Hírvilág

Ősi kövekből mezőgazdaság

2013. MÁJUS 07.



A korábbi közel-keleti leletekhez hasonló ősi, 23 000 évesre tehető őrlőköveket fedeztek fel Észak-Kínában, a Sárga-folyó középső termékeny völgyében, ami azt sugallja, hogy a gabonatermesztés gyökerei az eredetileg feltételezett 10 000 évnél jóval régebbre nyúlnak vissza a világ különböző területein.

A Li Liu, a Stanfordi Egyetem professzora által vezetett kutatás szerint a gabonatermesztéshez szükséges tudás nem egyik napról a másikra alakult ki, megszerzése hosszú időt vett igénybe, és minden bizonnyal az éghajlati változásokhoz történt alkalmazkodás igényéből fejlődött ki. Abból a tényből, hogy gabonaszemek és gumók őrlésére szolgáló, nagyjából azonos korú kőszerszámokat találtak Kínában éppúgy, mint Mezopotámiában, a tudós azt a következtetést vonta le, hogy a folyamat globálisan, de egymástól függetlenül zajlott le a világon.
A kezdetleges őrlőszerszám két kőből állt: a kézben tartott, gömbölyű formájúval törték-zúzták a földre helyezett, lapos kőre szórt magokat és gumókat, amíg lisztszerű őrleményt nem kaptak.

"Az embereknek először meg kellett ismerniük a vadon termő növények sajátosságait, mielőtt hozzá kezdtek volna termesztésükhöz. Az őrlőkövek táplálék előállítására szolgáló igénybe vétele azt jelzi, hogy igyekeztek minél inkább kiaknázni a növényekben rejlő lehetőségeket, egyszersmind tisztába kerülni jellemzőikkel: ez a folyamat vezetett aztán a mezőgazdaság kialakulásához" - fejtette ki a tudós az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a Proceedings of the National Academy of Sciences című kiadványban megjelent tanulmányban.

Az ásatási helyszínen, a kőrszerszámok mellett fű, vadon termő bab, köles és jamgumó maradványait találták - csupa olyan növényét, amelyet évezredekkel később a régióban élők már javában termesztettek, miután megismerték hasznosítási lehetőségeiket. A köles az ősi kínai civilizáció alapvető élelmiszerévé vált.

A professzor véleménye szerint a magok táplálékcélú felhasználásának elterjedése segít képet alkotni arról, hogy miként alkalmazkodtak ez emberek a klíma változásához a jégkorszakban. "Vagy nagy nyomás alatt voltak, és jobb élelemszerzési lehetőség nemigen kínálkozott, vagy a magvak hirtelen nagy mennyiségben álltak rendelkezésre, és könnyű volt a begyűjtésük… Felfedezésünk inkább azt jelzi, hogy általános forradalmi irányzat fejlődött ki, és az embercsoportok az egész világon hasonló módon, jóllehet egymástól függetlenül reagáltak a bekövetkezett éghajlati változásokra" - magyarázta Li Liu.
(http://news.stanford.edu/news/2013/may/china-agriculture-origins-050213.html)


2013. május 7., kedd

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Agykutatás

A Homo sapiens és a pszichoaktív növények közötti kapcsolat

A pszichoaktív növények fogyasztásának az emberré válásban, az emberi kultúra kialakulásában játszott alapvető szerepét mutatják be az Akadémiai Kiadó gondozásában kiadott angol nyelvű folyóirat, a Journal of Psychedelic Studies 2019 végén megjelent különszámának tanulmányai.

Gondolat

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Gondolat

Gyógyító és ártó szellemek

Sámánhit a világban

Gondolat

Szinte heroizálják az öngyilkosokat az emberek Magyarországon

Nincs olyan ember, akinek életében egyszer nem fordult volna meg a fejében az öngyilkosság gondolata, de ehhez képest csak kevesen teszik meg, mivel a lelki stabilitás, a megbízható kapcsolatok, illetve a pszichiátriai betegségek hiánya átsegítik őket a nehézségeken.