze 45 százaléka van tisztában azzal, hogy testsúlya nem megfelelő, 54 százalékuk normális testtömegűnek, egy százalékuk pedig soványnak tartja magát. A felnőttek 41 százaléka nem végez elegendő testmozgást, pedig 81 százalékuknak lenne rá lehetősége.

A válaszokból kitűnt az is, hogy minél jobbnak ítéli valaki az egészségi állapotát, annál inkább elégedett az életével. Az egészséggel kapcsolatban keresett információkra vonatkozó kérdésből kiderült, hogy a problémákról, az egészségügyi szűrésekről informálódnak a legtöbbet, valamint arról, hogy a betegségekkel hova lehet fordulni.



MTI 2015. szeptember 29., kedd

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

COVID-19

Tudományos segítség időseknek Covid-19-járvány idején és azon túl is

Tanácsadás, folyamatos kontroll, amelynek tudományos eredményei is lesznek. Ezzel a célkitűzéssel jött létre egyedüli kezdeményezésként a PTE Transzlációs Medicina Központ, a Transzlációs Medicina Alapítvány és a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet összefogásával, a Richter Gedeon támogatásával egy együttműködés.

Hírvilág

A pihentető alvás fontossága

Az alvászavar mára globális problémává nőtte ki magát, hiszen a világ népességének közel felét érinti az élet valamelyik szakaszában, azonban sajnos csak nagyon kevesen ismerik fel a problémát, és foglalkoznak a kezelésével.

Gondolat

Borderline és stigmatizáció

Dr. Ratkóczi Éva személyközpontú- és kognitív-viselkedésterápiás kiképző pszichoterapeutát kérdeztük a borderline személyiségzavar megjelenítésének jellemzőiről.

COVID-19

Dementia-ellátás a COVID-19 járvány idején

A SARS-CoV-2 vírus agresszív terjedésével a halálos áldozatok száma világszerte növekszik. Nemzetközi adatok alapján a legtöbb halálos fertőzés az idősebb korosztályban történik, akiknél gyakran valamilyen más egészségügyi probléma is fennáll.