Nem minden emlék igazi
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Az emlékezet bonyolult dolog, és számos tényező képes befolyásolni. Gyakran csak benyomásokat bírunk felidézni egy korábban történt eseményről, amit aztán olyan emlékekkel töltünk ki, melyek esetleg soha meg sem történtek.
Néhány kutató most egy olyan módszert dolgozott ki, amellyel el lehet választani egymástól a valós és a hamis emlékeinket. Az Applied Cognitive Psychology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint ezzel könnyen megkülönböztethetjük, mi a tény és mi csupán fikció.
A kutatók, Valerie Reyna, Charles Brainerd és Tammy Marche 81 diákot vizsgáltak, akiknek meg kellett hallgatniuk egy fegyveres rablásról szóló történetet, majd azzal kapcsolatban néhány kérdésre kellett válaszolniuk. A kérdések között számos félrevezető is volt, amelyek olyan részletekre vonatkoztak, amik nem is szerepeltek a történetben. Miután a résztvevők megválaszolták a kérdéseket, arra is felelniük kellett, hogyan érezték magukat a válaszadás közben, például mennyire voltak magabiztosak, mennyire könnyen emlékeztek vissza bizonyos részekre.
A kísérlet során számos különbségre derült fény a valós és a hamis emlékek előidézése között. A valós emlékek könnyebben, világosabban, részletesebben jöttek elő, míg amikor olyanra kérdeztek rá, amiről nem is volt szó a történetben, jóval nehezebben halászták elő az alanyok nem létező emlékeiket. Az is kiderült, hogy olyan esetben, ha két téves lehetőség között kellett választani, sokkal valószínűbben jöttek elő hamis emlékek, mint amikor igennel vagy nemmel kellett válaszolni egy kérdésre.
Brainderd úgy véli, a tanulmány során használt „Gudjonsson”-teszt nagy hasznára válhat a bírósági tárgyalásoknak és a rendőrségi kihallgatásoknak is, mivel segítségével könnyedén ki lehet deríteni, hogy egy tanú valós emlékeire támaszkodik-e a vallomása során vagy nem.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó anyagok: Budapest a kognitív fejlődés élvonalában - Személyes konferencia beszámoló
A stressz előhozza az emlékeket
A mérsékelt borfogyasztás javíthatja a kognitív funkciókat
Nyolc óra alvás a szellemi frissességért
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
Idegtudományok
Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.
A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.
Egészségpolitika
Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.
„Ez egy veszélyes irány” – az eLitMednek nyilatkozó szakértőkkel értékeltük a jelenlegi helyzetet, illetve a most elfogadott salátatörvény részleteit.
„Aki erre a pályára jön, elhivatottnak kell lennie”. Életútinterjú Farsang Csaba professzor úrral
Kioltott félelmetes emlékek
1.
2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”1.
2.
3.
Mesterséges intelligencia
A legújabb, MI által asszisztált robotsebészet megérkezett Magyarországra4.
Orvoslás és társadalom
Különleges nap halmozottan sérült gyermekeket nevelő szülők számára a Bükki Nemzeti Parkban5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás