Magyarországon kétszázötven patológus szakorvos dolgozik, pedig a betegellátás ennek kétszeresét igényelné, és ezen a helyzeten csak úgy lehet változtatni, ha a meglévő emberi erőforrásokat a legkorszerűbb informatikai fejlesztésekkel segítjük és egyúttal jelentős erőfeszítéseket teszünk a szakemberképzésben - olvasható a négy orvosegyetem közös közleményében. A patológia napja alkalmából a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem MTI-hez eljuttatott közleménye úgy fogalmaz, mindezen intézkedések jelentős pozitív hatással lehetnek a betegellátó tevékenység egész folyamatára. A patológus szerepe egyre meghatározóbb a gyógyító terápia kiválasztásában is, főleg a daganatos megbetegedések esetén. A szövettani/citológiai diagnózis nemcsak alapvetően meghatározza a betegség gyógyításának mikéntjét, hanem a patológus a betegség kimenetelét is megbecsüli, ezen szakemberek ma már a terápiát tervező orvoscsoport meghatározó tagjai. Sajnos azonban minden harmadik kórházban mindössze egy patológus dolgozik - olvasható a dokumentumban. A közlemény kitér arra: az elmúlt húsz évben hatalmas változásokon ment keresztül a kórszövettani vagy patológiai diagnosztika, aminek alapja részben a technológia korszerűsödése, az informatika eredményeinek beépülése, másrészt és döntően a molekuláris medicina kifejlődése. A patológia a diagnosztikus kórszövettanon túl mára további ágakkal gyarapodott, mint a betegségek kimenetelét megbecslő és a terápiás célpontokat azonosító patológia. Így a patológus már egyáltalán nem csak a halottak kórboncolásában érintett, egyre inkább a korszerű betegellátó tevékenység meghatározó szereplője a betegség diagnózisának felállításától annak kezelésén át. MTI 2014. november 5., szerda