Hírvilág

Ügyeleti és bérpótlék saláta

2012. MÁJUS 10.

Elszabadultak az indulatok a Parlament egészségügyi bizottságának szerdai ülésén, ahol Gyenes Géza jobbikos alelnök az ágazati vezetés munka- és ügyeleti időbeosztásban történő változtatások ellen emelt szót, amelyek szerinte az amúgy is leterhelt egészségügyi dolgozók kiszolgáltatottságát növelik. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár szerint azonban a salátatörvény keretein belül éppen azt igyekeztek elérni, hogy az új Munka Törvényköny hamarosan életbe lépő szabályozása ne hozza rosszabb helyzetbe a gyógyításban tevékenykedőket, s „minden maradjon úgy mint eddig”.

A jogszabályegyvelegből az államtitkár első sorban a nemrégiben bejelentett, júniusban esedékes, ám januárig visszamenőleg járó ágazati béremelést lehetővé tévő passzusokat emelte ki. Mint mondta, idén még bérpótlék, ám jövőre bértábla szerinti fizetés jár majd az orvosoknak is, az új szakdolgozói bértáblát már tartalmazzák a módosítások. A salátába kerültek azok az átírt szabályok is, amelyek az új Munka Törvénykönyvének ágazati leképezései. Mint ismeretes, az új munkaszabályozás hátrányosan érintette volna az egészségügyieket, ám a javaslatban foglaltakkal a most érvényben lévő terminusokat megtartva változtatás nélkül akarják átmenteni a szabályokat az ügyeleti- és munkaidőket illetően. Jogszabály harmonizációs elemeket is tartalmaz a csomag, amelyek a szolgáltatókkal kötendő finanszírozási szerződések átláthatóságát teremtik meg.

Míg a kormánypárti képviselők hozzászólásaikban azt hangsúlyozták, hogy az ágazati béremelés történelmi lépés a mai, válságos időkben, addig Garai István Levente MSZP-s politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a béremelés elégtelen, hiszen a szakdolgozói bértábla szerint a három éve betegekkel foglalkozó munkavállalók egyetlen fillér béremelést sem kapnak, míg a 4-6 éve a pályán lévők ezer forinttal kapnak többet havonta. Erre reflektálva Bene Ildikó, a bizottság fideszes alelnöke hangsúlyozta, hogy „lehet kritizálni a béremelést”, de ez az egészségügyiek bérrendezésének első lépcsője. Párttársa, Heintz Tamás pedig elmondta, az elmúlt tíz évben nem emelték a fizetéseket az ágazatban, s most nem hitelből teszik ezt, mint a Medgyessy-kormány idejében.

Az értelmetlen és fölöslegesen bonyolított szabályokkal csak azt érik el, hogy újabb kollégák fogják elhagyni a pályát – figyelmeztetett Gyenes Géza alelnök az ügyeleti- és munkaidőbeosztást, az önkéntes munkát szabályozó paragrafusokat olvasva, amelyek szerinte az egészségügyben dolgozók kizsigerelését teszik lehetővé a munkáltatóknak. Indulatoktól sem mentes felszólalásában azt is sérelmezte, hogy az egészségügyi törvénybe bekerülő, az „Egyes egészségügyi dolgozók szervezett érdekvédelme" című fejezetébe csak a központi gyakornokok és rezidensek kerültek be, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) nem.

„Tudjuk, hogy államtitkár úr objektíve nem nagyon szereti a kamarát” – jegyezte meg Gyenes, aki parlamenti képviselői megválasztásáig alelnöki teendőket látott el a köztestületben. Szerinte a szabály az oszd meg és uralkodj elve miatt került a salátatörvénybe, amely ellen „szakmai szempontokból tiltakozik”.

„Ne adjunk segítséget az emigrációhoz olyan szabályozásokkal, amelyek rontják a hangulatot” – fogalmazta meg véleményét az ülésen röviden felszólaló Éger István MOK elnök, aki Szócska Miklóstól azt kérte, még a salátatörvény parlament elé kerülését megelőzően üljenek le megvitatni a kritikus módosításokat. Csatlakozva Gyenes Gézához azt hangsúlyozta, a dolgozók eleshetnek a szombati és vasárnapi pihenőnapoktól, s a munkáltató a pihenőidőt is megvonhatja tőlük. „A pozitív szakmai közérzetet generáló béremelést nem kellene elrontani a közérzetet rontó intézkedésekkel” – vélte a kamara vezetője.

