2012. ÁPRILIS 17.
Szöveg nagyítása:
Az antibiotikumokkal szemben rezisztens baktériumok gyakoribban a természetben, mint eddig gondolták: kanadai kutatók négymillió éve elszigetelten élő baktériumok közt is találtak ilyeneket. Az antibiotikumnak ellenálló baktériumok világszerte komoly fejtörést okoznak az orvosoknak. Sok szakember úgy véli, hogy a jelenséghez e gyógyszerek tömeges alkalmazása vezetett. Egy másik elmélet szerint mindig is voltak rezisztens baktériumok, csupán rohamosan elterjedtek az elmúlt évtizedekben. A mezőgazdaságban és az orvoslásban széleskörűen alkalmazott antibiotikumok kijutnak a természetbe, ezért igen nehéz olyan mikrobaközösséget találni, amely még nem találkozott velük. Gerry Wright, a hamiltoni McMaster Egyetem kutatója ezért az amerikai Új-Mexikó állam déli részén található Lechuguilla-barlangból vett mintákat. Az óriási barlangrendszer mélysége eléri az 500 métert, hossza a 200 kilométert. 1986-os felfedezése óta csupán egyes kutatócsoportok léphettek be a területére. Ezen kívül vastag vízzáró iszapkőréteg alatt helyezkedik el. A barlang egyes részei ezért már legalább négymillió éve nem érintkeztek a felszínnel - írták a kutatók a PLoS One című folyóiratban a Der Spiegel című német lap internetes kiadása szerint (www.spiegel.de). Korábbi kutatásokban Wright és kollégái alaszkai baktériumminták segítségével már kimutatták, hogy már 30 000 éve is létezett antibiotikumokkal szembeni rezisztencia. Mostani tanulmányuk során 93 barlangi mintát tettek ki 26 jelenleg használatos antibiotikumnak, és csaknem mindegyik törzs rezisztensnek bizonyult legalább egy, de gyakran három-négy hatóanyaggal szemben. Akadt három törzs, amellyel szemben 14 gyógyszer is hatástalannak bizonyult. A kutatók ebből arra következtettek, hogy az antibiotikumok ártalmatlanítása a baktériumok ősi, közös jellemvonása. Egyes barlangi baktériumtörzsek érdekes módon egy újabb, egyelőre igen hatékony antibiotikum eddig fel nem ismert gyenge pontját használták ki, hogy hatástalanítsák. Valószínűsíthető, hogy a tulajdonság előbb-utóbb kórokozóknál is megjelenik majd - írták a kutatók. MTI
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.
Sok bélbaktérium tartalmaz a genomjába integráltan fágokat, amik bizonyos környezeti feltételek, így egyes bélbe jutó gyógyszerek indukáló hatására kiszabadulnak, és lyticussá válnak.
Ember és környezet
Az antibiotikum-rezisztenciát gyakran keretezik az „Egy Egészség koncepción” keresztül – azaz olyan problémaként, amely az ember, más állatok és a környezet egészségének az egységével kapcsolatos.
A téli időszak köztudottan kedvez a felső légúti megbetegedéseket kiváltó kórokozóknak. Ha el szeretnénk kerülni a betegséget, elsősorban az immunrendszerünk erősítésére kell fókuszálnunk. Ezt teljesen természetes módon, gyógynövényekkel is megtehetjük.
Ember és környezet
Bár az antibiotikumok felfedezése forradalmasította a fertőző betegségek kezelését, túlhasználatuk és helytelen alkalmazásuk globális antibiotikumrezisztencia-válsághoz vezetett. Használatuk számos negatív hatást gyakorol az emberi egészségre, például a bélmikrobiom módosításán keresztül. Az ezzel kapcsolatos ismereteket összegezte egy, a MicrobiologyOpen szaklapban megjelent tanulmány, az Impact of antibiotics on the human microbiome and consequences for host health.
Az antibiotikumok sötét oldala: humán mikrobiom- és egészségkárosító hatások
Antibiotikum-rezisztencia a környezetben
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
A Magyar Stroke Társaság XVIII. Kongresszusa és a Magyar Neuroszonológiai Társaság XV. Konferenciája. Absztraktfüzet5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás