2011. AUGUSZTUS 15.
A hepatitis E-vírus (HEV) gyakran okoz súlyos járványokat a fejlődő országokban, ahol a víz gyakran széklettel van szennyeződve. A fejlett országokban általában csak behurcolt esetek fordulnak elő, legalábbis hosszú ideig így gondoltuk.
Az 1990-es években tűnt fel Európában, hogy az egészséges véradók körülbelül 1%-a HEV-szeropozitív, pedig nem jártak olyan országokban, ahol endémiás a HEV.
Hollandiában, ahol 2003 óta évente körülbelül 10, nem behurcolt HEV-fertőzést regisztrálnak, a vírus forrásának kiderítése céljából a vírus RNS-ét keresték élővizekben, élelmiszerekben és állatokban. Körülbelül 100 sertéstenyésztő telepről származó trágyaminták közül 50-ben megtalálták a vírust, egy vágóhídon levágott 50 malac közül 7 esetében, valamint egy vaddisznóban is. A Meuse folyóból vett 12 vízminták közül is kettőben ki lehetett mutatni a HEV-RNS-t.
Egyik korábbi vizsgálatban kimutattak HEV-t piacon árult sertésmájból, vaddisznóból és vízmintákból, és a mintákat részletesebben tanulmányozva mindegyikben a vírus 3-as genotípusát találták – ez a törzs okozta a humán megbetegedéseket is.
A fejlett országokban sporadikusan fellépő hepatitis E forrásaként számos állatot és azok székletét gyanúsítanak. E vizsgálat eredményei a sertéshús fogyasztása és a sertéstrágyával szennyezett folyók vizében való fürdés szerepét támasztják alá.
Valószínűleg azonban ezen kívül más úton is terjed a HEV a fejlett országokban. Érdemes lenne minél hamarabb azonosítani a fertőzésforrásokat a megfelelő megelőző intézkedések kidolgozása céljából.
Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid
Forrás: Emerg Infect Dis 2009 Mar; 15:381.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás