Osteoporozis Világnap 2010
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
1999 óta szerte a világon október 20-án tartják az oszteoporózis - magyarul a csontritkulás - világnapját. Magyarországon 1996-ban rendezték meg először, és idén 15. alkalommal kerül a figyelem középpontjába a „néma járvány”. A Világnap bár minden évben fontos eseménye a betegség megelőzését célzó ismeretterjesztésnek, és egyre több ország is csatlakozik programokkal a világnapi felhíváshoz, a csontritkulás sajnálatos módon mégsem kap elegendő figyelmet sem a laikusok, sem a politikai döntéshozók körében. Ebben az évben az Oszteoporózis Világnap, a Nemzetközi Osteoporosis Alapítvány javaslatára, a gerincoszlopot alkotó csigolyák „egészségére”, a csigolyatörésekre utaló jelekre, azok következményére, az életminőség jelentős romlására hívja fel a figyelmet. Az Osteoporosis Betegek Magyarországi Egyesülete (OBME) és a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológia Társaság (MOOT) világnapi rendezvényén a csigolyatörésekről, az oszteoporózis ellátásában, kezelésében egyre nagyobb teret kapó új, Magyarországon is már hozzáférhető innovatív gyógyszeres és nem-gyógyszeres megoldásokról esett szó. Arról, hogy az idősödő társadalomban, ahol a krónikus betegségek, így a csontritkulás egyre emelkedő előfordulásával / prevalenciájával kell számolnunk, a szakma, a tudomány a Csont és Ízület Évtizede alatt milyen eredményeket ért el a betegek kezelésében, életminőségük javításában. Az oszteoporózis, maga a betegség, kezdetben néma, nincsenek tünetei, ugyanis a törés kialakulásáig a betegek általában nem tudnak róla, hogy csontritkulásuk van. A következmények viszont a betegségben szenvedők millióinak életében nagyon is jól láthatók. A csigolya-összeroppanások, a csontok törékenységéből, a csontszilárdság csökkenéséből adódó törések leggyakoribb formái, sajnos gyakran elkerülik a klinikusok figyelmét (Európában a nem diagnosztizált csigolyatörések aránya 29%). Mivel nem ismerik fel őket, ezért aztán kezeletlenül is maradnak, tévesen izomhúzódás vagy arthritis következtében kialakuló hátfájásnak diagnosztizálják. E veszélyes törések „aluldiagnosztizálása” világszerte komoly problémát jelent. A csigolya-törés tehát hátfájással jár; csökken a testmagasság, immobilitás (mozgásképtelenség) és gerinc-deformitás alakul ki. Mindezek következtében romlik a légzésfunkció, nő a társbetegségek kialakulásának kockázata, nő az ágyhoz kötött napok száma, nagymértékben romlik az életminőség: nehezítetté válik a mindennapi aktivitás otthon és a munkahelyen egyaránt; depresszió léphet fel, károsodik az önértékelés. A törés a testkép lerombolását eredményezheti és végső soron korai halálhoz is vezethet. Az első csigolyatörés után - még akkor is, ha azt nem is ismerik fel - a beteg ki van téve a további törések kockázatának. A csigolyatöréseknek három fontos jele van; ezeket nem szabad szem elől téveszteni: o a testmagasság csökkenése, o hátfájás, o a hát meggörbülése. Ilyen panaszok esetén - különösen az 50 felettiek számára - ajánlott mielőbb orvoshoz fordulni. A csontritkulás - sokak életminőségét nagymértékben rontva - jelenleg mintegy 200 millió embert érint a világon. Magyarországon ma becslések szerint a népesség tizede, mintegy 900 ezer ember szenved oszteoporózisban. A betegség számlájára hozzávetőlegesen évi 100 ezer csonttörés írható. Ezek sürgősségi ellátása 16 milliárd forintba kerül, majd a további ellátás - a törést követő első évben - további jelentős összeggel (mintegy 10,5 milliárd forinttal) terheli meg az egészségügyi költségvetést. A veszélyeztetettek magas és egyre növekvő száma, a csonttörések veszélye, vagy a bekövetkezett törések nyomán kialakuló mozgáskorlátozottság, majd az akár életet is fenyegető súlyos szövődmények ténye jelentős népegészségügyi problémává teszi a csontritkulást szerte a világon. Kulcsfontosságú éppen ezért, hogy figyelmet kapjon a betegség, figyelmet kapjon a tudatos megelőzés gondolata, és ebben az évben hangsúlyozottan a csigolyatörések, illetve az arra utaló jelek felismerésének fontossága. Forrás: Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológia Társaság
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
A rákellenes világnapot 24 éve tartják, február 4-én. A Nemzetközi Rákellenes Unió központi kampánytémája ez évben az esélyegyenlőség a daganatos betegek ellátásában, valamint a betegséget túlélők köre.
Március 4-én, az elhízás elleni világnapon a figyelem középpontjában az elhízás globális problémája és annak egészségügyi következményei állnak. Az esemény rávilágít, hogy az elhízás nem csupán esztétikai kérdés, hanem komoly egészségügyi kockázatokat rejt magában.
A méhnyakrák epidemiológiai mutatói 2000–2019 között Magyarországon megfigyelhető változásának elemzése nemzetközi összevetéssel
A látás világnapja
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
Egészségpolitika
A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalása az ágazat helyzetéről5.
Gondolat
Üdv nálunk! Van már, aki írja a fekete pontjaid? – Nyomasztás a közoktatásban
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás