Hírvilág

Mit kérdezhet az iskolaorvos?

2013. JANUÁR 25.

A szokásos, éves orvosi vizsgálatra gyülekeztek az első osztályos gimnazisták egy budapesti középiskolában. Az általános állapotfelmérés mellett névre szóló kérdőívet is ki kellett tölteniük, amelyben családi anamnézisre vonatkozó kérdések mellett azt is szerették volna tudni a kérdezők, hogy volt-e már szexuális kapcsolata a nebulónak. Bár a gyerekeket nem kötelezték a kitöltésre, ám ők – mivel azt a „doktor bácsitól” kapták – úgy értelmezték, muszáj válaszolniuk.

Éppen a függőségi, felnőtt-gyermek, iskola-diák viszony miatt lát problémát az esetben dr. Nagy Ferenc betegjogi képviselő, aki szerint kisebb részben egészségügyi, betegjogi, nagyobb részben adatvédelmi kérdéseket vet fel a történet, de a konkrét körülmények ismerete semmiképpen sem elhanyagolhatók annak megítélésben.

– Az egészségügyi adatok részben személyes, részben pedig a személy állapotára vonatkozó, szenzitív adatok, amelyek különösen védettek. Jelen esetben az iskolaorvos, mint egészségügyi szolgáltató kért adatokat a diákoktól. Orvosánál az egészségügyi adat szolgáltatásáról a beteg maga dönt, önként veszi igénybe az ellátást, ekkor az egészségügyi törvény vélelmezi, hogy hozzájárul az adatszolgáltatáshoz. Az iskolaorvosi vizsgálatot azonban nem a gyermek kezdeményezi. Kiskorúak egészségügyi ellátása esetén a szülő, törvényes képviselő jogosult dönteni arról, hogy milyen adatokat ad meg az orvosnak.

A népegészségügyi indokkal gyűjtött egészségügyi adatok kezeléséről külön jogszabály rendelkezik. Ilyen indokkal lehet egészségügyi, akár a szexuális szokásokra vonatkozó kérdéseket is feltenni, azonban az önkéntességre minden esetben fel kell hívni a figyelmet, és ezek az adatgyűjtések név nélkül történnek – mondja a betegjogi képviselő, hozzátéve azt is, kérdéses, hogy egy 14-15 éves diák rendelkezik-e a kellő információkkal például a családi anamnézist illetően.


Nem kötelező válaszolni


Csak akkor van lehetőség ilyen tartalmú adatlap kitöltését kérni a tanulóktól, ha a szülő, vagy a törvényes képviselő hozzájárul ehhez – tájékoztatta lapunkat Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke. Amennyiben a diákok 16 év alattiak, szüleiknek előre tudniuk kellett volna arról, mi az adatfelvétel célja, ismerniük kellett volna a kérdésköröket, az esetleges adattovábbításra, a megőrzési időre vonatkozó terveket, ahogyan azt is tudatni kellett volna velük, kik ismerhetik meg az adott válaszokat.

Mindezek mellett az adatok megadása ebben az esetben csakis önkéntes lehet, hiszen törvényi felhatalmazás hiányában nem tehető kötelezővé a kitöltés, így annak elmaradását szankcionálni sem lehet. A helyes eljárás tehát az, ha az iskola előzetesen kéri a szülők beleegyezését, részletesen tájékoztatva őket a személyes adatok kezelésének körülményeiről.

Az egészségügyi adatok az „Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról” szóló törvény rendelkezései alapján különleges adatok, amelyeket csak az ebben a jogszabályban, és az „Egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről” szóló törvényben meghatározott célból és feltételekkel lehet kezelni. Statisztikai célra azonban felhasználhatóak az egészségügyi adatok is, ám biztosítani kell, hogy az érintett személy és az általa megadott válaszok között semmilyen módon ne lehessen helyreállítani a kapcsolatot.

Szintén csak személyazonosításra alkalmatlan módon kezelhetőek a kiskorúra vonatkozó, szexuális élettel kapcsolatos adatok. Péterfalvi Attila azonban megjegyezte azt is, hogy javasolt az ilyen irányú felmérést az egészségügyi adatokkal kapcsolatos adatgyűjtéstől függetlenül végezni, hiszen a szexuális életre vonatkozó adatok jellege indokolja azok speciális kezelését. Ezt támasztja alá az Alkotmánybíróság 2002-ben kiadott határozati álláspontja, valamint az, hogy az Infotv. a különleges adatok körében a szexuális életre vonatkozó adatot áthelyezi abba a csoportba, amelynek kötelező kezelése szigorúbb feltételekhez kötött.


Jogi úton


Jó lenne azonban, ha az adatgyűjtés során – és azon kívül is – az iskola lehetőséget adna arra, hogy a tanulók maguk jelezzék, ha bármilyen kérdésük vagy problémájuk van a szexuális életre vonatkozóan – emelte ki a NAIH elnöke. Az érintettet, illetve törvényes képviselője egyébként tájékoztatást kérhet az adatkezelés körülményeiről, tiltakozhat az adatok kezelése ellen, kérheti a személyes adatok törlését, adott esetben akár bírósághoz fordulhat mind az Infotv., mind a Polgári törvénykönyv rendelkezései alapján.
Hasonló esetekben lehetőség van a területileg illetékes betegjogi képviselő felkeresésére is, aki az érintettől kapott írásos meghatalmazás alapján segítséget nyújthat a konfliktus megoldásában, az ügy egészségügyi jogi vonatkozásaiban – tette hozzá dr. Nagy Ferenc betegjogi képviselő.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2013-01-25

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Telemedicina – az adatvédelem kulcskérdés

A kezelt COVID-19 betegek orvosi nyilvántartásainak elemzése hozzájárulhat a jövőbeli megelőzési és kezelési megoldásokhoz, valamint potenciálisan felgyorsíthatja a vakcina előállításának folyamatát. Ezért minden adat fontos, és a lehető legjobb eredményeket lehet elérni, ha minden nemzet együtt dolgozik a megosztott adatbázissal—fogalmaznak a cikk szerzői, akik hangsúlyozzák: a személyes adatok felhasználásával járó előnyökön kívül viszont számos hátránya is lehet adatvédelmi szempontból. Így nagyon fontos egyensúlyt teremteni a személyes védelem és az adatok hasznos felhasználása között.

Hírvilág

Az EFI nem egészségügyi ellátó

Aggályos az adatkezelés gyakorlata

Egészségpolitika

Oltani vagy nem oltani?

Újabb kötelező védőoltás a listán – Lesz aki ellne érvel?

Hírvilág

Gyakorlatias betegjogvédelem

Az OBDK fennállásának első évfordulóján dr. Novák Krisztinát kérdeztük

Hírvilág

A beteget nem lehet kihagyni a döntésekből

A hazai gyakorlatban a betegek többsége tájékozatlanul egyezik bele a gyógyszeres, invazív, vagy non-invazív terápiákba. Ez mindaddig nem okoz problémát, amíg a kezelés eredménye a beteg elvárásainak is megfelel, igaz, a hazai, igen rossz compliance és adherencia adatok is arra mutatnak, hogy az orvosi gyakorlatban nem valósul meg a tájékozott beleegyezés.