Hírvilág

Összeolvadt öt minisztériumi háttérintézmény

2011. AUGUSZTUS 15.


A kormány döntött a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet felállításáról – írja közleményében a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága.

Az új egészségpolitika és az egészségügyi struktúraátalakítás jegyében gazdasági együttműködésben folytatja tevékenységét a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyi háttérintézményeinek egy része. A kormány 2011. március 30-i ülésén támogatta a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) létrehozására vonatkozó javaslatot.

Az új módszertani központ az Egészségügyi Minőségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézet (EMKI) alapjain az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (ESKI), az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI), az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet (ETI) és az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ (OSZMK) összeolvadásából jön létre.

Teljes egészében átveszi az EMKI, ESKI, OGYI és ETI jelenlegi hatósági és egyéb szakmai feladatait, továbbá az OMSZK tevékenységének egy részét. Az integrálódó szervezetek eddigi munkáján túl, a GYEMSZI jövőbeni feladata lesz - a Semmelweis Tervben lefektetett stratégiai céloknak megfelelően – az országos egészségügyi minőségfejlesztési és betegbiztonsági stratégia megalkotása, az egészségügyi intézmények közötti funkcionális integrációhoz szükséges kataszterek nyilvántartása, az ágazat informatikai központjának létrehozása, a Nagytérségi Egészségszervezési Igazgatóságok kialakítása, monitorozása, a szakfelügyeleti rendszer működtetése, és ez a szervezet végzi majd az ágazatot érintő európai uniós projektek menedzselését is

Az új szervezet az egészségügyi háttérintézmények és az ágazat hatékonyságának növelése érdekében jön létre. Az egészségügyi állami közfeladat-ellátás körében ugyanis jelenleg mintegy kéttucatnyi, az egészségügyi kormányzat irányítása vagy felügyelete alá tartozó országos intézet létezik. Az integráció célja a nagyfokú szervezeti-működési szétaprózottság megszüntetése, valamint - összhangban a kormányprogrammal - az egészségügy fenntartható pályára történő átállítása.

A GYEMSZI a kormánydöntésnek megfelelően 2011. május elsejével jön létre.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Nincs szakember, aki dolgozzon! - Interjú dr. Demeter Jánossal

A jelenlegi egészségügyi kormányzat tisztában van azzal, hogy nincs több pénz az egészségügyre, és szakemberhiány alakulhat ki. Ezért tervezik a nagytérségi ellátórendszer elindítását. Ez lenne a megoldás, azaz az erők centralizálása. A költséges, drága gyógyítási eljárásokat egy-egy centrumba kell csoportosítani, s így olcsóbban működhetnek. A nagytérségi egységek gazdálkodhatnak saját lehetőségeik felett – mondta dr. Demeter János, a szakmai kollégium szülészet és nőgyógyászat, asszisztált reprodukció tagozatvezetője.

Hírvilág

Erkölcsi és anyagi megbecsülés, minisztériumi képviselet

Az ápolói, szakdolgozói helyzetről hozott állásfoglalást a Nemzeti Egészségügyi Tanács október 26-i ülésén. Az állásfoglalásról, saját nézetéről és a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum szakdolgozóinak helyzetéről kérdeztük. Domjánné dr. Lengyel Irén jogászt, a cívisvárosi egyetem klinikai főnővérét. Domjánné jól ismeri a szakdolgozók munkáját, életkörülményeit, hiszen maga is nővérként kezdte pályáját, később tanszéki főnővérként folytatta, majd az Eötvös Loránd Állam-és Jogtudományi Egyetem elvégzését követően klinika főnővér lett.

PharmaPraxis

Tudás nélkül nincs innováció

Vezet a gyógyszeripar kutatásfejlesztésben, és klinikai vizsgálatban is jó helyen áll Magyarország

Egészségpolitika

Május 27. a Sürgősségi Orvostan Napja

A szolidaritás hetén, a Nemzetközi Gyermeknapot követően egy újabb jeles nemzetközi napot jegyezhetünk Európában: ez május 27-e, a Sürgősségi Orvostan Napja. Idén egy új szokás születésének lehetünk tanúi.

Gondolat

Az első feladatok között van a népegészségügy átalakítása - Interjú dr. Vokó Zoltánnal

Életmód-és szemléletváltásra van szükség a lakosság részéről a népbetegségek és a korai halálozás megelőzésére. Az egészséget valós tőkeként kell értelmeznünk az egyén és a társadalom szintjén, vagyonként, erőforrásként, olyan értékként, melyre vigyáznunk és fejlesztenünk kell – mondta dr. Vokó Zoltán a szakmai kollégium megelőző orvostan és népegészségügy tagozat vezetője.