Hírvilág

Semmelweis híd projekt

2011. AUGUSZTUS 15.

A csaknem két évtizedes múltra tekintő Semmelweis Symposium ezévi témája „A sejtek jelátviteli folyamatainak élettana és kórélettana”. Ezen folyamatok biztosítják a szervezet sejtjeinek összehangolt működését. Jelenleg a terápiában alkalmazott gyógyszerek több mint fele a jelátviteli mechanizmusokra, illetve az ezeket közvetlenül szabályozó receptorokra hat.

Érthető tehát, hogy a kutatási terület nemzetközi szinten is kiemelt jelentőségű, hiszen alapvető fontosságú ezen gyógyszerek hatásmechanizmusának megértése, nem kívánatos mellékhatásaik feltárása, illetve az új gyógyszercélpontok azonosítása szempontjából is. Az előadók a szakterület vezető szaktekintélyei lesznek, akik a világ 10 országából érkeznek Budapestre, közöttük a 2008. évi kémiai Nobel-díjas Roger Tsien, a terület vezető kutatója, a Nobel-díjra többször jelölt Sir Michael J. Berridge és Ole Petersen, az Akademia Europea elnökségi tagja és Royal Society korábbi alelnöke, valamint a Magyar Tudományos Akadémia több hazai, illetve külső tagja.

A Semmelweis Symposium keretei között kerül sor a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központja által két éve életre hívott nemzetközi kutatóhálózat, a Semmelweis Híd Projekt eddigi eredményeinek ismertetésére is. Két évvel ezelőtt a Semmelweis Symposium fókuszában a kardiológia állt, egyúttal ez volt a Semmelweis Híd Projekt nyitánya.

A Projekt célja egy olyan innovatív kutatócsoport létrehozása, amely hosszú távon fenntartható, több tudományágat összefogó együttműködéseken alapul. Ez a 150 magyar és 50 külföldi kutatót magába foglaló hálózat lehetővé teszi az alapkutatási koncepciók megújítását és nemzetközi kutatás-módszertani tapasztalatok adaptációját a szív és érrendszeri betegségek területén

A Semmelweis Symposium 2010 különleges színfoltja, hogy ennek keretei között kerül sor Spät András akadémikus 70. születésnapjának megünneplésére, aki a sejtszintű élettani kutatás nemzetközileg is elismert személyisége.

Briliáns előadások élettanból
A Symposium nyitóelőadását Sir Michael Berridge tartja november 5-én, akit méltán tartanak a kalcium-foszfoinozitid jelátviteli rendszer tudományos atyjának, s akinek a neve nem egyszer merült fel a Nobel-díj várományosaként. A második nap kiemelt előadója a Nobel-díjas Roger Tsien, akinek briliáns technikái megalapozták a sejten belüli történések valós idejű láthatóvá tételét. Az általa kifejlesztett világító fluoreszcens molekulák, melyek az élő sejtekbe bejutva tájékoztatnak az ott zajló folyamatokról, forradalmasították a megismerést, és ma már egyre inkább helyet követelnek a klinikai gyakorlat fegyvertárában is.

A szimpózium további részében fókuszba kerül az „Inozitol és kalcium jelátvitel”, a „Receptorok és ioncsatornák”, „A jelátvitel molekuláris patológiája” valamint a „Kalcium és mitokondriális funkciók”.

Spät professzor és tanítványai
A legelső, illetve az idén 19. alkalommal megrendezett Semmelweis Symposium között a tematikai hasonlóságon túlmenően további párhuzam is vonható. Az idei esemény szervezői; Hunyady László professzor, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének igazgatója, valamint az Egyesült Államokban élő Balla Tamás és Hajnóczky György egyaránt Spät András professzor tanítványai voltak, aki az első, 1992-es Symposiumot szervezte. Rajtuk kívül a résztvevők döntő többségét is személyes, baráti, szakmai kapcsolat fűzi Spät András professzorhoz, akit 70. születésnapja alkalmából a rendezvény résztvevői a szimpózium első napján, a nyitó előadásokat követően köszöntenek.

