Hírvilág

MTA Közgyűlés: a kutatóhálózat maradjon az Akadémiánál, új irányítási rendszerrel

2019. MÁJUS 07.

A MTA Közgyűlése, a Magyar Tudományos Akadémia legfőbb döntéshozó szerve meghozta határozatait az MTA kutatóintézet-hálózatáról: maradjon az Akadémiánál, mert ez szolgálja leginkább a tudomány, az innováció, végső soron az ország érdekeit. A döntések az MTA vezetői, Elnöksége, kutatóintézet-vezetői, kutatói és dolgozói véleményével összhangban születtek. A Közgyűlés döntött az irányítási rendszer alapvető elemeiről, amelyek alapján az irányításban a jelenleginél jóval nagyobb szerepet kapna a kormányzat. Ha ezt a kormányzat elfogadja, akkor a kormány és az MTA a közel egyéves tárgyalásokat lezárva, együtt láthat hozzá Magyarország kutatás-fejlesztési és innovációs potenciáljának növeléséhez.

A Közgyűlés nagy többséggel fogadta el az MTA Elnöksége által is támogatott, továbbá az MTA és az ITM által felállított Stratégiai és Szakmai szervezeti munkacsoport konszenzusos javaslatait is alapul vevő határozatokat a kutatóintézeti hálózat jövőbeni irányításáról és finanszírozásáról.

A kutatóhálózat új irányítási rendszerének alapelemei
Ami a kutatóhálózat irányítását illeti, az MTA messzemenően figyelembe vette a kormány, illetve az ITM javaslatait: a Közgyűlés állást foglalt a kutatóintézet-hálózat jövőbeni irányításának kereteiről. A 75%-os többséggel elfogadott új irányítási rendszer alapját az MTA és ITM által felállított Stratégiai és Szakmai szervezeti munkacsoport konszenzussal hozott határozatai képezték.


Az új irányítási rendszer összetevői a Közgyűlés által elfogadott határozat szerint

Irányító Testület
- Az Irányító Testület az új irányítási rendszer legfőbb döntéshozója, testületi irányítója, és a költségvetési fejezet fejezet-irányítója, ahol fejezetgazda az Irányító Testület (IT) elnöke.
- Elnökét az MTA elnöke és a tudománypolitikáért felelős miniszter konszenzusos javaslata alapján a miniszterelnök nevezi ki.
- Az IT a következőkben rendelkezik döntési jogkörrel: az önálló intézetek és központok alapítása, megszüntetése, működő kutatóhely szervezetbe való felvétele, költségvetése és szervezeti és működési szabályzatának elfogadása, az önálló intézetek és központok igazgatóinak és gazdasági igazgatóinak kinevezése.
- Az önálló intézetek és központok alapítása és megszüntetése, működő kutatóhely szervezetbe való felvétele, szervezeti és működési szabályzatuk elfogadása az egyes intézményeknek jutó költségvetési támogatás 15%-ot meghaladó változtatása, intézetigazgatók és gazdasági vezetők kinevezése 2/3-os többséghez kötött, az összes szavazásra jogosult számához viszonyítottan.

Tudományos Tanács
- Ez a szerv az érdemi, szakmai viták helye. Javaslatokat és döntés-előkészítő anyagokat készít az Irányító Testületnek, egyes kérdésekben döntési, előzetes egyetértési joga lehet.

Nemzetközi Tanácsadó Testület
- Nemzetközileg elismert külföldi kutatókból álló grémium, melynek később meghatározott kérdésekben előzetes egyetértési joga van.

Innovációs Tanács
- Tagjait a kutatóhálózat, a Kormány, a gazdasági érdekképviseletek, egyéb szakmai szervezetek delegálják. Véleményét, javaslatait az Irányító Testület számára fogalmazza meg.

Titkárság
- Az intézethálózat operatív és adminisztratív működését segítőszervezeti egység.
- A Közgyűlés határozata szerint a fenti struktúra csak egyben, a részek módosítása nélkül képezheti a további tárgyalások alapját.


Az Irányító Testület összetétele a Közgyűlés által elfogadott határozat szerint
- A Közgyűlés 81%-os többséggel arról is határozott, hogy csak olyan, legalább 12+1 tagú Irányító Testület felállásához adja felhatalmazását, amelyben az elnökön kívül az Akadémia, a Kormány és a kutatóintézet-hálózat 1/3-1/3-1/3 arányban delegálnak tagokat, a tudományterületek arányos képviseletének biztosítása mellett.


