Hírvilág

November 4-én kezdődik a Tudomány Világfóruma

2015. OKTÓBER 27.


- Újra Budapestre érkeznek a világ vezető tudósai és tudománypolitikusai, hogy a november 4-én kezdődő Tudomány Világfórumán (World Science Forum, WSF) három napon keresztül a világot érintő legfontosabb társadalmi és környezetvédelmi problémákról és feladatokról tanácskozzanak.

A Tudomány Világfórumára először 2003-ban került sor azzal a céllal, hogy összehozza a világ vezető tudósait a tudománypolitikusokkal azért, hogy együtt gondolkodjanak és közös terveket fogalmazzanak meg arról, milyen hatásokat gyakorol a tudomány a mindennapi életre, és hogy lehet a tudomány szempontjait a politikában érvényre juttatni - fejtette ki Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az M1 aktuális csatorna kedd délelőtti műsorában.

A találkozóra 2011-től kétévente a világ más-más nagyvárosában kerül sor, a visszatérő helyszín négyévente Budapest. A legutóbbi, 2013-as egyeztetést Rio de Janeiroban tartották - idézte fel az elnök.
"A fórumnak nincs döntéshozó joga, de általában állást foglal néhány jelentős tudományos vonatkozású kérdésben, így értelemszerűen a környezetvédelem és a klímaváltozás kérdései a tanácskozás középpontjában állnak" - mondta Lovász László hozzátéve, hogy ezek mellett számos olyan aktuális kérdésről is lesznek tanácskozások mint például a migráció.

"A migráció nem a hivatalos programban szerepel, mégis egy várhatóan nagy érdeklődést kiváltó ülés lesz még a konferencia hivatalos kezdete előtt" - hangsúlyozta.
A meghívott szakemberek itt leginkább azt fogják körüljárni, hogy azokban a szociológiai, gazdasági, történelmi, pszichológiai kérdésekben amelyeket felvet a kialakult helyzet, hogyan tudnak a tudósok a döntéshozók segítségére lenni.
A nagyjából 800 külföldi résztvevővel zajló eseményen felszólal mások mellett Geoffrey Boulton, a brit Royal Society tagja, Axel Flaig, az Airbus kutatási részlegének vezetője, Naledi Pandor, a Dél-afrikai Köztársaság kutatási minisztere, valamint Vladimir Sucha, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) főigazgatója és Mark Walport, a brit kormány tudományos főtanácsadója is.
Az előadásokat az MTA honlapján zajló élő közvetítés segítségével bárki nyomon követheti.




MTI 2015. október 27., kedd

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

EESZT - állandó társ a háziorvosi ellátásban

Az EESZT talán a háziorvosok számára nyújtja a legtöbb segítséget, mivel megismerhetik betegük kórelőzményeit, melyek tekintetében eddig a páciensre voltak utalva. A NEAK által ellenőrzött kötelező adatszolgáltatás biztosítja számukra, hogy a szükséges információkat megtalálhassák a rendszerben, azonban részükre is előír kötelezettségeket, amiket a napokban megjelent jogszabály-módosítás alapján az egészségügyi államigazgatási szerv is ellenőrizni fog.

Hírvilág

A kényszerbetegség kulcsa

Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Magyar világszenzáció! - Megvan a cukorbetegség gyógyszere?

Magyar szer hozhat áttörést a felnőttkori cukorbetegség gyógyításában. A tablettákat már embereken tesztelik. A nemzetközi kutatók is az antibiotikumhoz hasonló áttörésről beszélnek. A kész gyógyszer négy év múlva kerülhet a piacra.

Gondolat

Karinthy öndiagnózisa

NAGY Zsuzsanna

Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül címmel írta meg saját betegségének felfedezését, tüneteinek kialakulását.

Agykutatás

Neurofiziológiai agyújraélesztés

Egy nemzetközi kutatócsapat, a Yale Egyetem idegtudósai vezetésével, négy órával a halál beállta után képes volt helyreállítani és fenntartani a teljes emlősagy (sus scrofa) keringését, valamint sejtjeinek molekuláris és celluláris funkcióit. Az eredmény szerint az emlősagy regenerációs képessége jóval nagyobb, mint eddig gondoltuk.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Klinikum

1,5-es diabetes mellitus

Melyik a leggyakoribb diabetes-forma felnőtteknél? – gyakran kérdezik az orvosi egyetemistáktól, és a választ kötelező fújniuk...