Semmelweis Híd Projekt - kardiológia a kutatólaborban
A Kardiológiai Központ újonnan kiépített kardiológiai fókuszú őssejtlaboratóriuma nemzetközileg elismert társintézményekkel együttműködésben azt vizsgálja, hogy a beültetésre kerülő egészséges sejteknek nem kell átalakulniuk és kiérniük új szövetté, hanem már a sejtek közötti közvetlen kapcsolat révén is képesek a halódó szívsejtek megmentésére. A most felfedezett mechanizmus alapján gyors beavatkozással megmenthető lehet az infarktuson átesett szív, ha sikerül éppen a megfelelő helyre juttatni a gyógyító sejteket. Ezzel párhuzamosan önálló humán kardiális endotheliális sejtenyészetek kialakítása folyik, melyeken oxigénhiányos állapotban vizsgálható a sejtek működése.

A krónikus szívelégtelenség kezelése megoldatlan probléma
A szívelégtelenség során csökken a szív összehúzúdó képessége. Ennek kórélettani hátterét és gyógyításának farmakológiai alapjait kísérletes állatmodelleken vizsgálják. A krónikus szívelégtelenség kezelése megoldatlan. A jelenleg elérhető szívtámogató szerek rövidtávon dramatikusan javítják a balkamra-funkciót és csökkentik a klinikai tüneteket, azonban hosszú távú alkalmazásuk rontja a betegek túlélési esélyeit. Állatkísérletes modellben olyan, a szívizomban termelődő, peptid-természetű molekulák (prolaktin-releasing peptid, adrenomedullin) kerültek előtérbe, melyek hatékonyan képesek serkenteni a szív pumpafunkcióját. Továbbá, ezen peptidek sejten belüli jelátviteli útvonalainak tanulmányozása révén, olyan mechanizmusok tárultak fel melyek amellett, hogy csökkentik a szívizomsejtek stressz-indukálta károsodását, hathatósan képesek fokozni a szívizom-összehúzódások erejét.

Hasonlóképp, a kalcium-érzékenyítő mulekulák a szívizomszövet oxigén-igényének emelése nélkül képesek fokozni a szív teljesítményét. Jelentős kérdés olyan biológiai jelzőfehérjék, markerek azonosítása, mely által a betegség súlyosbodása, a kedvezőtlen kimenetel kialakulása előrejelezhető. A kutatások során egy olyan új markert azonosítottunk, mely a krónikus szívelégtelenség kóroktanával, a klinikai tünetek kialakulásával is összefüggést mutat. Ezen megközelítések potenciálisan új utat nyithatnak a szívelégtelenség kezelésében.

A szívelégtelenség végstádiumának szívtranszplantációs kezelése az elmúlt évek során jelentős fejlődésen ment keresztül. Az elvégzett beavatkozások számát azonban nagyban befolyásolja a donor szervek száma és a donor szerv transzportációjának lehetséges ideje. Mivel a donor szervek számának növelése nem lehetséges, új konzerváló oldat kifejlesztése kezdődött, melynek célja a transzport idő megnyújtása. Állatkísérlek során sikerült a szív kiemelése és beültetése közötti időintervallumot duplájára növelni, ezzel védve az explantált szervet az oxidációs stressztől és csökkenteni az ischaemia-reperfúziós károsodásokat a traszport és a beültetés során.
Krónikus vesebetegségben a kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás akár 17-szerésre is emelkedhet, ezért a két kórállapot együttes vizsgálata elengedhetetlen. Amennyiben a vesebetegség kialakulásában a diabetes is kóroki tényező a kardiovaszkuláris kockázat tovább nő.

Több mint 1000 gyermek érfalrugalmasságának mérésével le lettek fektetve a vizsgálóeljárás referenciaértékei. Emellett igazolást nyert, hogy krónikus vesebeteg fiatalokban a kardiovaszkuláris károsodás csökken a vesetranszplantációt követően, illetve alvási apnoe szindróma egy független rizikófaktora a szív- és érrendszeri betegségeknek gyermekkorban és különösen krónikus vesebeteg fiatalokban.

A magyar sportkardiológia megteremtése
Az elmúlt években történ tragikus sportolói halálesetek kapcsán átfogó szűrőprogram indult, melynek során eddig 133 olimpikon és 67 élsportoló teljeskörű kardiológiai és sportélettani kivizsgálására került sor. A vizsgálatok fókuszában a hirtelen szívhalál rizikófaktorainak keresése, illetve megelőzése áll. A vizsgálatok további célja volt a sportág-specifikus, személyre szabott, lehetőleg minél inkább pálya közeli mérések végzése.

