2015. OKTÓBER 27.
- Újra Budapestre érkeznek a világ vezető tudósai és tudománypolitikusai, hogy a november 4-én kezdődő Tudomány Világfórumán (World Science Forum, WSF) három napon keresztül a világot érintő legfontosabb társadalmi és környezetvédelmi problémákról és feladatokról tanácskozzanak.
A Tudomány Világfórumára először 2003-ban került sor azzal a céllal, hogy összehozza a világ vezető tudósait a tudománypolitikusokkal azért, hogy együtt gondolkodjanak és közös terveket fogalmazzanak meg arról, milyen hatásokat gyakorol a tudomány a mindennapi életre, és hogy lehet a tudomány szempontjait a politikában érvényre juttatni - fejtette ki Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az M1 aktuális csatorna kedd délelőtti műsorában.
A találkozóra 2011-től kétévente a világ más-más nagyvárosában kerül sor, a visszatérő helyszín négyévente Budapest. A legutóbbi, 2013-as egyeztetést Rio de Janeiroban tartották - idézte fel az elnök.
"A fórumnak nincs döntéshozó joga, de általában állást foglal néhány jelentős tudományos vonatkozású kérdésben, így értelemszerűen a környezetvédelem és a klímaváltozás kérdései a tanácskozás középpontjában állnak" - mondta Lovász László hozzátéve, hogy ezek mellett számos olyan aktuális kérdésről is lesznek tanácskozások mint például a migráció.
"A migráció nem a hivatalos programban szerepel, mégis egy várhatóan nagy érdeklődést kiváltó ülés lesz még a konferencia hivatalos kezdete előtt" - hangsúlyozta.
A meghívott szakemberek itt leginkább azt fogják körüljárni, hogy azokban a szociológiai, gazdasági, történelmi, pszichológiai kérdésekben amelyeket felvet a kialakult helyzet, hogyan tudnak a tudósok a döntéshozók segítségére lenni.
A nagyjából 800 külföldi résztvevővel zajló eseményen felszólal mások mellett Geoffrey Boulton, a brit Royal Society tagja, Axel Flaig, az Airbus kutatási részlegének vezetője, Naledi Pandor, a Dél-afrikai Köztársaság kutatási minisztere, valamint Vladimir Sucha, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) főigazgatója és Mark Walport, a brit kormány tudományos főtanácsadója is.
Az előadásokat az MTA honlapján zajló élő közvetítés segítségével bárki nyomon követheti.
MTI 2015. október 27., kedd
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Az EESZT talán a háziorvosok számára nyújtja a legtöbb segítséget, mivel megismerhetik betegük kórelőzményeit, melyek tekintetében eddig a páciensre voltak utalva. A NEAK által ellenőrzött kötelező adatszolgáltatás biztosítja számukra, hogy a szükséges információkat megtalálhassák a rendszerben, azonban részükre is előír kötelezettségeket, amiket a napokban megjelent jogszabály-módosítás alapján az egészségügyi államigazgatási szerv is ellenőrizni fog.
Hírvilág
Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.
Magyar szer hozhat áttörést a felnőttkori cukorbetegség gyógyításában. A tablettákat már embereken tesztelik. A nemzetközi kutatók is az antibiotikumhoz hasonló áttörésről beszélnek. A kész gyógyszer négy év múlva kerülhet a piacra.
Gondolat
Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül címmel írta meg saját betegségének felfedezését, tüneteinek kialakulását.
Agykutatás
Egy nemzetközi kutatócsapat, a Yale Egyetem idegtudósai vezetésével, négy órával a halál beállta után képes volt helyreállítani és fenntartani a teljes emlősagy (sus scrofa) keringését, valamint sejtjeinek molekuláris és celluláris funkcióit. Az eredmény szerint az emlősagy regenerációs képessége jóval nagyobb, mint eddig gondoltuk.
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
Klinikum
Melyik a leggyakoribb diabetes-forma felnőtteknél? – gyakran kérdezik az orvosi egyetemistáktól, és a választ kötelező fújniuk...
1.
2.
3.
4.
5.
1.
Egészségpolitika
Az Európai Uniónak hatékonyabb eszközökre van szüksége a közegészségügyi vészhelyzetetek kezelésére2.
3.
4.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás