Több mint 30 ország csaknem 130 kutatója részvételével tartják meg a hatodik, a nanotechnológiáról szóló SIWAN (Szeged International Workshop on Advances in Nanoscience) konferenciát Szegeden. A nanotechnológia az olyan fizikai, kémiai és biológiai rendszerek előállítását és alkalmazását foglalja magába, amelyeknek a nagysága például egy sejt méretével vethető össze. A technológiához tartozik az így kapott nanostruktúrák beépítése a nagyobb rendszerekbe is. Ez a tudomány és technológia például az anyagok előállítása, az egészségügy, a gyógyszeripar, az energiaipar és a biotechnológia területén hozhat jelentős áttörést. Kónya Zoltán, a konferencia elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón elmondta, a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Szegedi Biológiai Központjának munkatársai, egy kutatási projekt keretében, már két éve foglalkoznak az Európai Unió és a magyar kormány által támogatott nanotechnológiai kutatással, ennek keretében most a tudománnyal foglalkozó nemzetközi kutatók találkozójának is otthont adnak. Kifejtette: a konferencia lehetőséget ad a nanotechnológiai kutatások nemzetközi eredményeinek összevetésére, a kutatások további irányainak meghatározására és a nemzetközi kapcsolatok erősítésére. Ormos Pál, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatója a sajtótájékoztatón elmondta: a nanotechnológia új tudományág, amely a természettudományok területén, a fizikában, a kémiában és biológiában is egészen újszerű jelenségeket eredményez. A három terület összefügg, hiszen a kémia és fizika területén kidolgozott eljárásokat biológiai minták vizsgálatában is lehet használni. A SIWAN konferencián több mint 30 országból, csaknem 130 nanotechnológiai kutatással foglalkozó kutató vesz részt. Szegeden a nanotechnológiai kutatások felgyorsítását és ezáltal a nemzetközi trendhez közelítést segíti a csaknem 500 millió forintos, az „Új funkcionális anyagok által kiváltott biológiai és környezeti válaszok” című, TÁMOP (Társadalmi Megújulás Operatív Program) támogatású pályázat. A projektben dolgozó kutatók a nanostruktúrák vizsgálatát fizikai, kémiai és biológiai megközelítésben végzik. A projektben 100 nanométer alatti méretű részecskéket állítanak elő, modellezik és különböző közegekben, így például a vízben és levegőben való viselkedésüket vizsgálják, illetve figyelik a környezetre és biológiai rendszerekre gyakorolt hatásukat. (A nano előtag azt jelenti, hogy az utána következő mértékegység az alapegység egymilliárdod része. Egy nanométer 10 a mínusz 9-en méter, így aránylik 1 centiméter a 10 000 kilométerhez, vagy egy üveggolyó a Földhöz.) A konferencián ismertetik a szegedi projekt kutatási eredményeit is. Kónya Zoltán elmondta: a most záruló projektben az MTA doktorai közül 40-en vesznek részt, illetve 100, huszonöt évnél fiatalabb kutató dolgozik. A projektben vizsgálják például, hogy egy nanorészecske a sejtbe bekerülve milyen hatással van a sejt alkotórészeire. Megölhet például egy rákos sejtet, de elemzik azt is, hogy milyen következménye lehet annak, ha egészséges sejtekbe kerül. Egy másik kutatócsoport bizonyos baktériumokra gyakorolt hatását vizsgálja a nanorészecskéknek. MTI 2014. október 16., csütörtök