A sportolók minden mért és számított paramétere egy biobankban került rögzítésre, melyben különböző kardiológiai kórképekben szenvedő betegek adatai is megtalálhatók, és bioinformatikai módszerekkel összefüggéseikben elemezhetők. Kiemelendő, hogy a világon egyedülállóan 24 órás EKG valamint szív-MRI és echocardiographiás vizsgálat történik szűrés jelleggel. Ezáltal a kóros elváltozások korábban, precízebben diagnosztizálhatók és részletesebb információkhoz juthatunk a sportolói szív struktúrájával, működésével kapcsolatban.

Az vizsgálatok lehetőséget teremtenek a sportolói edzett szív és a kóros állapotú szív közötti nem mindig éles határ objektív elkülönítésére. Az átfogó kutatómunka eredményeként meghatározhatók a sportolók sportág-specifikus keringési paramétereire vonatkozó normálértékek is, melyek a jövőben „gold standard”-ként szolgálhatnak a kóros elváltozások kiszűrésére és biztos alapot adhatnak a prevenció jelentőségének megerősítésére. Eredményeink hozzájárulhatnak a sportolói hirtelen szívhalál előfordulásának csökkenéséhez.

Az emberi genetikai állományban számos olyan genetikai variancia létezik, amely nem okoz megbetegedést, azonban bizonyos kórállapotokban vagy szélsőséges esetekben hatással vannak az egyén szervezetének válaszreakcióira. Szív- és érrendszeri szempontból ilyen, nem kóros, de szélsőséges élettani állapot jellemző az élsportolókra. A Semmelweis Híd Projekt keretében végzett sportolói szűrések során olyan genetikai kutatásokat végeztünk, amelyek szív- és érrendszeri jelentőségét a tudományos irodalom nem sportoló (elsősorban infarktust elszenvedett és szívelégtelen) betegekben már korábban leírta. Az olimpiai válogatott vízilabda csapat tagjaiban azonban találtunk összefüggést a nyugalmi pulzusszám, a szív jobb kamrájának funkciója valamint a genetikai állomány között.

A fizikai képességek genetikai hátterét kutató genetikai vizsgálatok során egy 64 génvariánst mérő biochip-et fejlesztettünk ki, melyben 42 a hirtelen szívhalálra való hajlamot, 12 a fizikai teljesítőképesség jellemzőit 10 pedig a metabolikus betegségekre való hajlamot detektálja. A továbbiakban egy éven belül 1000 sportoló cél-orientált genomikai adatait kívánjuk felvenni a vizsgáló eljárás segítségével.

Piramis Projekt
A Semmelweis Egyetem Piramis Projekt legfontosabb célja egy olyan összetett kommunikációs stratégia és cselekvési program megvalósítása, mely lehetővé teszi a Semmelweis Egyetemen folyó tudományos és innovációs tevékenységek minél szélesebb körű megismerését a gazdaság szereplői és a társadalom körében, ezzel segítve az elért tudományos eredmények hasznosulását, valamin az egészségtudományok iránt elkötelezett fiatal tehetségek felkutatását, egyénre szabott minőségi képzését és a végzett szakemberek versenyképes munkaerő-piaci helytállását.

Forrás: Semmelweis Egyetemen

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Gondolat

Egy halálra ítélt szakma végváraiban – Interjú dr. Prinz Gyulával

Mióta kineveztek tagozatvezetőnek, felhívtam valamennyi hazai fertőző osztályt, hogy megismerjem a valós helyzetet. Kétségbeejtő a fertőző osztályokon dolgozó orvosok létszáma, korösszetétele, és számos helyen aggasztó, hogy milyen nagy távolságra kell küldeni a mikrobiológiai mintákat. Valamennyi kórházban szükség van a klinikai mikrobiológiai és az infektológiai szolgálatra. A fejlett világban a világon mindenütt így van, ez nem tisztán pénz kérdése, hanem szemléleté is – mondta dr. Prinz Gyula a szakmai kollégium infektológia tagozatvezetője.

Hírvilág

Elmerülni a pillanatban - beszélgetés Perczel Forintos Dórával

Depresszió esetén az Amerikai Pszichiátriai Társaság protokollja szerint a kognitív viselkedésterápia az első választandó megoldás. Egy belső figyelemmel dolgozó módszer eredményeiről és jövőjéről kérdeztük a nemzetközi szakembert.