Minden tizedik, 65 évesnél idősebb embert érinti az éjszakai elzáró apnea, vagyis az alvás közbeni átmeneti légzéskimaradás - az Amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet felmérése alapján. Az apnea akkor lép fel, mikor a nyelv, és a torok más szövetei elzárják a felső légutakat, ilyenkor akár egy percen keresztül is kimaradhat a légzés alvás közben. Ez az esemény akár többször is előfordulhat az éjszaka folyamán, és a súlyos apnea hozzájárulhat a kardiovaszkuláris betegségek, a diabétesz és a stroke kockázatának megnövekedéséhez. A Kaliforniai Egyetem kutatói nemzetközi összefogásban egy olyan új eszköz tesztelésén dolgoznak, amivel kezelni lehet az éjszakai légzéskimaradást. Az úgynevezett felső légúti stimulációs terápiát jelenleg biztonsági és hatékonysági szempontokból vizsgálják a kutatók. Az újonnan kidolgozott felső légúti stimulációs terápia lényege, hogy megakadályozza a légutak elzáródását alvás közben. Az eszközt a kulcscsont mellett ültetik be a bőr alá, ahol egy stimulációs vezetékkel kötik össze, melyet a légcső közelébe pozícionálnak. A vezeték minden egyes légzési ciklus alkalmával időzített, enyhe impulzusokat küld a hipoglosszális idegbe. A hipogloszális ideg stimulálásával izomfeszültség okozható a nyelv alsó részében, amivel meg lehet akadályozni, hogy a nyelv elzárja a légcsövet, magyarázta az eszköz működési elvét David Stewart, a Kaliforniai Egyetem professzora. A nyelv rendszeres stimulálásával normál légzést és pihentető, nyugodta alvást érhetünk el az apneás pácienseknél, tette hozza a professzor. Forrás: Medipress Kapcsolódó anyagok: LAM (Lege Artis Medic9inae) - 2003; 13(1) Újdonságok az alvásdiagnosztikában

Ideggyógyásazti Szemle - 2004; 54(3-4) Az egyes alvászavarok neurológiai vonatkozásai

Konferencia az alvászavarokról