A MTA Közgyűlése, a Magyar Tudományos Akadémia legfőbb döntéshozó szerve meghozta határozatait az MTA kutatóintézet-hálózatáról: maradjon az Akadémiánál, mert ez szolgálja leginkább a tudomány, az innováció, végső soron az ország érdekeit. A döntések az MTA vezetői, Elnöksége, kutatóintézet-vezetői, kutatói és dolgozói véleményével összhangban születtek. A Közgyűlés döntött az irányítási rendszer alapvető elemeiről, amelyek alapján az irányításban a jelenleginél jóval nagyobb szerepet kapna a kormányzat. Ha ezt a kormányzat elfogadja, akkor a kormány és az MTA a közel egyéves tárgyalásokat lezárva, együtt láthat hozzá Magyarország kutatás-fejlesztési és innovációs potenciáljának növeléséhez. A Közgyűlés nagy többséggel fogadta el az MTA Elnöksége által is támogatott, továbbá az MTA és az ITM által felállított Stratégiai és Szakmai szervezeti munkacsoport konszenzusos javaslatait is alapul vevő határozatokat a kutatóintézeti hálózat jövőbeni irányításáról és finanszírozásáról. A kutatóhálózat új irányítási rendszerének alapelemei Ami a kutatóhálózat irányítását illeti, az MTA messzemenően figyelembe vette a kormány, illetve az ITM javaslatait: a Közgyűlés állást foglalt a kutatóintézet-hálózat jövőbeni irányításának kereteiről. A 75%-os többséggel elfogadott új irányítási rendszer alapját az MTA és ITM által felállított Stratégiai és Szakmai szervezeti munkacsoport konszenzussal hozott határozatai képezték. Az új irányítási rendszer összetevői a Közgyűlés által elfogadott határozat szerint Irányító Testület - Az Irányító Testület az új irányítási rendszer legfőbb döntéshozója, testületi irányítója, és a költségvetési fejezet fejezet-irányítója, ahol fejezetgazda az Irányító Testület (IT) elnöke. - Elnökét az MTA elnöke és a tudománypolitikáért felelős miniszter konszenzusos javaslata alapján a miniszterelnök nevezi ki. - Az IT a következőkben rendelkezik döntési jogkörrel: az önálló intézetek és központok alapítása, megszüntetése, működő kutatóhely szervezetbe való felvétele, költségvetése és szervezeti és működési szabályzatának elfogadása, az önálló intézetek és központok igazgatóinak és gazdasági igazgatóinak kinevezése. - Az önálló intézetek és központok alapítása és megszüntetése, működő kutatóhely szervezetbe való felvétele, szervezeti és működési szabályzatuk elfogadása az egyes intézményeknek jutó költségvetési támogatás 15%-ot meghaladó változtatása, intézetigazgatók és gazdasági vezetők kinevezése 2/3-os többséghez kötött, az összes szavazásra jogosult számához viszonyítottan. Tudományos Tanács - Ez a szerv az érdemi, szakmai viták helye. Javaslatokat és döntés-előkészítő anyagokat készít az Irányító Testületnek, egyes kérdésekben döntési, előzetes egyetértési joga lehet. Nemzetközi Tanácsadó Testület - Nemzetközileg elismert külföldi kutatókból álló grémium, melynek később meghatározott kérdésekben előzetes egyetértési joga van. Innovációs Tanács - Tagjait a kutatóhálózat, a Kormány, a gazdasági érdekképviseletek, egyéb szakmai szervezetek delegálják. Véleményét, javaslatait az Irányító Testület számára fogalmazza meg. Titkárság - Az intézethálózat operatív és adminisztratív működését segítőszervezeti egység. - A Közgyűlés határozata szerint a fenti struktúra csak egyben, a részek módosítása nélkül képezheti a további tárgyalások alapját. Az Irányító Testület összetétele a Közgyűlés által elfogadott határozat szerint - A Közgyűlés 81%-os többséggel arról is határozott, hogy csak olyan, legalább 12+1 tagú Irányító Testület felállásához adja felhatalmazását, amelyben az elnökön kívül az Akadémia, a Kormány és a kutatóintézet-hálózat 1/3-1/3-1/3 arányban delegálnak tagokat, a tudományterületek arányos képviseletének biztosítása mellett. Az új irányítási rendszer életbe lépésének feltételei a Közgyűlés által elfogadott határozat szerint: Az új irányítási struktúra - Legkorábban 2020. január 1-jén léphet hatályba, kizárólag a jelenlegi akadémiai kutatóhálózat intézményei kerülnek bele, önálló jogállású intézetek alapítása vagy megszüntetése nem történhet 2021. január 1. előtt, a foglalkoztatottak megőrzik közalkalmazotti státuszukat, az intézethálózat új struktúrájának kialakításának előkészítésébe vonjanak be független nemzetközi partnereket (pl. a Max Planck Társaság részéről). A további tárgyalások alapfeltétele a garantált alapfinanszírozás Végezetül a Közgyűlés azt is határozatban rögzítette, hogy az akadémiai vezetők kizárólag akkor kapnak mandátumot a fenti közgyűlési határozatok megtárgyalására az ITM-mel, ha az Elnökség garanciát kap arra, hogy a kutatóhálózat a továbbiakban legalább a 2018-as szintű állami alapfinanszírozásban részesül, önálló állami költségvetési fejezetben, a jelenlegi minisztériumi alárendeltség nélkül. Ez a határozat 86%-os többséget kapott. Az MTA Közgyűlése egyéni javaslat alapján határozatban mondta ki, hogy nem ért egyet az „önkényes intézethálózat-átalakítási politikai szándékkal”, és „abban kényszer hatása alatt azért vesz részt, hogy az értékei megőrzésével, a benne rejlő lehetőségek és alkotóenergiák felszabadításával járuljon hozzá a magyar tudományosság és innovációs tevékenység felemelkedését szolgáló tudománypolitika megszületéséhez és megvalósításához”. A Közgyűlés 90%-ot meghaladó többséggel felkérte az MTA Elnökét és vezetőit a Kormánnyal, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztériummal való, az akadémiai kutatóintézet-hálózat jövőbeli finanszírozásáról, irányítási rendszeréről, valamint szervezeti formájának lehetséges módozatairól szóló tárgyalások folytatására a 191. Közgyűlés határozatai szerint. Forrás: MTA 2019.05.07