Az új irányítási rendszer életbe lépésének feltételei a Közgyűlés által elfogadott határozat szerint:

Az új irányítási struktúra

- Legkorábban 2020. január 1-jén léphet hatályba, kizárólag a jelenlegi akadémiai kutatóhálózat intézményei kerülnek bele, önálló jogállású intézetek alapítása vagy megszüntetése nem történhet 2021. január 1. előtt, a foglalkoztatottak megőrzik közalkalmazotti státuszukat, az intézethálózat új struktúrájának kialakításának előkészítésébe vonjanak be független nemzetközi partnereket (pl. a Max Planck Társaság részéről).

A további tárgyalások alapfeltétele a garantált alapfinanszírozás
Végezetül a Közgyűlés azt is határozatban rögzítette, hogy az akadémiai vezetők kizárólag akkor kapnak mandátumot a fenti közgyűlési határozatok megtárgyalására az ITM-mel, ha az Elnökség garanciát kap arra, hogy a kutatóhálózat a továbbiakban legalább a 2018-as szintű állami alapfinanszírozásban részesül, önálló állami költségvetési fejezetben, a jelenlegi minisztériumi alárendeltség nélkül. Ez a határozat 86%-os többséget kapott.

Az MTA Közgyűlése egyéni javaslat alapján határozatban mondta ki, hogy nem ért egyet az „önkényes intézethálózat-átalakítási politikai szándékkal”, és „abban kényszer hatása alatt azért vesz részt, hogy az értékei megőrzésével, a benne rejlő lehetőségek és alkotóenergiák felszabadításával járuljon hozzá a magyar tudományosság és innovációs tevékenység felemelkedését szolgáló tudománypolitika megszületéséhez és megvalósításához”.

A Közgyűlés 90%-ot meghaladó többséggel felkérte az MTA Elnökét és vezetőit a Kormánnyal, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztériummal való, az akadémiai kutatóintézet-hálózat jövőbeli finanszírozásáról, irányítási rendszeréről, valamint szervezeti formájának lehetséges módozatairól szóló tárgyalások folytatására a 191. Közgyűlés határozatai szerint.

Forrás: MTA
2019.05.07

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Gondolat

Személyes nekrológ Láng István akadémikusnak (1931-2016)

Még nem láttam embert ennyit dolgozni, pedig körülbelül hatvan éves korodtól kezdve emlékszem rád. Olyan szép ritmusban csináltad, hatékonyan, látszólag könnyedén és megállás nélkül. Sokat segített ebben az alaposságod és a taktikai érzéked: gondosan megterveztél mindent, óvatosan, előrelátóan. A napi rutinodnak éppúgy része volt az aktuális ügyek intézése, mint az 5 évvel későbbi események előkészítése.

PharmaPraxis

Húsz éve Magyarország stratégiai partnere a Servier Hungária

Kitartás - elkötelezettség, emberi kötődés a magyar kutatók iránt, folyamatos megújuló befektetés: ezek a gondolatok jellemezték a Servier elmúlt 20 évét hazánkban

Gondolat

Bifurkációs pont: vagy változunk, vagy elpusztulunk

Az akadémiai székfoglaló előadása kapcsán a fenntarthatóság problémaköréről kérdeztük László Ervint.

Egészségpolitika

Népegészségügy - újrahangolva?

A sokadik népegészségügyi programot fogadták el a legutóbbi kormányülésen, amelyet nemcsak a szakma, de a betegszervezetek is érdeklődve vártak. Ugyan annak forrásait még nem igen látják, de bíznak abban, hogy végre ismét szerepet kaphatnak annak végrehajtásában. Egyebek mellett ezért is rendezték meg kedden az első nemzetközi konferenciát „Társadalmi és betegszervezetek a Népegészségügyért” címmel, ahol a betegszervezetek, szakmai társaságok és a kormányzati oldal is képviseltette magát. Ki-ki elmondhatta, hogyan is állnak ma hazánkban a népegészségügyi stratégiák és abban valójában kinek milyen szerepe van, vagy lehet.