„Köszönöm Éger István elnök úrnak, hogy hangsúlyosan és nyilvánosan első ízben itt mondta ki, hogy rendben van a béremelés” – kezdte válaszát Szócska, aki Gyenes Gézának válaszolva úgy folytatta: „Bár tudjuk, hogy a MOK bizonyos ügyekben nehéz tárgyalópartner lehet, én ennek ellenére végigvittem a kötelező kamarai tagság helyreállítását szolgáló törvényt.” A szervezett érdekvédelmet szabályozó döntésekkel hallgatói képviseleti jelleget akartak adni az oktatáshoz és javítani a szakképzéshez való hozzáférést.

„Lehet, az a baj, hogy alelnök úr húsz éve foglalkozik a témával” – folytatta még mindig Gyenes Gézához fordulva Szócska, aki szerint a felindultság „politikai okból vagy tévedésből ered” így „az indulatok korlátozását” kérte a jobbikos képviselőtől. A munkaidőszabályozásnak csupán egyetlen részletében van változás, ám ez is a szakmai egyeztetéseket követően alakult így. „Nem tudom, hol végződik a köztestület és hol kezdődik a Jobbik” – jegyezte meg Szócska, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy Gyenes Géza tagja annak a négytagú szakértői stábnak, amely a MOK részéről véleményezi a szaktárca törvénymódosítási javaslatait.

Az orvosi bélyegzők módosítása után fizetendő díj bevezetése ellen is szót emelő alelnöknek azt is elmondta, az első pecsét elkészíttetése továbbra is ingyenes. Itt arra emlékeztetett az államtitkár, hogy nemrégiben még a MOK sarcolta meg a kollégákat a kamarai regisztrációs díjjal, „akkor éppen én védtem meg az orvosokat a kamarától”.
„Évtizedek óta igyekszünk jelezni, hogy valami nincs rendben” – magyarázta indulatait Gyenes Géza, hozzátéve, a MOK szakértőjeként nem politikus, hanem szakember, aki meglátja a visszásságokat, a parlamenti szakbizottságban viszont politikus, akinek a kritizálás a dolga. Hangsúlyozta azonban, hogy mindig a szakmaiság vezeti és nem a rosszindulat.

Az ütésváltások után a szakdolgozói bértáblát illetően az államtitkár kiemelte, hogy azt a szakmai szervezetek állították össze, az emelések mértékét a törzsgárdára, a tömegekre súlyozva határozták meg, legtöbben húszezer forint fölötti emelésre számíthatnak. Ugyanakkor a 0-3 éve a pályán lévő, így a fizetésemelésből kiesőkre a minimálbér és a garantált bérminimum szabályai érvényesek.

Miután a grémium elnöke, Kovács József az indulatok lehűtésére megjegyezte, hogy mindenkinek politikai s erkölcsi felelőssége, hogy ne fordítsák a szakmai dolgozók ellen a társadalmat, az egészségügyi bizottság 14 kormánypárti igen, és az ellenzéki képviselők nem szavazatai mellett parlamenti vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslat-csomagot, amely várhatóan jövő héten kedden kerül a Ház elé.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-05-09

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Ha nem lesz béremelés, nagygyűlést szerveznek a szakdolgozók

Sokan még mindig nem kapták meg a fizetésemelést

Egészségpolitika

Dénes Tamás: El kell döntenünk, mennyire fontos a magyar társadalomnak az egészségügy

Fordulatot hozott a RESZASZ és a Szinapszis közvélemény kutató friss felmérése. Ebben nemcsak azt mondta ki a megkérdezett, csaknem ezer orvos, hogy hálapénzmentes egészségügyet szeretne, de elismerte: nem hálából, sokkal inkább félelemből és a jobb ellátás reményében csúszik a boríték. Kiderült az is: szerintük a béremelés önmagában nem váltja ki ezt a számukra is megalázó gyakorlatot, átlátható, kiszámítható és tiszta rendszert akarnak. Dr. Dénes Tamás, a szervezet elnöke munkatársaival egy megoldáscsomagot állított össze, amit valamennyi politikai pártnak és természetesen a kormánynak is átad, szerinte az egészségügyben nagyon kockázatos kérdés, hogyan nyúlnak hozzá, de a változtatás mára már halaszthatatlan.

Hírvilág

A védőnők is megkapják a teljes díjemelést

Egy korábbi rendelkezés miatt egy ideig bizonytalan volt, hogy a védőnők is ugyanolyan mértékben részesülhetnek-e az egészségügyben dolgozókra általánosan érvényes bérkiegészítésben. Köszönhetően, az augusztus 31-én közzétett kormányrendeletnek, mára elhárult ez az akadály. Szeptember 1-től ők is teljes egészében megkapják a járandóságukat.

Hírvilág

Nőtt a külföldre készülő fiatal orvosok száma

Csak stagnálásról beszélhetünk a migrációban, javulásról nem

Egészségpolitika

Évtizedek óta böjtöl az egészségügy

Dénes Tamás: „Mindegy mekkora béremelést ad a kormány, az élet fogja eldönteni, hogy elegendő-e”