2015. OKTÓBER 27.
- Újra Budapestre érkeznek a világ vezető tudósai és tudománypolitikusai, hogy a november 4-én kezdődő Tudomány Világfórumán (World Science Forum, WSF) három napon keresztül a világot érintő legfontosabb társadalmi és környezetvédelmi problémákról és feladatokról tanácskozzanak.
A Tudomány Világfórumára először 2003-ban került sor azzal a céllal, hogy összehozza a világ vezető tudósait a tudománypolitikusokkal azért, hogy együtt gondolkodjanak és közös terveket fogalmazzanak meg arról, milyen hatásokat gyakorol a tudomány a mindennapi életre, és hogy lehet a tudomány szempontjait a politikában érvényre juttatni - fejtette ki Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az M1 aktuális csatorna kedd délelőtti műsorában.
A találkozóra 2011-től kétévente a világ más-más nagyvárosában kerül sor, a visszatérő helyszín négyévente Budapest. A legutóbbi, 2013-as egyeztetést Rio de Janeiroban tartották - idézte fel az elnök.
"A fórumnak nincs döntéshozó joga, de általában állást foglal néhány jelentős tudományos vonatkozású kérdésben, így értelemszerűen a környezetvédelem és a klímaváltozás kérdései a tanácskozás középpontjában állnak" - mondta Lovász László hozzátéve, hogy ezek mellett számos olyan aktuális kérdésről is lesznek tanácskozások mint például a migráció.
"A migráció nem a hivatalos programban szerepel, mégis egy várhatóan nagy érdeklődést kiváltó ülés lesz még a konferencia hivatalos kezdete előtt" - hangsúlyozta.
A meghívott szakemberek itt leginkább azt fogják körüljárni, hogy azokban a szociológiai, gazdasági, történelmi, pszichológiai kérdésekben amelyeket felvet a kialakult helyzet, hogyan tudnak a tudósok a döntéshozók segítségére lenni.
A nagyjából 800 külföldi résztvevővel zajló eseményen felszólal mások mellett Geoffrey Boulton, a brit Royal Society tagja, Axel Flaig, az Airbus kutatási részlegének vezetője, Naledi Pandor, a Dél-afrikai Köztársaság kutatási minisztere, valamint Vladimir Sucha, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) főigazgatója és Mark Walport, a brit kormány tudományos főtanácsadója is.
Az előadásokat az MTA honlapján zajló élő közvetítés segítségével bárki nyomon követheti.
MTI 2015. október 27., kedd
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
Magyar szer hozhat áttörést a felnőttkori cukorbetegség gyógyításában. A tablettákat már embereken tesztelik. A nemzetközi kutatók is az antibiotikumhoz hasonló áttörésről beszélnek. A kész gyógyszer négy év múlva kerülhet a piacra.
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
Direkt kapcsolat van az antibiotikum-expozíció és az akut pszichózis között, állapította meg a Brain, Behavior, & Immunity – Health című szaklap tanulmánya. Az egyesült államokbeli kutatók cikke az első olyan tanulmány, ami az egyes antibiotikumok pszichiátriai mellékhatásainak (insomnia, hallucináció, delúzió, delírium, katatónia, paranoia, érzelmi elszíntelenedés, pszichózis) gyakoriságát értékeli.
Hírvilág
Mary Shelley alkotása felvetette a modern bioetika alapkérdéseit.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás